Kétszáztíz állás Zalaegerszegen

Az állami hozzájárulás sem csökken, idén 142 millió forintot vár az önkormányzat a központi büdzséből (az Út a munkához program keretében) a tervezett 210 fő munkába állításának finanszírozására. Mint ismert, a lehetőséggel azok az állástalanok élhetnek, akik már kikerültek a munkaügyi központ ellátási köréből, és az önkormányzatnál rendelkezésre állási állományba (RÁT) soroltattak, tehát munkaképes korúak és állapotúak. Minimálbérük és járulékaik 95 százalékát az állam állja, 5 százalékát és az egyéb költségeket (például szállítás, ruházat, szerszámok, adminisztráció) pedig a helyhatóság. Ha éppen nincs számukra munka, anyagi támogatásban részesülnek.

- A rendszer alapkoncepciója jó, hiszen a cél az, hogy csökkenjen a rendszeres szociális segélyezettek száma, a RÁT-osok pedig érdekeltek legyenek a munkavállalásban. A megtermelt érték ráadásul helyben marad. Amíg dolgoznak, bért kapnak, az önkormányzat a helyi igényeknek megfelelően kínál nekik munkát, meghatározott időszakra - mondta el lapunknak Aladi Gusztáv, a közfoglalkoztatást szervező városi cég, a Kontakt Humán Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Hozzátette: bővült a foglalkoztatók köre, már nemcsak a megyei és települési önkormányzatok, hanem helyben működő, állami tulajdonú cégek és önkormányzati feladatot ellátó társadalmi szervezetek is alkalmazhatnak közcélú munkást. Zalaegerszegen 26 intézmény igényelt eddig ilyen munkaerőt, ez alapján határozták meg a közfoglalkoztatásba bevonandók létszámát.

Aki nem fogadja el a felkínált állást, illetve visszautasítja az együttműködést, kizárja magát az ellátásból, s erre volt is példa bőven az elmúlt évben. Ennek ellenére 2008-hoz képest 2009-ben 22 százalékkal, 568 főre nőtt az egerszegi RÁT-osok létszáma. Időközben életbe lépett az egy család, egy segélyezett elv, így a közvetlen hozzátartozók közül csak egy személy maradhat RÁT-állományban, a többiek rákényszerülnek arra, hogy munkát keressenek a nem támogatott szektorban. Az, hogy a RÁT-osok száma mégis emelkedett, a munkahelyek megszűnésével magyarázható, sőt, akik tavaly vesztették el állásukat, csak idén jelennek meg e körben, miután a munkaügyi központnál kikerülnek az ellátottak köréből.

Aladi Gusztávtól megtudtuk: a tervezett 210 fő nagyjából 60 százaléka végez majd kommunális munkát, 40 százalékuk pedig a közintézmények valamelyikében képzettséget igénylő feladatot lát el. A közfoglalkoztatási tervről a február 4-ei közgyűlésen születik végső döntés.


CSAK A FELE VÁLLALTA EL A MUNKÁT
Bár a város idén is biztosítja a szükséges önrészeket, és a közintézmények részéről is megvan a fogadókészség, a tavalyi tapasztalatok alapján mégsem könnyű a közcélú munkát szervező cég feladata. A RÁT-osok közül ugyanis sokan „kényszermunkaként” élték meg a felajánlott lehetőséget, és a táppénzen töltött napok száma is kirívóan magas volt köreikben. Nagyjából a megszólítottak fele vállalta el a munkát, de átlagosan egy személyt háromszor kellett állással kínálni ahhoz, hogy az ajánlatot elfogadja.