A bank emel, az ügyfél marad

Megyeszékhelyi olvasónk, Kocsis Gézáné juttatott el egy aktuális folyószámla-kivonatot szerkesztőségünkhöz a minap; a kimutatásban látható, hogy július hónaphoz képest a bankkártya-használati és a pénzforgalmi díjat is megemelte a pénzintézet. Kocsiné szerint ez egyértelmű jele annak, hogy a bankok áthárítják az ügyfelekre a tranzakciós adót, amit elvileg nem tehetnének meg. Olvasónk információja azonban korrigálásra szorul: bár az illetéket a banknak kell megfizetnie, valójában – ha eljárása megfelel a jogszabályi előírásoknak – az ügyfélre terhelheti e költséget, ugyanakkor új díjat nem vezethet be és a díjszámítás módján sem változtathat. A fogyasztó számára nehezen átlátható szabályozásról és az új számlakivonatokban megjelenő díjemelés következményeiről.

Tranzakciós illetéket már január óta fizetni kell Magyarországon, augusztus elsejével azonban emelkedett a pénzügyi intézményekre kirótt közteher mértéke, ezért szembesülnek most sokan a magasabb díjakkal. 

Az elektronikus fizetési műveletek (például átutalás, bankkártyás fizetés) után a korábbi 2 ezrelék helyett 3 ezrelék (legfeljebb 6 ezer forint), ATM-készpénzfelvételkor pedig 3 helyett 6 ezrelék (felső korlát nélkül) az illeték mértéke. E megemelt díjakat a bankok többsége áthárította a fogyasztókra, s a drágításról már júliusban tájékoztatta az ügyfeleket (ez is törvényi előírás). Az egyik nagy pénzintézet például a következő tájékoztatást juttatta el ügyfeleihez: a bank az „ egyes bankszámlavezetési, pénzforgalmi és bankkártya díjait 2013. szeptember 2-i hatállyal módosítja. A módosítás oka a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény 2013. augusztus 1-jén hatályba lépő módosítása, amelynek következtében a Bank közteherfizetési kötelezettsége megemelkedik”. Ebben az esetben tehát egyértelművé tették a teher áthárítását. A Bankmonitor.hu  szeptemberi felmérése pedig arra az eredményre jutott, hogy átlagosan több mint 40 százalékkal emelkedett a legolcsóbb bankszámlák havi díja. Ugyanakkor az átláthatóságot (és így a váltást) nehezíti, hogy néhol több ütemben módosulnak a költségek.

Schmidt Csaba bankkártyát használ egy zalaegerszegi automatánál. Az ATM-es készpénzfelvételre vonatkozó tranzakciós illeték 6 ezrelékre nőtt; a számlakivonatokon már az új díjak is láthatók (Illusztráció: Pezzetta Umberto)

Az áthárítás jogszerűségéről és következményeiről a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél érdeklődtünk.

– A PSZÁF folyamatos adatbekérésekkel, illetve a bankszámlaválasztó programjába érkező friss adatok elemzésével győződik meg arról, hogy a pénzügyi szolgáltatók hajtanak-e végre az ügyfelek számára kedvezőtlen egyoldalú szerződésmódosítást. Azokban az esetekben, ahol a PSZÁF jogszabálysértést tár föl, intézkedik a piaci szereplővel szemben. Ez nem csak a jogszabálysértő magatartás megtiltását és pénzbüntetést jelent, de a jogosulatlanul az ügyfelekre hárított többletköltség visszafizettetését is a fogyasztóknak. A KDB Banknak és a Volksbanknak ez alapján összesen több százmillió forintot kell visszafizetnie az érintett ügyfeleknek. Emellett a Dunaföldvár és Vidéke Takarékszövetkezet kapott bírsághatározatot tranzakciós illeték törvénytelen áthárítása miatt – kaptunk választ a kommunikációs főosztálytól. 

A lényeg: a bank akkor jár el jogszerűen, ha a szerződésmódosítás indokai között előzetesen, már a szerződés megkötésekor feltüntette a közteher áthárításának lehetőségét. Továbbá a módosításról közvetlenül is tájékoztatja az ügyfelet, nem vezet be új díjat vagy költséget és nem változtatja meg a díjak számítási módját. Fontos tudnivaló, hogy az ilyen módosítás hatályba lépése előtti napig az ügyfél ingyenesen felmondhatja a szerződést, ám ha ezt határidőre nem teszi meg, automatikusan elfogadja a díjemelést is.

Arról még nincsenek friss adatok, hogy az augusztusi díjemelés milyen hatással volt az emberek pénzhasználati szokásaira (ezzel kapcsolatos kérdésünkre nem kaptunk választ), de egy júliusi felmérés azt mutatja, hogy csak minimálisan nőtt a banki mobilitás. A Budapest Bank megbízásából végzett országos kutatás szerint a lakosság 90 százaléka nem tervez bankváltást, és bár az ügyfelek 85 százaléka időnként ellenőrzi költségeit, csak az egynegyedük hasonlítja össze e díjakat más bankéval.

Pedig nagy különbségek lehetnek a díjszabások között. A PSZÁF bankszámlaválasztó programja (amely kiszámolja a számlahasználat havi átlagos becsült költségét) tanulságos adatokkal szolgál: Zalában találtunk 30, de 3-4 ezer forintos számlacsomagokat is.

A felügyelet még egy érdekes adatsort megosztott lapunkkal; ebből kiderül, hogy a részvénytársasági hitelintézetekben a háztartások betétei folyamatosan csökkennek már tavaly december óta. Egyelőre júniusig állnak rendelkezésre adatok, de vélelmezhető, hogy az év második felében sem változik a tendencia – augusztustól ugyanis a kamatjövedelmeket a 16 százalékos kamatadón túl 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás is terheli, így még kevésbé  vonzóak a hagyományos betétek. Ez utóbbi tétel kikerülésére amúgy már kidolgozták termékeiket (például a tartós befektetési számlákat) a bankok.