Tizennégy egyházat ismertek el

A törvényi változás egyik nagy nyertese a Hit Gyülekezete, ami bekerült a 14 egyház közé. Németh Sándor vezető lelkész a minap úgy nyilatkozott az egyik televíziónak: 30 éves küzdelem mérföldkövéhez érkeztek, az új státus pedig biztosan jó hatással lesz a hívőkre. Hasonlóan látja Szabó Balázs, a Hit Gyülekezete zalaegerszegi és keszthelyi közösségének vezetője.

- Kereszténységünket illetően nem volt identitás-problémánk eddig sem, de természetesen örülünk annak, hogy a parlament részéről is megerősítést kaptunk. Úgy gondolom, a gyülekezet eddigi társadalmi szerepvállalását, karitatív munkáját értékelték a törvényhozók - mondta el érdeklődésünkre Szabó Balázs, aki szerint így bátrabban merik vállalni az emberek a gyülekezethez tartozást.

- A Hit Gyülekezete eddig is egyházként működött, eszerint szimbolikus csupán a változás? - kérdeztük.

- Azért annál jóval több. A gyülekezet hosszú éveken át különféle vizsgálatoknak volt kitéve, és bizonyos kurzusokban negatív kampányok kereszttüzébe is került. Most reményeink szerint konszolidáltabb időszak következik.

A Hit Gyülekezetét országosan a 4. legnagyobb egyházként tartják számon a tagjai. Megyénkben Zalaegerszegen, Nagykanizsán, Keszthelyen működik az egyház szervezett formában (azaz itt tartanak istentiszteleteket), emellett kisebb településeken is működnek imacsoportok.

Nem kaptak ugyanakkor egyházi státust az iszlám magyarországi követői, legalábbis egyelőre. A zalai Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség elnöke lapunknak elmondta: ez a fejlemény megdöbbentette, ám biztos abban, hogy megfelelnek a feltételeknek, és hamarosan egyházként ismerik el őket.

- Éppen most adom át a minisztériumnak a kérelmünket, és úgy számolunk, szeptemberben talán megkapjuk az egyházi minősítést. Ennek nem lehet akadálya: 23 éve működünk, az előírásoknak megfelelünk, a magyar törvényeket betartjuk és betartatjuk - fogalmazott Bolek Zoltán, majd elmondta: az eredeti törvénytervezetben is voltak pontok, amiket sérelmeztek, de végül egészen más jogszabályt fogadott el a parlament.

- Eredetileg a harmadik kategóriába kerültünk volna, azonban mi arra törekedtünk, hogy a másodikban, tehát a jelentős közcélú tevékenységet ellátó egyházak között ismerjenek el, és így szerződést köthessünk az állammal. Állami háttérrel ugyanis még kiterjedtebb karitatív munkát tudnánk végezni. A Magyar Iszlám Közösség belföldön és külföldön is végez szociális munkát, segélyezést - jelezte a közösség vezetője. Végül elmondta: az iszlám hazánkban történelmi gyökerekkel rendelkezik, még csak nem is az oszmán törökök hozták be, hanem a honfoglalástól köztünk van. Hozzátette: közösségük szellemi elődjének tekintik az iszlám hitű Germanus Gyula keletkutató, író, történész, akadémikust.

Az új törvénnyel elismert egyházak a következők: Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, Hit Gyülekezete, Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátus, Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, Magyarországi Baptista Egyház, Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyar Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Román Ortodox Egyház, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Magyarországi Unitárius Egyház, Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje.

- Azért annál jóval több. A gyülekezet hosszú éveken át különféle vizsgálatoknak volt kitéve, és bizonyos kurzusokban negatív kampányok kereszttüzébe is került. Most reményeink szerint konszolidáltabb időszak következik.

A Hit Gyülekezetét országosan a 4. legnagyobb egyházként tartják számon a tagjai. Megyénkben Zalaegerszegen, Nagykanizsán, Keszthelyen működik az egyház szervezett formában (azaz itt tartanak istentiszteleteket), emellett kisebb településeken is működnek imacsoportok.

Nem kaptak ugyanakkor egyházi státust az iszlám magyarországi követői, legalábbis egyelőre. A zalai Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség elnöke lapunknak elmondta: ez a fejlemény megdöbbentette, ám biztos abban, hogy megfelelnek a feltételeknek, és hamarosan egyházként ismerik el őket.

- Éppen most adom át a minisztériumnak a kérelmünket, és úgy számolunk, szeptemberben talán megkapjuk az egyházi minősítést. Ennek nem lehet akadálya: 23 éve működünk, az előírásoknak megfelelünk, a magyar törvényeket betartjuk és betartatjuk - fogalmazott Bolek Zoltán, majd elmondta: az eredeti törvénytervezetben is voltak pontok, amiket sérelmeztek, de végül egészen más jogszabályt fogadott el a parlament.

- Eredetileg a harmadik kategóriába kerültünk volna, azonban mi arra törekedtünk, hogy a másodikban, tehát a jelentős közcélú tevékenységet ellátó egyházak között ismerjenek el, és így szerződést köthessünk az állammal. Állami háttérrel ugyanis még kiterjedtebb karitatív munkát tudnánk végezni. A Magyar Iszlám Közösség belföldön és külföldön is végez szociális munkát, segélyezést - jelezte a közösség vezetője. Végül elmondta: az iszlám hazánkban történelmi gyökerekkel rendelkezik, még csak nem is az oszmán törökök hozták be, hanem a honfoglalástól köztünk van. Hozzátette: közösségük szellemi elődjének tekintik az iszlám hitű Germanus Gyula keletkutató, író, történész, akadémikust.

Az új törvénnyel elismert egyházak a következők: Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, Hit Gyülekezete, Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátus, Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, Magyarországi Baptista Egyház, Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyar Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Román Ortodox Egyház, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Magyarországi Unitárius Egyház, Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje.

- Azért annál jóval több. A gyülekezet hosszú éveken át különféle vizsgálatoknak volt kitéve, és bizonyos kurzusokban negatív kampányok kereszttüzébe is került. Most reményeink szerint konszolidáltabb időszak következik.

A Hit Gyülekezetét országosan a 4. legnagyobb egyházként tartják számon a tagjai. Megyénkben Zalaegerszegen, Nagykanizsán, Keszthelyen működik az egyház szervezett formában (azaz itt tartanak istentiszteleteket), emellett kisebb településeken is működnek imacsoportok.

Nem kaptak ugyanakkor egyházi státust az iszlám magyarországi követői, legalábbis egyelőre. A zalai Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség elnöke lapunknak elmondta: ez a fejlemény megdöbbentette, ám biztos abban, hogy megfelelnek a feltételeknek, és hamarosan egyházként ismerik el őket.

- Éppen most adom át a minisztériumnak a kérelmünket, és úgy számolunk, szeptemberben talán megkapjuk az egyházi minősítést. Ennek nem lehet akadálya: 23 éve működünk, az előírásoknak megfelelünk, a magyar törvényeket betartjuk és betartatjuk - fogalmazott Bolek Zoltán, majd elmondta: az eredeti törvénytervezetben is voltak pontok, amiket sérelmeztek, de végül egészen más jogszabályt fogadott el a parlament.

- Eredetileg a harmadik kategóriába kerültünk volna, azonban mi arra törekedtünk, hogy a másodikban, tehát a jelentős közcélú tevékenységet ellátó egyházak között ismerjenek el, és így szerződést köthessünk az állammal. Állami háttérrel ugyanis még kiterjedtebb karitatív munkát tudnánk végezni. A Magyar Iszlám Közösség belföldön és külföldön is végez szociális munkát, segélyezést - jelezte a közösség vezetője. Végül elmondta: az iszlám hazánkban történelmi gyökerekkel rendelkezik, még csak nem is az oszmán törökök hozták be, hanem a honfoglalástól köztünk van. Hozzátette: közösségük szellemi elődjének tekintik az iszlám hitű Germanus Gyula keletkutató, író, történész, akadémikust.

Az új törvénnyel elismert egyházak a következők: Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, Hit Gyülekezete, Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátus, Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, Magyarországi Baptista Egyház, Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyar Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Román Ortodox Egyház, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Magyarországi Unitárius Egyház, Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje.

A Hit Gyülekezetét országosan a 4. legnagyobb egyházként tartják számon a tagjai. Megyénkben Zalaegerszegen, Nagykanizsán, Keszthelyen működik az egyház szervezett formában (azaz itt tartanak istentiszteleteket), emellett kisebb településeken is működnek imacsoportok.

Nem kaptak ugyanakkor egyházi státust az iszlám magyarországi követői, legalábbis egyelőre. A zalai Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség elnöke lapunknak elmondta: ez a fejlemény megdöbbentette, ám biztos abban, hogy megfelelnek a feltételeknek, és hamarosan egyházként ismerik el őket.

- Éppen most adom át a minisztériumnak a kérelmünket, és úgy számolunk, szeptemberben talán megkapjuk az egyházi minősítést. Ennek nem lehet akadálya: 23 éve működünk, az előírásoknak megfelelünk, a magyar törvényeket betartjuk és betartatjuk - fogalmazott Bolek Zoltán, majd elmondta: az eredeti törvénytervezetben is voltak pontok, amiket sérelmeztek, de végül egészen más jogszabályt fogadott el a parlament.

- Eredetileg a harmadik kategóriába kerültünk volna, azonban mi arra törekedtünk, hogy a másodikban, tehát a jelentős közcélú tevékenységet ellátó egyházak között ismerjenek el, és így szerződést köthessünk az állammal. Állami háttérrel ugyanis még kiterjedtebb karitatív munkát tudnánk végezni. A Magyar Iszlám Közösség belföldön és külföldön is végez szociális munkát, segélyezést - jelezte a közösség vezetője. Végül elmondta: az iszlám hazánkban történelmi gyökerekkel rendelkezik, még csak nem is az oszmán törökök hozták be, hanem a honfoglalástól köztünk van. Hozzátette: közösségük szellemi elődjének tekintik az iszlám hitű Germanus Gyula keletkutató, író, történész, akadémikust.

Az új törvénnyel elismert egyházak a következők: Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, Hit Gyülekezete, Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátus, Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, Magyarországi Baptista Egyház, Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyar Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Román Ortodox Egyház, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Magyarországi Unitárius Egyház, Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje.

A Hit Gyülekezetét országosan a 4. legnagyobb egyházként tartják számon a tagjai. Megyénkben Zalaegerszegen, Nagykanizsán, Keszthelyen működik az egyház szervezett formában (azaz itt tartanak istentiszteleteket), emellett kisebb településeken is működnek imacsoportok.

Nem kaptak ugyanakkor egyházi státust az iszlám magyarországi követői, legalábbis egyelőre. A zalai Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség elnöke lapunknak elmondta: ez a fejlemény megdöbbentette, ám biztos abban, hogy megfelelnek a feltételeknek, és hamarosan egyházként ismerik el őket.

- Éppen most adom át a minisztériumnak a kérelmünket, és úgy számolunk, szeptemberben talán megkapjuk az egyházi minősítést. Ennek nem lehet akadálya: 23 éve működünk, az előírásoknak megfelelünk, a magyar törvényeket betartjuk és betartatjuk - fogalmazott Bolek Zoltán, majd elmondta: az eredeti törvénytervezetben is voltak pontok, amiket sérelmeztek, de végül egészen más jogszabályt fogadott el a parlament.

- Eredetileg a harmadik kategóriába kerültünk volna, azonban mi arra törekedtünk, hogy a másodikban, tehát a jelentős közcélú tevékenységet ellátó egyházak között ismerjenek el, és így szerződést köthessünk az állammal. Állami háttérrel ugyanis még kiterjedtebb karitatív munkát tudnánk végezni. A Magyar Iszlám Közösség belföldön és külföldön is végez szociális munkát, segélyezést - jelezte a közösség vezetője. Végül elmondta: az iszlám hazánkban történelmi gyökerekkel rendelkezik, még csak nem is az oszmán törökök hozták be, hanem a honfoglalástól köztünk van. Hozzátette: közösségük szellemi elődjének tekintik az iszlám hitű Germanus Gyula keletkutató, író, történész, akadémikust.

Az új törvénnyel elismert egyházak a következők: Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, Hit Gyülekezete, Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátus, Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, Magyarországi Baptista Egyház, Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyar Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Román Ortodox Egyház, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Magyarországi Unitárius Egyház, Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje.

Nem kaptak ugyanakkor egyházi státust az iszlám magyarországi követői, legalábbis egyelőre. A zalai Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség elnöke lapunknak elmondta: ez a fejlemény megdöbbentette, ám biztos abban, hogy megfelelnek a feltételeknek, és hamarosan egyházként ismerik el őket.

- Éppen most adom át a minisztériumnak a kérelmünket, és úgy számolunk, szeptemberben talán megkapjuk az egyházi minősítést. Ennek nem lehet akadálya: 23 éve működünk, az előírásoknak megfelelünk, a magyar törvényeket betartjuk és betartatjuk - fogalmazott Bolek Zoltán, majd elmondta: az eredeti törvénytervezetben is voltak pontok, amiket sérelmeztek, de végül egészen más jogszabályt fogadott el a parlament.

- Eredetileg a harmadik kategóriába kerültünk volna, azonban mi arra törekedtünk, hogy a másodikban, tehát a jelentős közcélú tevékenységet ellátó egyházak között ismerjenek el, és így szerződést köthessünk az állammal. Állami háttérrel ugyanis még kiterjedtebb karitatív munkát tudnánk végezni. A Magyar Iszlám Közösség belföldön és külföldön is végez szociális munkát, segélyezést - jelezte a közösség vezetője. Végül elmondta: az iszlám hazánkban történelmi gyökerekkel rendelkezik, még csak nem is az oszmán törökök hozták be, hanem a honfoglalástól köztünk van. Hozzátette: közösségük szellemi elődjének tekintik az iszlám hitű Germanus Gyula keletkutató, író, történész, akadémikust.

Az új törvénnyel elismert egyházak a következők: Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, Hit Gyülekezete, Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátus, Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, Magyarországi Baptista Egyház, Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyar Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Román Ortodox Egyház, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Magyarországi Unitárius Egyház, Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje.

Nem kaptak ugyanakkor egyházi státust az iszlám magyarországi követői, legalábbis egyelőre. A zalai Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség elnöke lapunknak elmondta: ez a fejlemény megdöbbentette, ám biztos abban, hogy megfelelnek a feltételeknek, és hamarosan egyházként ismerik el őket.

- Éppen most adom át a minisztériumnak a kérelmünket, és úgy számolunk, szeptemberben talán megkapjuk az egyházi minősítést. Ennek nem lehet akadálya: 23 éve működünk, az előírásoknak megfelelünk, a magyar törvényeket betartjuk és betartatjuk - fogalmazott Bolek Zoltán, majd elmondta: az eredeti törvénytervezetben is voltak pontok, amiket sérelmeztek, de végül egészen más jogszabályt fogadott el a parlament.

- Eredetileg a harmadik kategóriába kerültünk volna, azonban mi arra törekedtünk, hogy a másodikban, tehát a jelentős közcélú tevékenységet ellátó egyházak között ismerjenek el, és így szerződést köthessünk az állammal. Állami háttérrel ugyanis még kiterjedtebb karitatív munkát tudnánk végezni. A Magyar Iszlám Közösség belföldön és külföldön is végez szociális munkát, segélyezést - jelezte a közösség vezetője. Végül elmondta: az iszlám hazánkban történelmi gyökerekkel rendelkezik, még csak nem is az oszmán törökök hozták be, hanem a honfoglalástól köztünk van. Hozzátette: közösségük szellemi elődjének tekintik az iszlám hitű Germanus Gyula keletkutató, író, történész, akadémikust.

Az új törvénnyel elismert egyházak a következők: Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, Hit Gyülekezete, Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátus, Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, Magyarországi Baptista Egyház, Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyar Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Román Ortodox Egyház, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Magyarországi Unitárius Egyház, Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje.

- Éppen most adom át a minisztériumnak a kérelmünket, és úgy számolunk, szeptemberben talán megkapjuk az egyházi minősítést. Ennek nem lehet akadálya: 23 éve működünk, az előírásoknak megfelelünk, a magyar törvényeket betartjuk és betartatjuk - fogalmazott Bolek Zoltán, majd elmondta: az eredeti törvénytervezetben is voltak pontok, amiket sérelmeztek, de végül egészen más jogszabályt fogadott el a parlament.

- Eredetileg a harmadik kategóriába kerültünk volna, azonban mi arra törekedtünk, hogy a másodikban, tehát a jelentős közcélú tevékenységet ellátó egyházak között ismerjenek el, és így szerződést köthessünk az állammal. Állami háttérrel ugyanis még kiterjedtebb karitatív munkát tudnánk végezni. A Magyar Iszlám Közösség belföldön és külföldön is végez szociális munkát, segélyezést - jelezte a közösség vezetője. Végül elmondta: az iszlám hazánkban történelmi gyökerekkel rendelkezik, még csak nem is az oszmán törökök hozták be, hanem a honfoglalástól köztünk van. Hozzátette: közösségük szellemi elődjének tekintik az iszlám hitű Germanus Gyula keletkutató, író, történész, akadémikust.

Az új törvénnyel elismert egyházak a következők: Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, Hit Gyülekezete, Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátus, Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, Magyarországi Baptista Egyház, Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyar Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Román Ortodox Egyház, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Magyarországi Unitárius Egyház, Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje.

- Éppen most adom át a minisztériumnak a kérelmünket, és úgy számolunk, szeptemberben talán megkapjuk az egyházi minősítést. Ennek nem lehet akadálya: 23 éve működünk, az előírásoknak megfelelünk, a magyar törvényeket betartjuk és betartatjuk - fogalmazott Bolek Zoltán, majd elmondta: az eredeti törvénytervezetben is voltak pontok, amiket sérelmeztek, de végül egészen más jogszabályt fogadott el a parlament.

- Eredetileg a harmadik kategóriába kerültünk volna, azonban mi arra törekedtünk, hogy a másodikban, tehát a jelentős közcélú tevékenységet ellátó egyházak között ismerjenek el, és így szerződést köthessünk az állammal. Állami háttérrel ugyanis még kiterjedtebb karitatív munkát tudnánk végezni. A Magyar Iszlám Közösség belföldön és külföldön is végez szociális munkát, segélyezést - jelezte a közösség vezetője. Végül elmondta: az iszlám hazánkban történelmi gyökerekkel rendelkezik, még csak nem is az oszmán törökök hozták be, hanem a honfoglalástól köztünk van. Hozzátette: közösségük szellemi elődjének tekintik az iszlám hitű Germanus Gyula keletkutató, író, történész, akadémikust.

Az új törvénnyel elismert egyházak a következők: Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, Hit Gyülekezete, Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátus, Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, Magyarországi Baptista Egyház, Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyar Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Román Ortodox Egyház, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Magyarországi Unitárius Egyház, Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje.

- Eredetileg a harmadik kategóriába kerültünk volna, azonban mi arra törekedtünk, hogy a másodikban, tehát a jelentős közcélú tevékenységet ellátó egyházak között ismerjenek el, és így szerződést köthessünk az állammal. Állami háttérrel ugyanis még kiterjedtebb karitatív munkát tudnánk végezni. A Magyar Iszlám Közösség belföldön és külföldön is végez szociális munkát, segélyezést - jelezte a közösség vezetője. Végül elmondta: az iszlám hazánkban történelmi gyökerekkel rendelkezik, még csak nem is az oszmán törökök hozták be, hanem a honfoglalástól köztünk van. Hozzátette: közösségük szellemi elődjének tekintik az iszlám hitű Germanus Gyula keletkutató, író, történész, akadémikust.

Az új törvénnyel elismert egyházak a következők: Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, Hit Gyülekezete, Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátus, Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, Magyarországi Baptista Egyház, Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyar Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Román Ortodox Egyház, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Magyarországi Unitárius Egyház, Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje.

- Eredetileg a harmadik kategóriába kerültünk volna, azonban mi arra törekedtünk, hogy a másodikban, tehát a jelentős közcélú tevékenységet ellátó egyházak között ismerjenek el, és így szerződést köthessünk az állammal. Állami háttérrel ugyanis még kiterjedtebb karitatív munkát tudnánk végezni. A Magyar Iszlám Közösség belföldön és külföldön is végez szociális munkát, segélyezést - jelezte a közösség vezetője. Végül elmondta: az iszlám hazánkban történelmi gyökerekkel rendelkezik, még csak nem is az oszmán törökök hozták be, hanem a honfoglalástól köztünk van. Hozzátette: közösségük szellemi elődjének tekintik az iszlám hitű Germanus Gyula keletkutató, író, történész, akadémikust.

Az új törvénnyel elismert egyházak a következők: Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, Hit Gyülekezete, Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátus, Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, Magyarországi Baptista Egyház, Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyar Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Román Ortodox Egyház, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Magyarországi Unitárius Egyház, Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje.

Az új törvénnyel elismert egyházak a következők: Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, Hit Gyülekezete, Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátus, Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, Magyarországi Baptista Egyház, Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyar Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Román Ortodox Egyház, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Magyarországi Unitárius Egyház, Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje.

Az új törvénnyel elismert egyházak a következők: Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, Hit Gyülekezete, Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátus, Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, Magyarországi Baptista Egyház, Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyar Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Román Ortodox Egyház, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Magyarországi Unitárius Egyház, Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje.