Mikor lehet legkorábban nyugdíjba vonulni? Kérdezz-felelek a témáról

Múlt héten kedden délután több mint hatvan olvasónk telefonon feltett kérdéseire válaszolt a Zala Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságának három szakértője. Mások írásban kértek segítséget, többen azért, mert a vonalak foglaltsága miatt képtelenek voltak szót váltani dr. Fürediné Kerkai Valéria igazgatóval, Kovács Józsefné nyugellátási főosztályvezetővel, valamint Joó Katalin főosztályvezető-helyettessel. A több mint száz szerkesztőségünkbe küldött olvasói e-mailre az igazgatóság munkatársai írásban válaszolnak majd.

Legtöbben az előrehozott, a csökkentett összegű előrehozott, a korkedvezményes és korengedményes öregségi nyugdíj megszűnése kapcsán érdeklődtek, a közel három óra alatt leggyakrabban a „mikor mehetek legkorábban nyugdíjba?” kezdetű kérdés hangzott el.

Az általános szabály: 2010-től a nyugdíjkorhatár az 1952-es születésűekkel kezdve születési évenként fél esztendővel emelkedik, így ez a korosztály 62,5 évesen lesz jogosult a teljes öregségi nyugdíjra, míg az 1957-ben és az azt követően születettek korhatára már 65 év.

A fenti kérdésre adott válasz a telefonálók és e-mailezők nagy százalékát alkotó, ´52-ben és ´53-ban született férfiakat keserítette el talán leginkább.

– Ennél rosszabbat nem is mondhatott volna – jegyezte meg letörten Takács János, dr. Fürediné Kerkai Valéria válaszára reagálva. Az 1953 februárjában született férfi ugyanis a régi szabály ismeretében egészen eddig azt hitte: jövőre, 60 esztendősen, 46 év szolgálati idővel a háta mögött elmehet nyugdíjba. De nem. Az idén januárban életbe lépett jogszabályváltozás értelmében ugyanis megszűnt az előrehozott, a csökkentett összegű előrehozott, a korkedvezményes és korengedményes öregségi nyugdíj, az ´53-as férfiaknak tehát 63 éves korukig kell dolgozniuk. Így Györe Balázsnak és Csík Lajosnak is.

– Tehát hiába van meg a 42 évem, 2013 helyett 2016-ban mehetek csak nyugdíjba – összegzett előbbi elkeseredetten.

– A korhatár előtti ellátást utoljára az ´52-ben született férfiak és az ´53-ban született nők vehetik igénybe, ők is csak speciális esetben – részletezte a szabályt Joó Katalin több alkalommal is. A 45 évet ledolgozott, rossz egészségi állapotban lévő, ugyancsak ´53-as születésű Tóth József tehát már nem, így neki a főosztályvezető-helyettes azt tanácsolta: adjon be igényt megváltozott munkaképességűek ellátására. A rehabilitációs bizottság felülvizsgálata pedig eldönti majd: egészségi állapota 60 százalék alatt van-e, azaz kaphat-e rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást. (Ezek szabályaival holnapi számunkban foglalkozunk.)

S bár az ´52-es férfiak előtt még nyitva állhat az előrehozott ellátás lehetősége, sok esetben nekik is csalódniuk kellett.

– 1966 óta 42 év 98 napot dolgoztam, idén októberben leszek 60 éves. Munkanélküliként 28 ezer 80 forintból kell megélnem havonta. Mikor mehetek nyugdíjba? – kérdezte Kovács Gyula.

– Mivel több mint 42 év munkaviszonya van, elvileg idén a születésnapjától kérhetné a korhatár előtti ellátás megállapítását, ám munkanélküliként ez az út sajnos önnek nem járható – szögezte le Kovács Józsefné, s ez a válasz a hasonló helyzetben levő Pusztai Zoltánnak is, aki e-mailben érdeklődött. – A lehetőséggel ugyanis azok élhetnek, akik tavaly december végén megállapodást kötöttek munkáltatójukkal. Azaz vagy a dolgozó tett írásban nyilatkozatot arról, hogy idén nyugdíjba akar menni, vagy munkáltatója adott ki egy nyilatkozatot arról, hogy szándékában áll nyugdíjba küldeni őt.

Sok 1952-es telefonáló, így egy gelseszigeti olvasónk is, szakértőinktől értesült arról, hogy lecsúszott ezen lehetőségről, így kénytelen 60 helyett 62,5 éves koráig dolgozni. Másokat viszont munkáltatójuk akadályozott, ugyanis hiába kérték, nem nyilatkozott, sőt nem is fogadta őket. Sokszor azonban a cégek sem értesültek a lehetőségről, így például Erzsébet nevű e-mailezőnk férje esetében. „Akit időben értesítettek erről a tényről, az jogosult az ellátásra, más pedig nem? Milyen eljárás ez???”, kérdezte a hölgy. Kovács Ferencnek, aki szintén elmulasztotta a megállapodást munkáltatójával, még egy rossz hírrel szolgáltak a szakértők: idéntől ugyanis nincs korengedmény, azaz lehetőség arra, hogy a munkaadó egy összegben befizesse az előrehozott korhatár eléréséig járó nyugdíjat.

S hogy a gyengébbik nemre vonatkozó szabályokról is szót ejtsünk: az 1953-as Andorné, az e-mailben kérdező ugyancsak ez évben született Kiss Lajosné és Mónok Ferencné s kortársaik, amennyiben a korhatár előtti ellátás kezdőnapjáig, de legkésőbb idén december 31-ig legalább 37 év szolgálati időt szereznek, a születésnapjuktól kérhetik a korhatár előtti ellátás megállapítását. Ebben az esetben 10,8 százalékkal csökkentett összegű ellátásra lesznek jogosultak, ahogy azok az 1952- es nők is, akiknek idén meglesz a 37 év szolgálati idejük. Az 1953 után született hölgyeknek azonban erre már nem lesz lehetőségük.

Nem csak a leendő nyugdíjasok érdeklődtek azonban a hogyantovábbról. Faragó Géza idén áprilisban tölti be 62. életévét, 2007-ben ment korengedményes nyugdíjba. „Érint-e engem valamilyen változás?” – kérdezte, hozzátéve: „Annyi rémhírt hallani”. Az 1951-ben született Molnárné pedig arról érdeklődött e-mailjében: igaz-e, hogy egyes nyugdíjakat elvehetnek, s hogy neki konkrétan kelle félnie? A válasz: nem. A változás, hogy idén január 1-től az 1950-ben vagy azt követően születettek korhatár előtti öregségi nyugdíját korhatár előtti ellátásként folyósítják tovább, a januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben. A korhatár betöltésével pedig automatikusan öregségi nyugdíjjá változik az ellátás – nyugtatott meg mindenkit dr. Fürediné Kerkai Valéria.

A hamarosan 61 éves Kertész Győző telefonon, Németh Zoltán pedig e-mailben érdeklődött arról: nem tervezik-e csökkenteni korhatár előtti ellátásának összegét vagy nem akarják-e megadóztatni azt? A válasz mindkét kérdésre a megnyugtató „nem” volt.


Féltik az utazási kedvezményt

● Szentendreiné, aki januártól az új szabályok szerint nem számít nyugdíjasnak, sokakat érintő témát vetett fel. „A korhatár előtti ellátást ugyan megkapom, de az utazási kedvezmények elvonása érzékenyen érintene, úgy a helyi járaton, mint a távolsági buszon. Két gyerekem meglátogatása igen jelentős összeget venne ki a zsebemből, mivel egyikük Baján, másikuk Budapesten lakik”– írta e-mailjében.
● Kiss Ferencné konkrétabban kérdezett: „Akik korhatár előtti ellátásban részesülnek, azoknak mikortól szűnik meg az utazási kedvezménye?” Erről érdeklődött telefonon Babatiné és Karsai Gabriella, írásban pedig Gorzóné is.
● A korhatár előtti ellátásban részesülők nem minősülnek nyugdíjasnak, szögezték le a szakemberek. Azt azonban, hogy utazási kedvezmény jár-e nekik, még nem tudni: március végéig dönt a szaktárca erről, addig érvényesek ugyanis a korábban kiadott utalványok.
● Hasonló bizonytalanságban vannak az egykori rokkantnyugdíjasok is, akik januártól rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást kapnak. Esetükben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium év elején meg is indította az utazási kedvezmények felülvizsgálatát.
● Aki elveszíti a kedvezményt, amint ellátása nyugdíjjá változik, előreláthatóan visszakapja azt.


Évente egyszer segíthet a segély

Akik a méltányossági nyugdíjemelés ügyében írtak vagy telefonáltak, minden esetben megkérdezték az egyszeri segély odaítélésének feltételeit is.

Így tett a ´41-es születésű Egyed Istvánné és a ´38-as Csordás Gyuláné, valamint 1956-ban született Erzsébet nevű olvasónk is, aki tavaly, a nők 40 éves kedvezményes lehetőségét igénybe véve ment nyugdíjba, 65 ezer forinttal, ami alig fedezi rezsijét és megélhetését. Kincsesné nála is kevesebbet, mindössze 46 ezer forintot kap, volt azonban kérdezőnk, akinek 82 ezer forintot hoz havonta a postás.

– Egyszeri segély évente adható annak a nyugellátásban(!) részesülő személynek, akinek nyugdíja, amennyiben egyedül él, nem haladja meg a 80, ha közeli hozzátartozójával él, akkor pedig a 70 ezer forintot. Ezen összeghatárok fölött rendkívül nyomós érv és főigazgatói engedély szükséges, a kérelmet azonban minden esetben indokolni kell – tájékoztatott Fürediné Kerkai Valéria.

Az egyszeri segély összege idén 15 ezer és 42 ezer 750 forint között alakulhat, tavaly a zalai igénylők átlagosan 18 ezer 155 forintot kaptak.


Méltányolják az alacsony nyugdíjat

Sokan érdeklődtek a méltányossági nyugdíjemelés feltételeiről is. Lázár Lászlóné például mindössze 31 ezer forintos öregségi nyugdíját szeretné növelni ily módon.

– Méltányossági nyugdíjemelést azok kaphatnak, akik elérték az öregségi nyugdíjkorhatárt és nyugellátásban részesülnek – foglalta össze az ide vágó szabályt dr. Fürediné Kerkai Valéria.

Fontos, hogy a két feltételnek egyszerre kell megfelelni: hiába született ugyanis ´47-ben egyik névtelen telefonálónk, mivel nem szerzett elég szolgálati időt, nyugdíjra nem jogosult, így emelni sincs mit.

Többen voltak azonban, akik minden feltételnek megfelelnek, azaz öregségi nyugdíjuk összege nem haladja meg a 70 ezer forintot, nyugellátásuk megállapítása vagy korábbi méltányossági emelésük óta pedig eltelt már három év.

Az emelés összege a mindenkori öregségi nyugdíjminimum (jelenleg 28 ezer 500 forint) 10 és 25 százaléka, azaz 2900 és 7250 forint közt lehet. Igényelni a nyugdíjbiztosítási igazgatóság ügyfélszolgálatán és a kormányablakban, valamint postán, elektronikusan pedig az ONYF honlapján lehet.

– Mivel nem automatikusan járó juttatásokról van szó, a kérelmeket indokolni kell. Ezen túl tanácsos csatolni a gyógyszerszámlákat és a közüzemi tartozásról szóló dokumentumokat s minden egyéb, méltánylást érdemlő körülményt tanúsító bizonylatot – javasolta Fürediné Kerkai Valéria.

Kámán Jánosné és Gyovainé számára viszont rossz hírrel szolgált a szakértő, a rokkantsági ellátásban részesülők ugyanis nem kaphatnak ilyen emelést, csak akkor, ha betöltve a rájuk irányadó korhatárt, ellátásuk öregségi nyugdíjjá változik. Utóbbi azonban nem automatikus, az átnevezést kérni kell, hívta fel a figyelmet az igazgató. Nem kaphatnak méltányossági emelést a korhatár előtti ellátásban és a rendszeres szociális járadékban részesülők sem, a rehabilitációs járadékosok pedig csak az ellátást megállapító határozatban foglalt időpontig.