A végtörlesztés levitte a lakásárakat

- A végtörlesztés felpörgette a lakáspiacot és levitte az árakat - szögezi le elöljáróban Herkli Gyula, a megyeszékhelyi City Partner Ingatlaniroda ügyvezetője. - Azért ugyanis, hogy rögzített árfolyamon tudják visszafizetni hitelüket, nagyon sokan kétségbeesetten próbálták értékesíteni ingatlanjaikat, irtózatos árengedményeket adva. Volt olyan 20 milliós családi ház, amit 13 millióért kínáltak eladásra.

Persze így is akadtak, akik a nyomott áron sem tudtak megszabadulni otthonuktól; ők most, bár eladási szándékuktól nem álltak el, kénytelenek árat emelni, mert a hitel már rég elhagyta ingatlanuk értékét. A keresők viszont nem változtattak hozzáállásukon, ők zömében továbbra is az irreálisan olcsó ingatlanokat vinnék. Érdeklődés azonban minden szegmensben van, még a 30-40 milliós házak iránt is.

Az ingatlanpiacot - Herkli Gyula tapasztalatai szerint - jelenleg jellemzően a befektetési szándék mozgatja.

- Volt olyan idősebb ügyfelünk, aki a bankban nem érezte biztonságban a pénzét, ezért vásárolt egy ötmilliós panelt Zalaegerszegen - meséli.

Februárban, a végtörlesztési hajrá lezárultával azonban az ingatlanpiaci mozgolódások is csillapodtak a megyeszékhelyen: érdeklődés van, a vásárlás viszont ritka.


- A vásárlók többsége most gazdasági társaság, amely támogatott vállalkozásfejlesztési hitelből telephelyet, irodát vesz magának - fogalmaz a szakember, megjegyezve: egy plusz két félszobás, cirkófűtéses, egy-két éves lakásból jelenleg hiány van Zalaegerszegen. - Nincs építkezés, nem tudjuk az ügyfeleket új ingatlannal kiszolgálni. Ami meg van, az a vevőknek nem kell: vagy azért, mert olyan minőségű, vagy azért, mert olyan helyen van.

A válság hatására Zalaegerszegen is drasztikusan csökkentek a lakásárak, ám még mindig jobb a helyzet, mint Nagykanizsán. Egy panel árában akár 1,5-2 millió forint különbség is lehet, a megyeszékhelyi javára.

Persze az árak Zalaegerszegen is rendkívül változóak: van 2 szobás, 55 négyzetméteres téglalakás 5,8 millióért, s van ugyanekkora panel 7 millióért. A négyzetméterárak jelenleg 100 és 200 ezer közt szóródnak.

A falusi ingatlanok iránt továbbra is van kereslet, az érdeklődők közül - munka reményében - sokan az Alföldről és a Tiszántúlról érkeznek, s meglepődve tapasztalják, hogy míg náluk 2-3 millióért nagyon jó állapotú családi házakat lehet vásárolni, nálunk ennyiért a rossz állapotban levő ingatlanokat kínálják.

- Az alföldiek és a fővárosiak 5-6 milliós, jó állapotú falusi házakat keresnek, amivel csak egy probléma van: a finanszírozás, nagyon nehéz ugyanis ezekhez hitelt találni. De van kereslet a 2-3 milliós, rosszabb állapotú ingatlanok iránt is. A lényeg, hogy minél közelebb legyen a városhoz, így a munkahelyhez, igaz, az ár a távolság csökkenésével egyre nő - mondja Hoffmann Péter, az Openhouse ingatlanközvetítő hálózat zalai franchise partnere.

A megyeszékhely környékén a külföldi vásárló ritka, mint a fehér holló, sőt, az osztrákok és németek inkább menekülnének: eladni szeretnének, ami nem könnyű, felújított, medencés, városoktól távoli családi házaikat ugyanis rendkívül magas, 15-18 milliós áron kínálják, amire nincs kereslet, jegyzi meg Herkli Gyula.

Nem úgy Keszthely és Hévíz környékén, ahonnan az osztrák és német kereslet ugyanúgy eltűnt, megjelent viszont az orosz. Ők - legyen szó családi házról, lakásról vagy apartmanról - a minőséget keresik, s ezért fizetni is hajlandóak, akár 100 milliót is, tudjuk meg Hoffmann Pétertől.

- Az oroszok szeretnek kolóniában lenni, fontos számukra a vízközelség és a kilátás, a falusi ingatlanok azonban nem érdeklik őket, s a németeknél például sokkal tudatosabb vásárlók - sorolja a főbb motivációkat a szakember, megjegyezve: érdeklődés szintjén már a kínaiak és a japánok is jelen vannak a zalai ingatlanpiacon. Ők azonban az oroszokkal ellentétben nem nyaralót, hanem otthont keresnek, Hévíz, Keszthely, esetleg Zalakaros környékén, a meleg vizű fürdő ugyanis számukra alapkövetelmény.

A térség ingatlanjai iránt a felső középosztálybeli fővárosiak is érdeklődnek, ők a nyugodtabb (nyugdíjas)élet reményében érkeznek.

S bár általánosságban igaz, hogy a magyar vevők olcsón akarnak kacsalábon forgó ingatlant venni, Keszthely körzetében keresettek a 25 és 40 millió közötti családi házak. Építkezések azonban itt sincsenek, bár igény lenne az új lakásokra.

Hoffmann Péter szerint egyébként Keszthely térségében túlértékeltek az ingatlanok, ugyanazért az árért ugyanis horvát, román, cseh vagy szlovák üdülőterületeken is kapnak ingatlant a külföldiek, a Balaton-partinál magasabb színvonalú, ám olcsóbb fürdőszolgáltatás mellett. Az árbeli eltérésre jó példa: ha Zalaegerszegen egy garzon 5-6 millióért cserél gazdát, az már nagyon drágának számít, Hévízen a minimális ár 11-12 millió forint.

Lentiben és környékén viszont olcsón, jó minőségű ingatlanokat lehet találni, ráadásul - a megyében szinte egyedülálló módon - új építésű lakásokat is kínálnak.

Ami pedig a hitelhez jutást illeti: nem lehetetlen, de nem könnyű, a bankok ugyanis nehezen adnak pénzt még a biztos egzisztenciával rendelkező ügyfeleknek is. Aki kölcsönből vásárol, zömében lakáskasszával kombinál.

- A mélypontról előbb-utóbb el kell mozdulnia az ingatlanpiacnak, a válság előtti kánaán azonban már soha nem tér vissza - hangsúlyozza Hoffmann Péter. - Biztató jel azonban, hogy társaságunk tavaly a megelőző évhez képest 40 százalékkal több hitelt helyezett ki.


Zala az ingatlanforgalmat tekintve hátrányos helyzetben van: romlott a forgalom s az ár is, utóbbi a válság alatt átlagosan 15 százalékot. Az ok az ipar hiánya. S a jövőt is a gazdasági környezet határozza meg: ha nem lesznek új munkahelyek, nem indul be a lakáspiac sem. Herkli Gyula szerint Egerszeg ingatlanpiacára például komoly hatást gyakorol a Flextronics. Ha a cég fejlődik, létszámot bővít, akkor az eladások beindulhatnak és a lakásárak is emelkedni tudnak, ellenkező esetben csökkenni fognak.