Kisiskolák végveszélyben?

E kritérium jelenleg a zalai általános iskolák többségében nem teljesül. A falusi iskolák mindegyikében, de néhány városi intézményben is - így a zalakarosi és a pacsai iskolában - az úgynevezett egysoros modell működik. A 100-150 fő körüli kisiskolákban nemhogy a két párhuzamos osztályt nem tudják biztosítani, de amúgy is folyamatosan létszámproblémákkal küzdenek.

A jelenleg érvényben lévő közoktatási törvény szerint felső tagozaton 23 főnek kell lennie az átlaglétszámnak, de a szabályozás ennyire nem szigorú, bizonyos engedményekre van lehetőség. Ha az iskolát ötnél több település tartja fenn, akkor a fenti létszám 65 százalékát, vagyis 15 tanulót kell biztosítani ahhoz, hogy igénybe vehessék az úgynevezett kistérségi normatívát. Az új tervezet szerint a felső tagozaton évfolyamonként legalább 46 tanulóra lesz szükség.

- Ha ez a koncepció kerül elfogadásra, akkor a falusi iskolák lemondhatnak a felső tagozataikról - fogalmaz Stokker Sándor rédicsi polgármester. - Kisarkítva a helyzetet, ez azt jelenti, hogy a kistérség 51 települése közül egyedül Lenti lesz képes nyolc évfolyamos iskolát fenntartani. A megye többi részén is hasonló a helyzet, így összesen ötven kisiskola léte került veszélybe.

Stokker Sándor szerint ennek a közoktatási törvénytervezetnek az elfogadásával láncreakció indulhat be. Kiürülnek a falusi iskolák, óvodák, amelyek a települések kulturális és közösségi életének nagyon fontos szereplői. A pedagógusok állás híján elhagyják a falvakat, az értelmiség nélkül maradó kistelepülésekre még inkább leépülés vár.

- A kormányprogramban még azt hallottuk, hogy támogatják a kisiskolákat - folytatta a község önkormányzati vezetője. - Ugyan alsó tagozat indítására elvileg nyolc főtől lehetőség nyílik, véleményem szerint azonban az igazi támogatást nem ez jelentené, hanem a meglévő intézmények megőrzésének elősegítése. A polgármester kollégáimmal folytatott eszmecserék során ugyanis egyre inkább az világlott ki előttem, hogy ahol már bezárt az iskola, ott nem nagyon van lehetőség és szándék az alsó tagozatos tagintézmény újbóli beindítására, még akkor sem, ha a nyolc tanulót biztosítani tudnák.

A jelenleg 95 tanulót fogadó rédicsi Móra Ferenc Általános Iskola épületére az utóbbi öt évben az európai uniós és állami támogatásokkal együtt mintegy 30 millió forintot költöttek. A folyamatos állagmegóvás és karbantartás a többi kisiskolára is jellemző - Csömödérben például több tízmilliós beruházást követő évben szűnt meg a felső tagozat. Csesztregen jelenleg is zajlik az a 220 milliós program, amelynek köszönhetően a térség legmodernebb intézményét alakítják ki. Ezekben az épületekben csak alsó tagozatot működtetni óriási pazarlás lenne - mondják az érintettek.

- Minden tárgyi és személyi feltétel adott ahhoz, hogy magas szinten biztosítsuk az oktatást az általános iskola alsó és felső tagozata számára - válaszolta kérdésünkre Czupi Sándorné csesztregi polgármester. - Ezért élni fogunk a koncepcióban szereplő lehetőséggel, s külön elbírálás alapján kérjük, hogy az évfolyamonkénti egy osztállyal is fennmaradhasson az iskolánk.

A Kerkai Jenő Általános Iskolába 17 településről - köztük néhány Vas megyei községből - járnak a diákok. Akadnak olyanok is, akiknek már reggel 7 óra előtt el kell indulniuk otthonról. A magyarföldi Tóth Mónika reggel hat órakor kel, hogy elkészüljön akkorra, amikor megérkezik érte az iskolabusz. A járat 5 perccel hét óra előtt veszi fel a házuknál, majd indul tovább a többi gyermekért Kerkáskápolnára, Ramocsára, Kerkafalvára. Ha Lentibe kellene bejárniuk, az út további 10-15 perccel hosszabb lenne. Mindez persze csak iskolabusszal, menetrend szerinti Volán-járattal csak az egyik irányba több, mint egy óra lenne az út.

- Elfogadhatatlan, hogy egy 11 éves gyermek naponta két, két és fél órát ingázzon a lakóhelye és az otthona között. Nem is beszélve arról, hogy a jelenlegi magas üzemanyagárak mellett mennyibe kerül az iskolabuszok fenntartása - vetik fel többen.

A kisiskolák jövője szóba került azon a múlt heti tájékoztató fórumon is, melyet a közigazgatás várható átalakítása kapcsán tartottak Csesztregen. Itt Vigh László országgyűlési képviselő elmondta, hogy a tervezet nem tiltja, hogy egy OM azonosító szám alatt több telephelyen, vagyis több településen működjön nyolcosztályos intézmény. Ezzel a képviselő arra utalt, hogy a jelenlegi 86 zalai iskola többsége a tervezet elfogadása után is megmaradhat.

- Nyilvánvaló, hogy egy 26 fővel működő nyolc évfolyamos iskolát nem tudunk tovább működtetni, de a Zalára jellemző 100-150 fős alapfokú oktatási intézmények megtartása nagyon fontos a számunkra. Erről már Hoffmann Rózsa közoktatási államtitkár asszonnyal is egyeztettem - nyilatkozta lapunknak a képviselő, aki azt is hozzátette: a közeljövőben közoktatás témájában ugyancsak tartanak fórumot a megyében.

Gutorföldén éppen abban bíznak, amit a képviselő mondott. A közép-zalai község egykor önálló intézménye előbb a pákai központtal működő Öveges József Közép-Zalai Általános Iskolába olvadt be - ezzel párhuzamosan a felső tagozat meg is szűnt a településen -, idén szeptembertől viszont Tófejjel társultak. Nyakas István polgármester szerint annak idején ők éppen azt a fajta együttműködést kezdték el megvalósítani, amit Vigh László is említett. Az új koncepcióval egyelőre még ismerkednek, így Nyakas István arra a kérdésre, hogy vissza állítanák-e Gutorföldén a felső tagozatot, konkrét választ adni nem tudott.

Másutt viszont nem látnak garanciát arra a lehetőségre, amit Vigh László említett, ugyanis egyáltalán nincs rá utalás a koncepcióban. Többen annak a félelmüknek adnak hangot, hogy amennyiben ezt a lehetőséget tömegesen használják ki a kistelepülések, a nehéz gazdasági helyzet miatt a kormány ezt a kiskaput be fogja zárni.

Másutt viszont nem látnak garanciát arra a lehetőségre, amit Vigh László említett, ugyanis egyáltalán nincs rá utalás a koncepcióban. Többen annak a félelmüknek adnak hangot, hogy amennyiben ezt a lehetőséget tömegesen használják ki a kistelepülések, a nehéz gazdasági helyzet miatt a kormány ezt a kiskaput be fogja zárni.