Párbeszéd, nem perbeszéd

Ez évtől ugyanis megnyílt a lehetőség bírósági közvetítő segítségével rendezni a vitás ügyeket. Az országban elsők között teremtették meg ennek a feltételét az egerszegi törvényszéken.

- A bíróság előtt már folyamatban lévő ügyekben kérhetik a felek közösen a közvetítő segítségét, mégpedig az eljárás bármely szakaszában - kezdte a több évtizedes bírói gyakorlattal rendelkező dr. Horváth Katalin, aki nemrég vett részt a mediátori képzésben, az országban tizenharmadikként.

Ez a szám is mutatja, még a kezdetén jár a bírósági közvetítés intézménye, ezért érdemes felsorolni, mikor is lehet igénybe venni. Nos, a családjogi vitákban (válás, gyermekelhelyezés, kapcsolattartás, vagyonmegosztás), munkajogi perekben, a szerződéses és szerződésen kívüli jogvitákban (kártérítési, szavatossági, birtokháborítási, szomszédjogi perek), gazdálkodó szervezetek egymás közötti vitáiban. És mikor nem? Az apaság megállapítását, gondnokság alá helyezést, szülői felügyelet megszüntetését érintő, valamint közigazgatási perben nincs mód közvetítő bevonására.Maga a bírósági közvetítés ingyenes és amennyiben eredményes, akkor a bírósági eljárásért egyébként fizetendő illeték mindössze 10 százalékát kell leróni. Ha a perben ezt már befizették, akkor az eredményes közvetítés után visszaigényelhetik az illeték 90 százalékát. Ráadásul nem szükséges bevonni jogi képviselőt, ügyvédet. Ezen kívül gyors, mert nincs hosszadalmas bizonyítás, tanúk, szakértők meghallgatása, emellett az eljárás legfeljebb négy hónapig tarthat. Ha ez idő alatt nem születik megegyezés, akkor viszont folytatódhat a per.

- A bírósági tárgyaláshoz képest kötetlenebb keretek között zajlik a megbeszélés, ahol a felek elmondják a vitájukkal kapcsolatos álláspontjukat. Ez általában 2-3 órán át zajlik, ennek során azonban a mediátor a vita rendezésére nem ajánl fel megoldást, mert ezt a feleknek közösen kell megtalálniuk. Azért, hogy magukénak érezzék a döntést. A tapasztalatok szerint ugyanis az így létrejött megállapodást önkéntes teljesítésére sokkal nagyobb hajlandóság, mint a bírósági ítéletek esetében. Utóbbiakat ugyanis nem egyszer végrehajtással kell kikényszeríteni - magyarázta dr. Horváth Katalin.Van arra is mód, hogy az egyezséget bíróság is jóváhagyja, ám ekkor annak a jogszabályoknak mindenben meg kell felelnie, míg a közvetítés végén létrejött megállapodásnál nincs ilyen kötöttség. Magyarul: a felek igényeihez szabadon alakítható egyezség jöhet létre, ami szintén a közvetítés mellett szól, mutatott rá dr. Horváth Katalin.