Magánnyugdíjpénztár: dúl a nyilatkozat-háború

A Stabilitás Pénztárszövetség a napokban két nyilatkozatot is feltett honlapjára. Az egyiket azoknak, akik maradnak, a másikat pedig azoknak, akik mennek.

- Mivel a jogszabály a nyugdíjbiztosítási szervek előtt kötelezően megteendő nyilatkozat tartalmára nézve nem ír elő formakényszert, a maradók, jogaik megóvása érdekében, használják a pénztártagság fenntartásáról szóló nyomtatványunkat - tanácsolja dr. Juhász Istvánné, a Stabilitás főtitkára. - Amennyiben a nyugdíjbiztosítási szerv ezt nem fogadja el, töltsék ki az ott biztosított nyomtatványt, ám feltétlen csatolják mellé a fenti nyilatkozatot is, melyben az szerepel, hogy az aláíró kárigénnyel léphet fel, ha az Alkotmánybíróság vagy bármely más szervezet megsemmisíti a pénztárak államosítására vonatkozó jogszabályt.

A Stabilitás másik, jogfenntartónak nevezett nyilatkozatát pedig azoknak tanácsolják kitölteni, és postán elküldeni az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósághoz és/vagy a Stabilitáshoz, akik ugyan átlépnek az állami rendszerbe, de ezt csak a jogszabályi kényszer hatására teszik. Az aláírók egyben vállalják, hogy amennyiben hatályon kívül helyezik a törvényt, magánnyugdíjpénztári tagságukat fenn kívánják tartani. (A két dokumentum egyébként a pénztártagok kérésére készült el.)

Zala megyében a maradók közül tegnapig senki nem jelezte, hogy a Stabilitás Pénztárszövetség által készített, a tagság fenntartásáról szóló nyilatkozatot kívánja beadni a nyugdíjbiztosítási igazgatóságon rendelkezésre álló nyomtatvány helyett. Erre egyébként lehetőség sem lenne, hiszen, mint dr. Fürediné Kerkai Valéria, a Zala Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságának vezetője elmondta, ezt a vonatkozó jogszabály nem teszi lehetővé.

- Az utóbbi napokban megemelkedett a nyilatkozattevők száma: Zalaegerszegen tegnapig 182-en, Nagykanizsán pedig 64-en töltötték ki december 23-a óta a nyomtatványt. Országosan ez idáig alig tízezren döntöttek a maradás mellett - bocsátja előre az igazgató, aki arra is felhívja a figyelmet: aki marad, nem csak a majdani állami öregségi, de a rokkantsági nyugdíjjogosultságát is kockáztatja.

Rokkantsági nyugdíjra ugyanis az jogosult, akinél az orvosi bizottság legalább ötvenszázalékos össz-szervezeti egészségkárosodást állapít meg, s emellett rendelkezik az életkorának megfelelő szolgálati idővel. (A törvény szerint egy 22-24 évesnek négy évet kell ledolgoznia a rokkantnyugdíjhoz, a 25-29 éveseknek hatot, a 30-34 éveseknek nyolc év szolgálati idő az előírás, 35-44 éveseknek tíz, a 45-54 év közöttieknek tizenöt, 55 éves kortól pedig húsz munkában eltöltött év szükségeltetik.)

Akik azonban továbbra is magánnyugdíjpénzári tagok maradnak, 2011. november 30-a után nem szereznek szolgálati időt.

- Ha a magánnyugdíjpénztári tag megrokkan - folytatja dr. Fürediné Kerkai Valéria -, és a jövőben rokkantsági nyugdíjra lesz jogosult, két lehetőség közül választhat. Kérheti az egyéni számláján felhalmozott egyenlege alapján a magánnyugdíjpénztári szolgáltatást és ezzel egyidejűleg a korlátozott összegű tb rokkantsági nyugdíj megállapítását, de választhatja a tb nyugdíjrendszerbe történő visszalépést is. Ebben az esetben rokkantsági nyugdíját a megrokkanás idején hatályos tb-szabályok alapján fogják megállapítani.

● A napokban a pénztárszövetség honlapján elindul egy matematikusok által kifejlesztett, döntést segítő kalkulátor
● Ezzel azt modellezhetik az érdeklődők, mennyi nyugdíjat kapnának a tisztán állami rendszerben, mennyit jelen jogszabályi környezetben működő magánnyugdíjpénztáruktól, és mennyit kaptak volna, ha nem változik a nyugdíjrendszer
● Arra úgy tûnik hiába várnak a tagok, hogy a pénztárak még januárban a reálhozamról is értesítést küldjenek, egyelőre ugyanis csak az egyéni számlán levő egyenlegről tájékoztatnak levelükben
● A később megállapított reálhozamból egyébként az átutalási és a postaköltséget levonják majd


További cikkek a témában a kapcsolt anyagok között!