Települést váltó henyei hegyhátak

- Pethőhenye vezetésével nem volt jó a viszonyunk, bármit kértünk, semmit nem kaptunk, holott szépen fizettünk adót - vázolta Dénesné Gaál Éva.

- Mindig kértük, hogy az utat javítsák meg, de arra soha nem került sor - folytatta az előzmények ismertetését a Hosszúhegyen lakó asszony. - Mi, ingatlantulajdonosok álltunk össze, és a saját pénzünkből betömögettük a lyukakat. Később, amikor meg akartuk csináltatni az egész utat, és a polgármester meghallotta, hogy olcsón tudunk szerezni bazaltkövet, feljelentett bennünket, hogy olajos követ akarunk lerakni, környezetet szennyezünk. Pedig a kő tiszta volt. A magas szállítási költségek miatt viszont lemondtunk róla, mészkőzúzalékot hozattunk helyette. Ennek kapcsán fogalmazódott meg: kell nekünk Henyéhez tartoznunk?

- Pethőhenye vezetése abszolút nem foglalkozott velünk, miközben én évi 70 ezer forint gépjárműadót fizetek, plusz a kommunális adót. Ebből nem jut egy kocsi kőre? - kérdezte a cserlapi Kocsis András. - Nem aszfaltos utat kérünk, csak azt, hogy ne mostohagyerekként kezeljenek bennünket.

- Zalaegerszegnek köszönhető, hogy vezetékes vizünk és közvilágításunk van, nem Pethőhenyének vagy a körjegyzőségi székhelynek, Zalaszentivánnak - toldotta meg újabbakkal a megyeszékhelyhez csatlakozás érveit a cserlapi Bangó Imre. Hozzátette: Zalaegerszegtől azt várják, hogy segít az ideiglenesen megcsináltatott hegyi út rendbetételében, amihez ők is hozzájárulnának anyagilag.

- Ha Pethőhenye ugyanezt megtette volna, valamennyi pénzt visszaforgat ide, nem merült volna fel az Egerszeghez csatlakozás - említette.

Kápolnahegy, Hosszúhegy és Cserlap több mint száz telektulajdonosa aláírásával kezdeményezte a változást. Eredetileg az volt a szándékuk, hogy végigviszik egész Pethőhenye Zalaegerszeghez illesztését, s az önkormányzat is ezt akarta, de a falubeliek többsége elutasította a javaslatot a tavaly tartott népszavazáson. A három településrész átcsatolásának azonban zöld utat adott a tavaszi népszavazás, amelyen már csak a három külterületi rész pethőhenyei állandó lakosai vehettek részt (22 szavazásra jogosultból 13 fő jelent meg, ők mindannyian igent mondtak). S bár a hegyi tulajdonosoknak voltak konfliktusaik Pethőhenye vezetésével, az Egerszeghez csatlakozás ügyében azonos álláspontot képviseltek Deák István polgármesterrel.

- Visszafordíthatatlan folyamat eredménye ez, Zalaegerszeg már átlépte Pethőhenye határait azzal, hogy kiépítette a közvilágítást és a vezetékes vizet, és megszervezte a szemétszállítást a külterületi részeken - mondta Deák István. - Akkor lenne hasznos a falunak, ha Kápolnahegy, Hosszúhegy és Cserlap továbbra is a részét képezné, ha az ottani ingatlantulajdonosok bejelentkeznének Pethőhenyére állandó lakosként, de nem teszik. Ki tudja miért, talán jobban érdekli őket a Zalaegerszeg-kártya, az egerszegi, burgenlandi vagy svédországi lakhatóság. Ha bejelentkeznének, a településnek nem 450, hanem 1000-1500 lakója lenne, a költségvetés nem 34 millió forintos, hanem százmilliós lenne, s minden évben 15-20 milliót fordíthatnánk a hegyi infrastruktúra rendbetételére. De a 450 pethőhenyei lakóra jutó állami támogatással az önkormányzat nem képes ezeket a területeket fejleszteni. Tíz kilométeres, horhosokban vezető úthálózatról van szó, az utak téli hóeltakarítása, az állandó járhatóvá tétele is nagyon nagy feladat.

- Túlzott terhet azonban nem jelentett a falunak, hiszen a lakók azt mondják, Pethőhenye nem fordított rá pénzt.

- Fordítottunk pénzt az utakra, de csak akkor tudtunk, amikor egy-egy nagy esőzés után vis maior támogatást kérhettünk az államtól. Ennek az önrésze jelentős tétel volt - mondta a polgármester, majd visszautasította, hogy akadályt gördített volna a Dénesné Gaál Éva által említett hegyi útépítés elé, azt hangsúlyozta, a környezetvédelmi hatóság hivatott dönteni.

Ami a kápolnahegyi, cserlapi és hosszúhegyi lakóktól beszedett adót illeti, a pénz Pethőhenye fenntartásához, valamint a zalaszentiváni körjegyzőség és az ottani intézmények működtetéséhez kellett, nyilatkozta a polgármester. Deák István szerint az lett volna ideális, ha Pethőhenye már korábban Zalaegerszeghez csatlakozott volna, akkor a hegyi területek már a csácsihoz hasonló infrastruktúrával ellátottak lennének.

A faluban nem osztja mindenki a véleményét, Horváthné Gyuk Mariann képviselő például úgy látja, hátrányos a hegyek átadása.

- Nagy adóveszteséggel jár, a költségvetés 2-3 millió forinttal csökken. Azért is sajnálom ezt a döntést, mert Zalaegerszeg közigazgatási területéhez kerül a pethőhenyei kápolna, ahol a falu búcsúját rendezik. Hiába nem változik a kápolna tulajdonjoga, és továbbra is lehetnek ott rendezvények, mégsem pethőhenyei, hanem zalaegerszegi kápolna lesz. Nehezményezem azt is, hogy a falu lakosságának nem kérték ki a véleményét, csak a három terület lakói szavazhattak, s nem kellett volna automatikusan ingyen átadni az utakat Zalaegerszegnek. Nem tudom, pontosan milyen értéket képviselnek, de lehetett volna tárgyalni erről - foglalta össze az ellenérveket Horváthné Gyuk Mariann.

Deák István úgy reagált: a hegyi utakat azért adták át ingyen, mert a végleges kiépítésük nagy anyagi ráfordítást kíván, s hangsúlyozta: a lakosságot már a tavalyi népszavazás előtt tájékoztatták, hogy ha elutasítják a falu csatlakozását Egerszeghez, akkor a három településrész lakóinak jogukban áll kezdeményezni az önálló csatlakozást. Megjegyezte azt is, Pethőhenye lakosság az elmúlt 15 évben maga döntött a területek elidegenítéséről, ki-ki amikor áruba bocsátotta a saját telkét. Deák István szerint a területek átadása Egerszegnek azért is helyes, mert Pethőhenye erős politikai és gazdasági szövetségesre lel a városban, s ez további fejlesztési lehetőségeket jelent a falunak, például az M9-es autóút építésével összefüggésben.

- Pethőhenye is segíti Zalaegerszeget, mert az átadandó részeken 25-30 százalékosak a beépítési lehetőségek, s a város ezeket a területeket a maga gazdasági potenciáljával sokkal jobban tudja fejleszteni. A hegyeken lévő önkormányzati ingatlanok továbbra is Pethőhenye tulajdonában maradnak, de mint megyeszékhelyi területek ezek is felértékelődnek.

A külterületi részek a következő önkormányzati választás napjától tartoznak Zalaegerszeghez. A fejlesztésükről dr. Gyimesi Endre, a város polgármestere úgy nyilatkozott: ugyanúgy kezelik majd, mint a többi peremkerületi részt, nem fognak azonnal nagy pénzeket beleölni, de az arányos városfejlesztés jegyében, ahogy a költségvetés engedi, áldoznak rá.

- Az utak építésénél mindig előbbre soroljuk azokat a területeket, ahol a lakosság is hajlandó hozzájárulni a költségekhez - mondta dr. Gyimesi Endre, s kitért rá: a három külterületi rész fogadásakor nem azt mérlegelték, hogy milyen előnnyel vagy hátránnyal jár a városnak, hanem a lakosság akaratát tartották szem előtt.

- Zalaegerszegnek nem lesz több földterülete ezáltal, mert az ingatlanok tulajdonjoga nem változik. Ha a város közigazgatási területének növekedését vizsgáljuk, az hosszú távon valóban Zalaegerszeg hasznára válhat, szép fejlesztési lehetőségekkel kecsegtet, de ez főként az ingatlantulajdonosokon múlik majd - összegezte dr. Gyimesi Endre.