Válaszoltak a NAV szakértői

A Nyugat-dunántúli Regionális Adó Főigazgatóság tájékoztatási osztályvezetője, dr. Lázár József és munkatársa, Kotrics Istvánné, továbbá Szemesné Bognár Ágota, a Zala Megyei Adóigazgatóság igazgató- helyettese, és dr. Kaszás Anita osztályvezető segített eligazodni, tanácsot adni az érdeklődőknek.

Olvasóinknak válaszoltak adóbevallással kapcsolatos kérdéseikre: dr. Lázár József, Kotrics Istvánné, dr. Kaszás Anita és Szemesné Bognár Ágota. Fotó: Katona Tibor

A salomvári Bicsák Istvánné nyugdíjas pedagógus elmondta, nyugdíján kívül tavaly egyszer volt jövedelme, egy pályázat írásáért kapott 30 ezer forintot, amiből levonták az adóelőleget. Kell-e adóbevallást készítenie? A válasz egyértelmű volt, igen, de csak a 30 ezer forintról, figyelembe véve a levont összeget. Dr. Lázár József hozzátette, adót viszont most feltehetően nem fog fizetni, mivel az előleget a kifizetéskor már levonták és természetesen a nyugdíjat sem kell beírni a bevallásba.

A nyugdíj ugyanis adómentesnek számít. Az idős asszonynak, mivel beteg, és nem tud beutazni adócsomagért a megyeszékhelyre, a NAV munkatársai kiküldik az ehhez szükséges csomagot. Hasonló okból több más érdeklődőnek is feljegyezték a címét.

Szabatosan, pontosan feltett kérdésre könnyű válaszolni, nem kellett visszakérdezni a részleteket illetően a szakértőknek Németh Istvánné kérdésére sem, aki elmondta, 2010- ben örökölt, és 2012-ben értékesített termőföld eladásából származó jövedelmet be kell-e vallania. Hozzátette, a költségei leszámítása után a bevétele kisebb volt, mint a szerzéskori érték. Megnyugtatták, jól tudja, ilyen esetben nem kell bevallani. Ugyanis az értékesítésből származó jövedelme mínusz, veszteség után pedig értelemszerűen nem kell adózni.

– Ugyanezen ingatlan után édesanyám lemondott a haszonélvezeti jogáról. Viszont hagyatéki hitelezői igényt nyújtott be, hogy mi, örökösök az ingatlan értékesítésekor az eddig megfizetett négymillió forint költségét térítsük meg. Ezt ki is fizettük számára. Ebben az esetben édesanyámnak ugye nem keletkezett adókötelezettsége? – egészítette ki kérdését Németh Istvánné.

– Amit elmondott, az alapján nem keletkezett jövedelem, tehát nem kell bevallani, és adót fizetni sem – válaszolta dr. Lázár József.

Az adószakértőknek feltett kérdések közül arányaiban a legtöbb egyébként az előzőhöz hasonlóan, az ingatlan – lakás, termőföld – értékesítéséből származó bevételekre, jövedelmekre vonatkozott. Bár a különféle élethelyzeteknek megfelelően mindegyik hordozott magában speciális részleteket.

Egy férfi például erdőt adott el: – 215000 ezer forintért értékesítettünk egy erdőt, kell-e róla bevallást készíteni?

– Az erdő termőföldnek minősül, ez esetben az is számít, hogy aki megvette, mezőgazdasági célra használja-e, illetve mikor szerezte az erdőtulajdont? – kérdezett vissza a részletekre dr. Lázár József. Kiderült, hogy 1994-ben, azaz 15 évnél régebben jutottak a földhöz. Ez az időintervallum ingatlan esetében mindent felülír, ilyenkor már az értékesítés nem esik adókötelezettség alá, és a bevallásban sem kell szerepeltetni.

Hasonló ügyben telefonált a gellénházi Kalmár Józsefné is, aki elmondta, az örökölt földjük fele, az édesapja révén több mint 15 éve jutott a birtokukba, a másik fele 8 éve, és eladták. Az értékesített régebbi birtokrész ez esetben is adómentes, bevallani sem kell. A bevétel másik feléről viszont bevallást kell készíteni, de azt is csak akkor, ha többért adta el a földet, mint a szerzéskori értéke. Utóbbi szempontjából az öröklés idején felszámított illeték kiszabásának az alapja számít. A bevételből le lehet írni a különféle költségeket – például illetéket, ügyvédi díjat –, továbbá 2006-tól visszafelé lépve az időben, évente 10 százalékot.

– Nyugdíjasként haszonbérletbe adtuk ki a földet. A bérleti díj után kell adózni? – kérdezte a sárhidai Sipos Lászlóné.

– Ha öt évnél hosszabb időtartamra adták bérbe a földet, akkor az érte kapott bérleti díj adómentes, de ez nem az állami adóhatósághoz, hanem az önkormányzathoz tartozó ügy – válaszolta a kérdezőnek Kotrics Istvánné. A kérdés azonban folytatódott, mivel emellett egy kivágott erdőrész után is kaptak pénzt. Az viszont adóköteles lenne. De mivel az adózó őstermelő, és az erdőért kapott bevétel nem érte el az őstermelői adómentesség 600 ezer forintos határát, mégsem kell bevallást készítenie.

– A férjem nyugdíjas, és a MOL részvénye után tavaly osztalékot kapott. Levonták belőle az adót, így 19850 forinthoz jutott. Erről is kell adóbevallást készítenie? – kérdezte a gellénházi Czigány Dezsőné.

– Igen, az osztalékot szerepeltetni kell az adóbevallásban. Fel kell tüntetni, mennyi adóelőleget vontak le. Adót most feltehetőleg nem fog fizetni ez után az összeg után, mivel az előleget a kifizetéskor már levonták, de szerepeltetni kell a bevallásában – adott tájékoztatást Szemesné Bognár Ágota.

Határidők idején élénkül a forgalom az egerszegi igazgatóságon

Érdekes problémája, pontosabban peches szituáció kapcsán kért tanácsot az adószakértőktől egy keszthelyi egyéni vállalkozó. Elmondása szerint könyvelője most februárban, a bevallási időszakban rosszul lett, és kórházba került, kritikus az állapota.

– Nála van az összes számlám, dokumentációm. Gondban vagyok, nem tudom elkészíteni az adóbevallást. A januári havi bevallásomkor is írtam erről az adóhatóságnak. Befizettem a járulékok körülbelüli összegét. Inkább többet, mert nem tudtam pontosan, mennyit kell. De jön az éves bevallás, és nem tudok hozzáférni a dokumentumaimhoz – mondta a férfi.

– Írjon egy tájékoztatást az esetről az adóhatóságnak, legalább legyen róla előre egy jelzés. Az akadályoztatás megszűnése után 15 napon belül be kell adnia a bevallását. Ezzel párhuzamosan egy igazolási kérelmet is csatoljon a bevallás mellé, amiben leírja, miért késett a benyújtásával. Az adóhatóság ezt elbírálja, és a tényektől, körülményektől függően fog arról dönteni – adott tájékoztatást a lehetőségekről dr. Lázár József.

Érdeklődésre tartott számot a családi kedvezmény is. Egy asszony számára például a munkahely csak nyolc hónapot igazolt, a jövedelme alapján ennyit tudtak figyelembe venni a kedvezmény érvényesítésében. Ettől függetlenül, mint megnyugtatták, ha a családi pótlékot tavaly egész évben kapta a gyermeke után, egész évre jár a kedvezmény. Ezt az adóbevallásban lehet érvényesíteni.

– Tavaly decemberben született a kislányunk. A 91. naptól, tehát 6 hónapra visszamenőleg jogosult vagyok a családi kedvezményre? – kérdezte még. A válasz igen, a családi kedvezményre a 91. naptól jogosult a kismama, de a várandóssági nyilatkozatot is ki kell tölteni az adóbevallás során.

– Egyéni vállalkozóként a munkámhoz vettem egy használt számítógépet, 20 ezer forintért. A bevallás 438-as sorában ezt tárgyi eszközként figyelembe kell vennem?

– Ezt a tételt el lehet számolni tárgyieszköz-beszerzésként, egy összegben – adott választ a kérdésre dr. Kaszás Anita, majd a telefonáló kérdésének másik részére is válaszolt. Az adózó tavaly fejlesztési tartalékot képezett, ebből a munkájához szükséges tárgyi eszközöket vehet. Az egy évnél hosszabb ideig használt eszközök számítanak tárgyi eszköznek. További kérdésére is igen volt a válasz, miszerint az egyéni vállalkozó az osztalék alap után megfizetett 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást is elszámolhatja költségként.

Vári Józsefné azt tudakolta, hogy az elhunyt édesapja után örökölt életbiztosítási összeg után kell-e adózni. A válasz szerint az életbiztosítási összeg nem adóköteles.

Viszont a gázolaj után igénybe vett jövedéki adó visszatérítés igen.

– Tudom, hogy bevételnek számít az egyéni vállalkozó fuvarozó által visszaigényelt gázolaj jövedéki adó, az a 17 forint. De adózni is kell utána? – fordult a NAV munkatársaihoz Horváthné, mondván, az keltett benne bizonytalanságot, hogy a támogatások körében szerepel a jövedéki adó visszatérítés. Biztosították afelől, ennek ellenére adóköteles, hozzá kell adni a bevételhez, és annak megfelelően adózni utána.

Több nyugdíjas vagy hozzátartozója is amiatt érdeklődött, hogy bár a nyugdíjon kívül nincs jövedelme, mégis kapott adócsomagot.

– Édesapám a 77. évében van, és hosszú idő után ismét adóbevallási csomagot kapott. Miért? – érdeklődött Aranyosné Fehér Hajnalka.

Kérdésekre válaszolva tisztázódott az is, hogy a nyugdíjon kívül hosszú évek óta nincs más jövedelme. Osztalékot sem kapott, termőföld után sem volt bevétele, de régen őstermelő igazolványa volt, habár nem gyakorol már semmilyen mezőgazdasági tevékenységet. Előfordulhat, hogy azért kapta meg a dokumentumokat, mert őstermelőként még mindig nyilvántartják. Hasonló esetek léteznek, ilyenkor nem kell nyugtalankodni, és adóbevallást sem kell tennie a nyugdíjasnak.

Rokkantsági ellátás, ápolási díj

Több érdeklődés kapcsán is elhangzott, hogy a rokkantsági ellátás után sem adó-, sem bevallási kötelezettség nincs. Azoknak a telefonálóknak sem kell bevallani és fizetni, akik hozzátartozójuk gondozása után kapják az ápolási díjat, ami ugyancsak adómentes. Egy hahóti édesanya a fia ösztöndíja miatt érdeklődött. A fiatalember szakmai gyakorlati ideje alatt tanulószerződéssel dolgozik egy cégnél. Mint elmondta, más jövedelme nincs, így egyértelmű, hogy nem kell adóznia, mivel az ösztöndíj adómentes.

A kérdések és válaszok közlését folytatjuk...