Teleházak sorsa: már a gépparkjuk is elavult

Rédicsen a kezdeti két évet leszámítva az önkormányzat közalapítványa működtette az 1998-ban megnyílt intézményt. Eleinte nagy volt a kihasználtsága, volt olyan időszak, amikor napi szinten 20–30 látogató is betért hozzájuk. Mára azonban olyannyira lecsökkent az igénybe vevők száma, hogy önkormányzat és a civil szervezet közösen a megszüntetés mellett döntött.

– A lakossági igények viszszaesése miatt nem láttuk értelmét a további működtetésnek – magyarázza a község polgármestere, Stokker Sándor. – A családok többsége ma már rendelkezik számítógéppel és internet-előfizetéssel, a teleházak ezzel a fő funkciójukat vesztették el. Természetesen a közösségi internet-hozzáférést a körjegyzőségen működtetett e-Magyarország pont révén továbbra is biztosítjuk, akárcsak az olyan egyéb szolgáltatást, mint a faxolás, fénymásolás, vagy adott esetben a szövegszerkesztés.

Hasonlóan vélekedik a rédicsi teleházban 2000-től közel öt éven át dolgozó Tóth Lajos is. Elmondása szerint induláskor volt értelme fenntartani az intézményt, hiszen a hozzájuk betérők a legkülönbözőbb feladatokkal bízták meg őket: a szövegszerkesztés, a plakátok és szórólapok elkészítése éppúgy beletartozott ebbe, mint a pályázatok megírása. Ezzel rentábilisan fenn tudták tartani a teleházat.

– A kezdeti időszakban átlag napi 7-8 ügyféllel számolhattunk, ez a vakáció idején játszani betérő gyerekkel együtt akár 30 főre is bővült – sorolta. – Az utóbbi hónapokban voltak olyan napok, amikor már ki sem nyitották az ajtót. A teleházak mindig is nonprofit alapon működtek, ám ilyen igénybevétel mellett el kellett gondolkodni azon, hogy az alapítvány kevés pénzét szabad-e erre a célra úgymond feleslegesen elkölteni, vagy találunk más, hasznosabb célokat.

Rédicsen tehát ez utóbbi mellett döntöttek, mint ahogy a 330 fős Iklódbördőcen is hamarosan megszüntetik a teleházat. A már kevésbé használt létesítményt az újonnan megnyíló integrált közösségi és szolgáltató térbe, vagyis az IKSZT-épületbe költöztetik át.

– Nemcsak azért, mert a teleház elavult számítógépei már nem tudták ellátni feladatukat, hanem abból kiindulva is, hogy az IKSZT-épületben komplexebb szolgáltatást tudunk biztosítani a lakosság részére – szögezi le Sabján Krisztián polgármester. – Itt lesz könyvtár és olvasósarok, amihez jól illeszkedik majd a teleház funkció is.

Csesztregen tavaly júliusban átadták az IKSZT-épületet, amely természetesen teleházat is magába foglal, így ott már az integráció tapasztalatairól is be tudott számolni az intézményt vezető Németh Józsefné. Mint mondotta, többnyire gyerekek térnek be hozzájuk, de volt egy időszak, amikor sok volt a felnőtt internetező is. Ez leginkább abból adódott, hogy a zalaegerszegi Flextronicsnál munkát vállalók egy része a községben bérelt magának szobát, ők folytattak az IKSZT-ben üzembe állított gépeken keresztül elektronikus levelezést.

– Egyértelműen funkcióváltásra van szükség – jelentette ki a teleházak jövőjét firtató kérdésünkre a zalalövői Pintér Antal, a Magyar Teleház Szövetség elnökségi tagja, egyben a nyugat-dunántúli régió elnöke. – Tény, hogy egyre kevesebb az olyan igénylő, aki csak azért tér be a teleházba, hogy ott internetezni tudjon. Zalalövőn ezt a szolgáltatást jellemzően azok a külföldi gazdálkodók veszik igénybe, akiknek külterületeken vannak a birtokaik. Ők az üzleti tevékenységük egy részét bonyolítják a teleházunkon keresztül. A helyiek leginkább tanácsadás, pályázatok miatt keresnek fel bennünket. Az adóbevallás időszakában sokan kérnek segítséget az elektronikus adóívek kitöltéséhez is.

Pintér Antal hozzátette: a teleház mozgalom a kilencvenes évek második felében kezdett kibontakozni Magyarországon. Zalában az első teleház Zalalövőn nyitotta meg kapuit 1998-ban. A felívelő szakasz talán 2010-ig tartott.

– A teleházaknak ma több problémával kell szembenézniük – folytatta a régiós elnök. – A többség gépparkja elavult, azok feljavítására egyre kevesebb a pályázati lehetőség, ezért nem tudnak lépest tartani a folyamatos technikai fejlődéssel. A teleházak gépparkjának cseréjére komolyabb pénzeszközöket utoljára 2005- 2006-ban lehetett igényelni, bár 2010-ben is volt egy kisebb összegű eszközpályázat. Szintén fontos kérdés, hogy milyen képesítésű munkatárs dolgozik a teleházban. Egy közhasznú munkás nem minden esetben képes a szolgáltatást igénybe vevő elvárásainak megfelelni, ám magasan kvalifikált munkaerőt ezek az intézmények a legtöbb esetben nem tudnak megfizetni. Némileg szerencsésebb a helyzet, ha teleházak a könyvtárakkal vagy a művelődési házakkal olvadtak össze, az ott dolgozók így szükség esetén ki tudják egymást segíteni. 


Két és fél millió ember érheti el
Az első magyarországi teleházak 1994-ben jöttek létre Csákberényben és Nagymágocson, majd egy évvel később 15 magánszemély létrehozta a Magyar Teleház Szövetséget, amely a teleház-mozgalom koordinátora lett. 1997-ben a Hálózat a Demokráciáért program révén 31, majd 2000-ig az akkori kormányzat segítségével további 123 teleház alakult. A szövetség koordinálásával jelenleg közel négyszáz teleház működik az országban, ezek szolgáltatásait lakóhelyén két és félmillió ember érheti el.