Halálos villám: mikor vagyunk veszélyzónában?

– Teljesen természetes jelenség, hogy a nyári időszakban sok a zivatar, de az már a klímaváltozásnak tudható be, hogy az eddig megszokott nyugati helyett most anticiklonális légáramlatok a dominánsak – mesélte lapunknak Gazdag Attila, a Nagykanizsai Viharvadászok Egyesületének vezetője. – A régiónkban „mocsárhelyzet” alakult ki: egy anticiklon ragadt be a térségbe, ezért mindennaposak a zivatarok, akár egy monszunvidéken. Mi, viharvadászok, állandóan készenlétben vagyunk, nem veszélytelen foglalatosság a miénk, de ismerjük a vihart, ha rizikóssá válik a helyzet, időben elhagyjuk a területet.

A villám keletkezése a felhők vízcseppjeinek, jégkristályainak súrlódására, széttöredezésére vezethető vissza. Az úgynevezett elővillám ionizálja a levegőt és egyre nagyobb szakaszát vezetővé teszi. Eközben a talajról vagy a magasabb, kiemelkedő részekből megindul az ellentétes előjelű elektromosság a felhő felé. Felkészülni vagy előre tervezni nem igazán lehetséges, a veszély pont a kiszámíthatatlanságból ered. Az erősödő szél vagy a sötét felhők mind- mind a vihar előjelei lehetnek, de a villám akár a zivatarfelhőktől 10–15 kilométeres távolságban is lecsaphat... mondhatni derült égből. A szakember azt is elmondta,  a legtöbb baleset azért következik be, mert az emberek általában az eső és nem a villámok elől menekülnek.

– A vízparton beállnak a tökéletes áramvezetőként funkcionáló magas fa alá. Bármennyire is sok a munka, egy friss építkezési területen sem szabad megvárni az esőt, ugyanis a nedves talaj, az árammal működő betonkeverő is kockázati tényezők. Ha már halljuk a mennydörgést, akkor már a veszélyzónában vagyunk.

Az alapszabály minden esetben ugyanaz: ne nyúljunk fémfelülethez.
– Azonnal szálljunk le a kerékpárról, motorról. Ha nincs a közelben épület, akkor húzódjunk be az autónkba, a járműben ugyanis a Faraday-kalitka elve érvényesül, ami azt jelenti, hogy a fémhálóval körbevett térrész miatt az elektromos erőtér nem hatol be a kocsiba. Ha viszont teljesen fegyvertelenek vagyunk a villámokkal szemben, a szabadban csökkentenünk kell a talajjal érintkező felületet és magasságunkat is. Azaz guggoljunk le, zárt lábakkal, lehajtott fejjel. Tévhit, hogy a gumitalpú cipő védelmet nyújt.

Mint megtudtuk, közvetlenül a villámcsapás előtt sercegést, recsegést lehet hallani, bőrünkön felállhat a szőr vagy különös bizsergést érezhetünk rajta. A villámcsapás nem minden esetben halálos kimenetelű. Az erős fényés hanghatás azonban károsíthatja az érzékszerveket, az érzékcsalódások akár órákig is eltarthatnak. Fontos megjegyezni, hogy az áramütött személy nem hordoz elektromos töltést, így nyugodtan hozzáérhetünk, segíthetünk rajta.

– A sérülés mértéke függhet a villám erősségétől vagy attól, hogy a testünk milyen szerepet tölt be az áramkörben. Nem mindegy, hogy villanykörteként vagy vezetőként viselkedik. A sérülések lehetnek nyilvánvaló felszíniek: égéssel járók és láthatatlanok is, amelyekre csak később derülhet fény, ezért szükséges a későbbiekben az orvosi felügyelet – mondta el végül a viharvadász.  



Kapcsolódó cikkünk: 
Szenzációs felvételek Zalából! Így érkezett az iszonyatos vihar