A hónap orvosa, dr. Vass Éva gátfutással edzett a pályára

Dr. Vass Éva, a zalaegerszegi Zárda utcai rendelő háziorvosa, belgyógyász, foglalkozás- egészségügyi orvos Tiszaföldváron látta meg a napvilágot, s Komlón nevelkedett. Öccse fejlődési rendellenességgel született, s a vágy, hogy segíthessen rajta, hogy minél többet megtudjon a betegségekről, nyomós érv volt a sorsszerű választás mellett. Az egészségügyi szakközép után a pécsi orvostudományi egyetem következett, ott szerzett diplomát, cum laude, 1985-ben.

– Egyetemistaként ismertem meg a férjemet, dr. Kenyeres Pétert, s megszületett az első fiunk is. Húzós időszak volt, de el nem cserélném...

Diploma után kivonuló mentőorvosként kezdett Pécsett, ám amikor dr. Grósz József váratlan halála miatt megüresedett a Zala Megyei Kórház intenzív osztályának vezetői posztja, a férjét kérték fel e feladatra. Nem véletlenül, hiszen járatos volt az Egerszegen is fejleszteni vágyott pacemaker- beültetés területén. Férjét amúgy is Zalához kötötték szülei, hát felkerekedtek. A doktornő szintén a kórházban kezdett dolgozni, 8 évet töltött a Tárnok tanár úr vezette II-es belgyógyászaton. Közben a kardiológia és a krónikus rehabilitáció munkájába is belekóstolt, többfrontos kiképzés után vállalt háziorvosi praxist.

Mintegy 2 ezer fős körzetet lát el az öreg Zárda utcai rendelőben, ahol már lecsengőben az idei influenzaszezon.

– Két hete volt nálunk a csúcs – mondja. – A betegek elég nehezen gyógyulnak, sok a szövődmény.

A rendelőből amúgy hamarosan újba költözhetnek. Uniós és önkormányzati pénzből ugyanis új rendelőkomplexumot emel a város a Május 1. liget közelében. Ám nem csak az épület fölött múlik az idő...

– A körzet lakóinak életkora fokozatosan emelkedik, egyre több a 60 év feletti, akár 3–5 betegséggel is küszködő, 6–10 féle gyógyszert szedő páciens – folytatja dr. Vass Éva. – Ráadásul sok közöttük a 70 év fölötti, elmagányosodott, így szociálisan és lelkileg is egyre sérülékenyebb ember. Mozgásszervi betegségeik miatt nehezen jutnak el az orvoshoz, s mire mégis, gyakran már súlyos panaszok gyötrik őket.

Azt is érzékeli, hogy a betegei egyre nehezebben élnek, egyre feszültebbek, türelmetlenebbek. Érthető módon görcsösen ragaszkodnak a munkahelyükhöz, betegen is dolgoznak, amivel csak tetézik a bajt. Az idegőrlő hétköznapok kikezdik a testet-lelket, a rendelőkben a társadalom valamennyi rákfenéje kiütközik. Például, hogy a törődésre szoruló idős szülők gondját nehezen vállalják a fiatalok. Pár hétre igazán mehetne kórházba a mama... – gondolják, de azok az idők már elmúltak. Megesik, hogy a felgyülemlett tehetetlenség, keserűség mind az orvosra zúdul.

– Meghallgatom, nyugtatom őket, amiben lehet, segítünk. Sokan jönnek lelki eredetű problémákkal. Próbáljuk rávezetni őket, miként birkózzanak meg velük, de a könnyebb, boldogabb élet receptjét nem adhatom a kezükbe...

És persze az orvosok sem lesznek fiatalabbak.

– A körzeti orvosi kar átlagéletkora jelenleg 56 év, alig 10 százaléknyi a 40 alatti kolléga. A vidéki falvakban végképp nincs utánpótlás, nem vonzó a pálya, nem lehet eladni a körzeteket. Amin nincs mit csodálkozni, hiszen tíz éve nem emelkedett a kártyapénz, ha nem vállalnánk valamilyen kiegészítő tevékenységet, nem tudnánk fenntartani a rendelőt.

Ha módjában állna, első lépésként az orvosok adminisztrációs terheit csökkentené, hogy több idő jusson a betegre és a gyógyításra, másodikként pedig életpályamodellt állítana a fiatalok elé, ami újra vonzóvá tenné az orvosi hivatást.

Bár ezt tervként emlegeti, az életben már meg is valósította férjével karöltve. Hiszen mindkét fiuk orvos. Péter Pécsett az I. sz. Belklinikán dolgozik, PhD fokozatot szerzett, és a szakvizsgájára készül. Orvos- közgazdászi diplomája is van, több hazai és világkongresszuson adott elő kardiológiai és haemorheológiai témában. Balázs jelenleg hatodéves orvostanhallgató és urológusnak készül. Ő is kutat.

– A családom büszke rám, hogy elnyertem e címet, amit köszönök minden kedves betegemnek, aki megtisztelt a bizalmával – utal a szavazásra a doktornő, akinek munkáját 2008-ban a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt (polgári tagozat) kitüntetéssel ismerték el. – Külön köszönet illeti asszisztensnőimet, Pesti Gyulánét, Devecserné Kovács Annát és Egyedné Piszmán Elvirát, az ő munkájuk teszi olajozottá a mindennapokat.

S hogy mi fér még bele az életébe? A sport nem kopott ki belőle, manapság a kettlebellt űzi. Szeret a kertben, gyümölcsösben tenni-venni, de leginkább azt, ha együtt a család.

– Szerencsére a szüleim is ideköltöztek, hatalmas segítség számomra, hogy édesanyám főztjének nincs párja... 



Februárban dr. Muszil Zoltán lett a hónap orvosa, Bödör Ágnes pedig a hónap asszisztense. Ismerje meg őket, olvassa el korábbi cikkeinket az alábbi címekre kattintva!

Dr. Muszil Zoltán: Amikor újraindul a szív, az nagy pillanat... 

Bödör Ágnes: Én csak végzem a munkámat, nem teszek semmi rendkívülit...