Tragikus szerelem: egy magyar fiú és egy zsidó lány a háború viharában

Kálvária című kötettel a szerző a II. világháború időszakába kalauzolja el az olvasót, vagyis abba a korszakba, amelynek történelmi megítélése mindmáig nem egyértelmű. A trianoni békediktátum által elcsatolt területen élő magyarok ugyanis felszabadításként élték meg a Horthy-hadsereg bevonulását, a húszas-harmincas évtizedekben a térségbe betelepített szláv anyanyelvűek számára viszont megszállást jelentett ugyanez.

A szerző történészként korábban több szakmonográfiában és tanulmányban taglalta a XX. század derekán, a Muravidéken lezajlott eseményeket, regényének szereplőit így hitelesen ábrázolt történelmi korszakba ültette.

– A Kálvária egy fiatal pár, a magyar ajkú Varga Péter, illetve a zsidó származású Klein Berta szerelmi történetén keresztül mutatja be a második világháború tragikus időszakát – mondta a kötetről a szerző. – Azt ábrázolja, miként próbál a két fiatal a hatalomváltások, a változó politikai erők és helyi hatalmi tényezők, a partizánok szélsőséges, főképpen kommunista csoportjai és a nyilasok okozta megpróbáltatások között is embernek megmaradni. A Kálvária tehát történelmi regény, de mégsem tekinthető teljes egészében annak, hiszen tényleges életképek sokaságát alkotja, azonban minden hasonlóság vagy összefüggés a véletlen eredménye. Szerelmi regény is lehetne, mivel ennek az érzésnek is nagy szerep jut benne, a történelmi háttér miatt viszont ebbe a kategóriába sem illik egyértelműen bele.

Dr. Göncz László a kötet kapcsán elmondta: történészként az elmúlt évek során rengeteg életút-interjút készített a korszak még élő szemtanúival, regényéhez ezen visszaemlékezéseket is felhasználta. Ilyen szempontból a Kálvária minden egyes mondata megtörtént eseményeken alapul, ám a cselekmény fonalát szabadon alakította. A regény rokon vonásokat mutat korábbi szépirodalmi művével, a 2003-ban kiadott Olvadó jégcsapokkal, mely ugyancsak a muravidéki magyarság sorsát jeleníti meg, ám a két kötet között nincs szoros összefüggés. Az első világháború végén, a trianoni békediktátum idején, illetve az azt követő évtizedekben játszódó Olvadó jégcsapokban a Kiss család történetén keresztül dolgozta fel a muravidéki magyarság múlt századi hányattatásait, szenvedéseit és küzdelmeit, ám az abban szereplő személyek a Kálváriában már nincsenek jelen. Párhuzamot jelent ugyanakkor a regények között, hogy mindkettőt a pécsi Pro Pannónia Kiadó jelentette meg. Ennek vezetője, Szirtes Gábor a könyvbemutatón úgy fogalmazott, hogy dr. Göncz László a Kálváriában a magyar prózairodalom legjobb hagyományait követte, s ezáltal cselekményes, olvasmányos, hiteles és életszerű eseményekre épülő művel gazdagította a muravidéki magyar irodalom amúgy is széles tárházát.

Mák Ferenc vajdasági irodalomtörténész- szerkesztő szerint a szerző legnagyobb érdeme, hogy rátalált egy neuralgikus történelmi pillanatra, amelybe jó érzékkel helyezte bele szereplőit. Varga Péter és Klein Berta szerelmén, valamint a történetben szintén fontos szerepet játszó Gábor Dávid plébános tragikus sorsán keresztül egy új világ születésének lehetőségét mutatja meg.