Egykori kollégáink írták - Átölelt

Átölelt Flaco Dany, s a fülembe súgta: Te quiero (szeretlek). Nem volt nálam boldogabb, még akkor sem, ha tudtam, a vallomást egy percig sem szabad komolyan vennem, egy vagyok a sok ezer nőből, aki ettől a mondattól elolvadva élete egyik legboldogabb perceként fogja számon tartani ezt a pillanatot.

Flaco Dany szikár, soványka, 79 éves öregember. Olyat tud, amitől nők tízezrei vágynak a karjaiba, még ha mindössze tíz percre is, egy milonga erejéig. Flaco Dany Argentína milonga királya, annak a táncnak a koronázatlan ura, amelyet az egységes tangóműfaj kialakulása előtti időktől táncolnak, eredeti, autentikus forma. Zenei hallást, ritmikus és gyors mozgást követel, öleli benne egymást férfi és nő, miközben lábuk önálló életre kelve hirdeti a felszabadult örömöt. Maga az elegancia, a ritmus, az érzékiség, az időtlen vallomás.

Flaco Dany a közelmúltban járt Budapesten, és tanította egyedi milonga stílusra az argentin tangó profi és amatőr szerelmeseit.

Miért olyan fontos ez a vallomás és ez az ölelés Flaco Danytől? Egy életigenlő öregembertől, aki eddig 74 országban győzte meg tanítványait arról, hogy élni, dolgozni, szeretni csak teljes szívből szabad? Mert arra késztet, hogy átértékeljem, miben is van az életfeladatom, miben is vagyok igazán jó, miben adhatok mást, pluszt a velem kapcsolatba kerülőknek. Mert arra tanít, hogy ebben a rövidebb-hosszabb földi létben azt tegyük, amihez igazán értünk, amiben kiteljesedhetünk. Mindegy, hány évesen találjuk meg szerepünket, helyünket a nagy egészben. Amikor megleljük, legyen bátorságunk rálépni az Útra. Mert arra késztet, hogy merjünk ölelni, hiszen az ölelés egyet jelent az egészséggel, a bizalommal, száműzi a félelmet, az önbizalomhiányt, a fájdalomérzetet. "Valahányszor szívből átölelünk valakit, egy nappal meghosszabbodik az életünk." (Paul Coelho) Mert arra buzdít, hogy ne alkudjunk, munkánk a hobbink, amiben boldogok vagyunk, amit, mint a szivacs, magunkba szívunk, és megosztunk másokkal.

Akár a sajtóban, mint ahogyan ez 70 éve a Zalai Hírlapnál is történik. Megélhető benne mélység és magasság, az élet minden szépsége és árnya. Újságírónak lenni az egyik legnagyszerűbb hivatás. Engem erre a 79 éves Flaco Dany ébresztett rá, miközben a karjába zárva úgy táncoltam, mint még soha.

Luif Ibolya