Megóvják a vénséges boronapincét

 - Hosszú éveken át külföldi magántulajdonban volt a boronapince, az állapota egyre pusztult, a sok-sok egyeztetés azonban szerencsére eredményre vezetett: telekcsere révén sikerült birtokba vennie az önkormányzatnak. Sikeres pályázatoknak köszönhetően szőlészeti, borászati bemutatóhely, illetve bormúzeum kap helyet az épületben, s annak udvarán - tudtuk meg Gál Lajos polgármestertől.

A műemlék funkciók nélkül is igazi kuriózum, a népi építészet remeke. Anno Dominy 1644 Jesus Hominum Salvator. Ez az évszám, illetve felirat olvasható a hornyolt végű, méretes tölgyfagerendájába vésve. Érdekessége, hogy a pince eredetileg kizárólag fából, egyetlen vasdarab nélkül, gerezdezéssel és zsilipezéssel egymásba rótt rendkívül vastag deszkákból, úgynevezett boronafákból készült. Ajtaja súlyos boronaajtó, mely facsapon forog és köteles fazárral csukódik.

Tény, Zala megye, a Balaton-felvidék, több kutató szerint pedig a Kárpát-medence legrégebbi boronapincéje a gyenesdiási. Darnay-Dornyai Béla, aki 1936-ban örökség révén jutott az épülethez - rögtön látta benne az értéket. Míg más lebontatta volna a megroggyant, idejétmúlt épületet, ő igazi kincsnek tartotta, s eredeti állapotokat kutatva állította helyre.

Nem így az új, német tulajdonos, akinek az örökösök 1993-ban eladták a pincét, mely elé korábban présházat építettek. A külföldi birtokos több átalakítást is végzett az épületen, nem éppen a műemléki előírásoknak megfelelően. A présház fa nyílászáróit például műanyagra cserélte, deszkakerítést épített, a falat palázta. Mindezért bírságot kapott, s kötelezték az eredeti állapot visszaállítására. Nem sok sikerrel.

- Az épület most már biztonságban van, a helyreállítási és egyéb tervek elkészültek - folytatta Gál Lajos. - Olyan helyet alakítunk ki, mely jól illeszkedik a gyenesdiási történelmi-turisztikai útvonalba. A pincében - a keszthelyi Balatoni Múzeum és Georgikon Majormúzeum közreműködésével - egyedülálló borászati bemutatóterem lesz. Megújul a présház, az épületben, melyet az eredeti állapotok szerint teljesen felújítunk, Darnay-Dornyai emlékszoba is helyet kap majd. Az udvaron szőlészeti-borászati eszközöket bemutató csűrt, pajtát alakítunk ki. De lesz saját ültetvényünk is, mely lehetőséget biztosít szakmai bemutatókra. Azt szeretnénk, ha a boronapince és környezete megtelne élettel.

- A Darnay-Dornyai-féle pince országos érték. A jelentősége műemléki szempontból óriási, ám helyi és térségi viszonylatban is meghatározó lesz - tette hozzá Páli Lajos, a Da Bibere Zalai Borlovagrend kancellárja, aki gyenesdiási lakosként régóta figyelemmel kíséri az épület sorsát, jövőjét. - Sajnos a térségben, így Gyenesdiáson is alaposan lecsökkent a szőlőterületek száma, az egykori 150-ből mára tíz hektár maradt. Próbáljuk fenntartani a szőlő iránti érdeklődést, évente 2-300 rezisztens fajtájú alanyt osztunk szét a településen. Az érdeklődés nagy, de inkább csak hobbi szőlészetről van szó, a terület ettől nem növekszik. Bízunk abban, hogy a boronapince ültetvénye, a hagyományok ápolása kedvet ad majd a szőlészkedésre, borászkodásra.

Az épület felújítására és környezete kialakítására tizenötmillió forintot fordítanak, a munkálatok várhatóan jövő év nyarán kezdődnek, s ősz végére befejeződnek.

Az épület felújítására és környezete kialakítására tizenötmillió forintot fordítanak, a munkálatok várhatóan jövő év nyarán kezdődnek, s ősz végére befejeződnek.

A nép faépítészet remekei

A boronapincék: a paraszti, népi faépítészet e remekei, mindig épületfából, vastag pallókból, szálfákból, gerendákból ácsolták össze. A zalai boronapincék szélessége többnyire 4-4,5 méter. Az épület hossza a hajlékok számától függ, általában 4 métertől 20 méterig terjed. A három hajlékból álló pince a szőlőhegyi boronaépítkezés kikristályosodott formája. Benne középen található a nagyméretű faprés elhelyezésére alkalmas, mennyezet nélküli (a padlással egy légterű) présház.

A boronapincéket a Zala Megye 7 csodája versenyre is nevezték.
 

OLDALTÖRÉS: A Darnay-Dornyai Béla Emléktúra

A Darnay-Dornyai Béla Emléktúra

A túraútvonalat 2008-ban avatták fel. Nyomvonala Gyenesdiástól Balatongyörökig tart. Az erdei útvonal egy közepes és egy hosszabb túra lehetőségét kínálja, ezek egy másfél óra alatt kényelmesen bejárhatók. A kirándulóknak attól sem kell félniük, hogy eltévednek. Egyrészt azért, mert gondosan jelölt turistautak és eligazító táblák segítik a tájékozódást. Másrészt, ezekben az erdőkben nem lehet olyan messzire elkóborolni, hogy ha ember kitartóan egy irányban haladna, egy-két órán belül ne érjen el valamilyen lakott területet.

OLDALTÖRÉS: Darnay-Dornyai Béla

Darnay-Dornyai Béla

Darnay-Dornyai Béla

Darnay-Dornyai Béla

1887. március 25-én született Keszthelyen. A Budapesti Tudományegyetemen 1910-ben tanári, 1913-ban bölcsészdoktori diplomát szerzett. 1909-től 1921-ig gimn. tanár Rózsahegyen, Veszprémben és Magyaróváron; közben Rózsahegyen 1913-ban megalapította a Liptóvármegyei Múzeumotot; Veszprémben és Magyaróváron múzeumii őr is volt. 1921–23-ban Budapesten az Állami Szőlészeti Intézet kutatója. 1923-tól Salgótarjánban a reálgimnáziumban tanár, közben lerakta alapját az ottani múzeumnak. 1940-től 1948-ig, nyugalomba vonulásáig a keszthelyi Balaton Múzeum igazgatója. 1952–54-ben a Földtani Intézet geológusaként újra dolgozott. Megalapítója volt a tatai múzeumnak is, amiért a város díszpolgárává választotta. Foglalkozott geológiával, hidrológiával, barlangkutatással, botanikával, fő területe azonban a néprajz volt; ez irányú gyűjtésével egészítették ki a salgótarjáni múzeum, anyagát. Művei közül a legjelentősebbek a Bakonyt, a Balatont, Salgótarjánt és környékét ismertető útikalauzai.   1965-ban hunyt el Budapesten.

(Forrás: http://mek.niif.hu" target="_blank")