2011.07.05. 06:07
GPS-szel informálódnak a szarvasok szokásairól
Magyarországon megyénkben használtak először műholdas jelkövető rendszert, azaz GPS-t vadbiológiai kutatásokhoz. A 10 éve tartó projektben a szarvasok mozgását, szokásait vizsgálják - már eredmények és bővítésre vonatkozó tervek is vannak.
A kutatást a Nyugat-magyarországi Egyetem vadgazdálkodási intézetének szakemberei végzik dr. Náhlik András egyetemi tanár, professzor irányításával a Zalaerdő területén, a cég munkatársainak segítségével. A korábban az oktatási tárca és a vadgazdálkodási alap által pályázaton keresztül finanszírozott projekt ma már önerőből gördül tovább, célja, hogy a modern technológia segítségével kiderítsék: mekkora a szarvasok mozgáskörzetének nagysága, s hol, milyen jellegű táplálékot részesíte-nek előnyben az állatok. A nyomkövető rendszer lényege, hogy egy teljes éven át a szarvas nyakára rögzített jeladó a műholdak segítségével folyamatosan, újra meg újra beméri, meghatározza önmaga helyét és tárolja a koordinátákat. Így anélkül követhetik az állatok mozgá-sát, hogy zavarnák őket. A kapott adatok térképen jeleníthetők meg, s leírhatók velük a faj élőhely-használati szokásai.
- Az elmúlt évek alatt már meglehetősen sok tapasztalatot sikerült összegyűjtenünk - tudtuk meg dr. Sándor Gyula egyetemi docenstől. - Eddig összesen 17 szarvasra került nyakörv, ebből kettőn most is fent van, a többiről már ledobattuk - előre beállítható, hogy ez mikor történjen meg. Jellemzően középkorú tehenekről és fiatal bikákról van szó, de rajtuk kívül van egy-két ünőnk és egy idős hímivarú egyedünk is.
A docens jelezte: nagyon szeretnék még egy öreg bikára is felszerelni a nyakörvet, ami főleg a bőgés idején adna fontos adatokat.
- Eddigi adataink azt mutatják, hogy a tehenek éves szinten 3000 hektárt használnak, míg a bikák öt-hatezret - folytatta a szakember. - Ez hatalmas terület, ám az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy a nagyobb mozgást elsősorban az élelemszegény téli időszakban produkálják az állatok, amikor kevesebb táplálék áll rendelkezésre. A bikák nyári területe Zalában olyan 1300-1500 hektár, a teheneké ennél is szűkebb.
A szakember hozzátette: szeretnék tovább növelni a kutatásba bevont állatok számát, hogy szélesebb merítésből biztosabb adatok álljanak rendelkezésükre. A kapott eredményekből egyébként arra is iránymutatást kaphatnak, hogy a vadkárt hogyan mérsékeljék, hiszen kiderül, hogy a szarvasok mely időszakban járnak rá inkább a vetésekre, s akkor milyen növényfajokat részesítenek előnyben. Ez a mezőgazdáknak lehet fontos információ a vetésszerkezet összeállításához.
Csak a gímszarvas őshonos nálunk
A szarvas a párosujjú patások közé tartozó emlősállat, legtöbb faja az őzekkel együtt a szarvasfélék családjába tartozik. A Kárpát-medencében ma élő két szarvasfaj közül csak a gím őshonos. A dámszarvas vagy dámvad betelepítéssel került ide. Európa, Ázsia és Amerika északi vidékein él a hatalmas termetű jávorszarvas és a háziállatként is tenyésztett rénszarvas. Indiában a pettyes szarvas a leggyakoribb. Különleges a sörényes szarvas, a disznószarvas és a törpeszarvas – olvasható a Wikipédián.
