Nemcsak a teríték, a vadkár is nőtt Zalában

Az enyhe télből gond nélkül jött ki a vadállomány.

- Nem volt nedves a tél, alig volt hó a megyében. A száraz telet átvészelték a már megszületett vadmalacok is, talán két hétig volt mínusz tíz foknál hidegebb. A vadállományra semmilyen negatív hatással sem volt az idei tél - mondja Lázár Attila, a Zala Megyei Kormányhivatal osztályvezetője. Ugyanakkor a szárazság befolyással bír a vadkárokra is. Elmondta, nincs csapadék, szinte porzik minden. Ezért a kikelt őszi vetésre, elsősorban a lédús repcére jártak, járnak a vadak. Összehasonlításként szólt az elmúlt három év Zala megyében kifizetett vadkárairól.


A 2009-2010-es vadászati évben 241 millió forint mezőgazdasági vadkárt térítettek a vadgazdálkodók, tavalyra ez az érték már 345 millióra ugrott az áremelkedések miatt. Az idei évre tovább emlkedett az összeg, a megyében levő 52 vadászterületről 374 millió forint kártérítést fizettek ki a mezőgazdasági termelőknek. Külön mérik az erdőkben esett károk értékét, ott is emelkedés tapasztalható. Két éve 7,5 milliót, tavalyig 9,2 milliót, idén február utolsó napjáig 29 millió forint erdei vadkárt kellett kiegyenlíteni.

- Már nemcsak az erdősítések érdekében épül egyre több kerítés, a mezőgazdasági területeket is egyre többfelé bekerítik a gazdálkodók. Ugyanis továbbra is szűkül a vad élettere, így ahol nincs kerítés, ott nagyobb a vadkár. Emiatt bizonyos gócpontokra összpontosítva tovább kell csökkenteni a megyében a nagyvadállományt, főleg a gímszarvasok és a vaddisznók számát. Zala megyében sok a zártkertes terület, azokról is sok panasz érkezik egész évben, a telet leszámítva. Csakhogy a zártkertekben tilos a vadászat, talán a vadbefogás jelentene megoldást - mondta a szakember.

A vadászok, részben a vadkárok enyhítése érdekében, de a vad helyben tartásáért is, etetik az állományt. Erre a megyében 1300 hektár vadföld, 1750 vadlegelő is lehetőséget adott, továbbá több mint 9 ezer tonna (szálas, szemes és lédús) takarmányt hordtak ki az állatok számára.

A vadászati év kellemesebb számai közé tartoznak a sikerek. Az év során 1246 gímszarvas bika trófeáját bírálták a szakértők, jóval többet, mint előző évben, s ezek közül 62 trófea minősült aranyérmesnek, közülük hét 12 kilogrammon felüli volt. Az 1700 elbírált őzbakra 3 aranyérem jutott, de megyénk vadászterületeinek nem erőssége az őz. Utóbbiakon kívül 200 vadkant, 10 muflon kost, és 26 dám bikát is elbíráltak.


Mint Lázár Attila megemlítette, minden évben számon kérik a vadászati tervekben célul kitűzöttek megvalósítását. Erre valószínűleg az április 15-től induló tavaszi őzbak-vadászati szezon vége után kerítenek sort. A tavalyi terv- és a valós számok már közelítő pontossággal rendelkezésre állnak. Ezek szerint 6 ezer gímszarvas elejtését tervezték, s 5 ezret sikerült terítékre hozni. Ugyancsak 6 ezer volt a terv őzből, 4800-at lőttek megyénkben, de az őzek száma amúgy is csökkent. Vaddisznóból pedig a tervezett 11 ezer helyett 10 ezret kaptak puskavégre a vadászok. A vadászati osztályvezető értékelése szerint az elejtett nagyvadak száma jó eredménynek tekinthető, az idei számok előtt is folyamatos emelkedésről lehetett beszélni.

A vadkárok mellett további jelentős gondként említette Lázár Attila a rókák magas számát, amelyek gyakran bejárnak a lakott területekre is. Az őzállomány csökkenését is részben a vörösbundás szaporodásával hozta összefüggésbe a szakember.

- A tagdíjakon kívül három területen számíthatunk jelentősebb bevételekre - foglalta össze a lenti Szabadság Vadásztársaság elnöke, Verein József. - Egy jól sikerült szarvasbika-vadászat alapozhatja meg a gazdálkodást, de az őzbakok elejtéséből és a téli vaddisznó-hajtásokból is komoly összegeket várhatnak a társaságok. Emellett jelentős árbevételt hozhat még a vadhús értékesítése is.


Verein József hozzátette, az elmúlt szezon felemás eredményt hozott, mert bár a kilövési tervet teljesítették, a bevételek csökkentek, a kiadásaik viszont emelkedtek. Előbbi elsősorban a vendégvadászok egy részének elmaradásából adódott, illetve azt is tapasztalták, hogy pénzügyi-gazdasági megfontolásból a Magyarországra érkező külföldiek inkább a kisebb súlyú, s ebből adódóan olcsóbb trófeákra mentek . Emiatt a lenti társaság minimális eredménnyel zárta a szezont, ami az elnök szerint annak is köszönhető, hogy a vadkárok kifizetése terén a gazdák megértőek és türelmesek voltak velük szemben.

A szezonban a legnagyobb figyelem a lovászi központú Olajbányász Vadásztársaságra irányult, köszönhetően annak is, hogy 2011 szeptemberben az osztrák Paul Rachbauer a Szécsisziget és Iklódbördőce közötti területen ejtette el azt a 15,04 kilogramm tömegű agancsot viselő bikát, amely ebben a vadászati évben a legnagyobb zalai trófeának bizonyult.

- Még mindig tárgyalásokat folytatunk a trófea átvételéről, s jelenleg úgy tűnik, lassan véget érnek az egyeztetések, ezzel lezárul az ügy - mondta a társaság közelmúltban választott új elnöke. Kondákor József ezzel arra is utalt, hogy a történész végzettségű vadász maga sem számított arra, hogy kapitális trófeájú vadat ejt, így annak több tízezer eurós ellenértékét rögtön nem tudta kifizetni. A társaságnak azonban szüksége van a bevételre, hiszen az elnök elmondása szerint csak 2011 őszén 19 millió forintot fizettek ki vadkárra.

- Úgy tűnik, hosszas huzavona után végre rendeződik ez az adásvétel, ami rendkívül fontos számunkra ahhoz, hogy ki tudjunk lábalni a nehéz gazdasági helyzetünkből.


Szembetűnő az apróvad számának csökkenése. A mezei nyulak számát mindössze 3 ezer körülire becsülték. Ez volt az első év, amikor a vadászok nem tettek említést a fogolyról, szinte eltűnt a megyéből. A 2008-ban még 26 ezresre becsült fácánállomány pedig 16 ezerre apadt. Ezzel szemben a ragadozók, a borz (2100 a becsült számuk), és a rókák száma (4500) folyamatosan növekszik, aranysakálból is 90-et láttak a vadászterületeken.