Harmincmilliárd a civil szférának

Délelőtt sajtótájékoztatót tartott, majd egyházi vezetőkkel egyeztetett  a kormányhivatalban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára. Rigó Csaba kormánymegbízott ismertette a programot: mint mondta, az államtitkár felkeresi a Mandulavirág Fogyatékkal Élők Református Gondozóházát, majd a helyi civil szervezetek és nemzetiségek képviselőivel találkozik. Utóbbiakkal a kormányhivatal együttműködési megállapodást is köt.

Szászfalvi László az új egyházi és civil törvényről szólt, hangsúlyozva, hogy rengeteg egyeztetés előzte meg a jogszabályok elfogadását. Az egyházit minden európai feltételnek megfelelő, közepesen szigorú törvénynek nevezte, a civil törvénnyel kapcsolatban pedig kifejtette, hogy átláthatóbb támogatási és működési rendszer jött létre.

- Az NCA helyett Nemzeti Együttműködési Alapot hoztunk létre, és nagy eredménynek tartom, hogy ennek forrásait immár nem lehet zárolni. A források 60 százaléka működési támogatásra, 40 százaléka programokra fordítható. Idén összesen több mint 30 milliárd forint bevételt tud realizálni a civil szféra, minimális adminisztrációs teher mellett - fogalmazott az államtitkár. Elhangzott: közhiteles adatbázist állítanak össze, így a pályáztató feladata lesz majd a szükséges dokumentumok lekérése. Az utófinanszírozott pályázatok elnyerése érdekében visszatérítendő támogatást is lehet igényelni, tehát létrejön a régóta várt civil bank.

Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár felidézte, hogy az elmúlt másfél évben igyekeztek a szocialista kormányok alatt az egyházakat ért diszkriminációt megszüntetni, s öt olyan programot indítottak, amelyek a Kárpát-medencében 750 egyházi kezdeményezést támogattak. Ezek között voltak épületfelújítások, kulturális és ifjúsági programok vagy a szórványterületeket érintő kezdeményezések, valamint szociális és karitatív feladatok.
Úgy fogalmazott, hogy az évtizedek óta példátlan, több mint kétmilliárd forint keretösszegű programokat az idén is folytatják, s ezek "folyamatosságában, kiszámíthatóságában" gondolkodnak, miután a múlt évben is 10-15-szörös volt az igénylés.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy miután tavaly elkészült az egyházi, a nemzetiségi és a civil törvény, az állam, a kormányzat és az érintett szervezetek kapcsolatrendszere teljesen új jogi alapokra épül. Emlékeztetett arra, hogy a folyamatos párbeszéd révén "általános elégedettséggel fogadta el a parlament" a civilekről és a nemzetiségi jogokról szóló törvényt, s bár az egyházi törvény "kissé hektikusabb elfogadást jelentett", de "Európában közepesen szigorú törvényként minden feltételnek megfelel".
   
Sikerült lezárni az egyházi kárpótlás húszéves folyamatát, az idén ezt egy konferencia keretében is értékelik. Támogatást kaptak a határon túli anyanyelvi pasztorációs feladatokat végző egyházak, továbbá az egyházi hitoktatói, közgyűjteményi tevékenységét emelt költségvetési keretösszegből támogatták - sorolta az elért eredményeket az államtitkár.

Ezeket a programokat idén is folytatják, de az új köznevelési törvénnyel bevezetett kötelező etika oktatás helyett választható hit- és erkölcstan tantárgy kidolgozásával is foglalkozni fognak az egyházakkal egyeztetve. Ugyancsak feladatot ad az államtitkárságnak az új adórendszer kapcsán az egyházi egy százalékokkal kapcsolatos lehetőségek kidolgozása.