Hidegfront óramű pontossággal

Az időjárás iránti érdeklődése később is megmaradt, neki a meteorológia ma sem kizárólag munkát jelent. Mindegyik évszak kedves a számára, mindegyikhez kötődik hobbija. Vitorlázik, síel és kerékpározik. Hozzáteszi, az utazások előtt általában megnézi, hogyan alakul az időjárás, de többet nem tehet. Maximum a kiruccanás időpontját módosíthatja.

- Hosszú távra, s ez tíz napon túli intervallumot jelent, nem tervezném a szabadságomat.

De az időpontokon nem is módosít, ha ugyanis van egy kis idejük, a feleségével Budapestről Zalaszántó felé veszik az irányt. 1991-ben vettek birtokot a sztúpa alatt, a Derék-hegyen.

- A nejem a kolléganőjével többször járt erre közel húsz éve, s beleszeretett a környékbe, a csodálatos panorámába. Amikor hazaért, kezdett célozgatni Zalára, mondta, hogy de jó is lenne, ha vennénk ott egy birtokot - idézi a kezdeteket, miközben a jófajta szántói borok helyett sört rendel a találkozónknak helyet adó Turul vendéglőben. - Én nagyon ellenkeztem, mi több, ellenálltam. Aztán jöttek az angol rokonaink, s elvittük őket kirándulni. Ugye, talán mondanom sem kell, hogy a feleségem teljesen véletlenül Zalaszántót választotta úti célként.

E naptól kezdve felgyorsultak a dolgok, sikerült kiválasztani a megfelelő birtokot, a félméteres falak övezte öreg házat pedig néhány év alatt rendbe, lakhatóvá tették, természetesen megtartva az eredeti népi stílusjegyeket, a gerendákat, s a berendezést.

- Mi tagadás, beleszerettem Zalaszántóba, a környékébe, az egyedülálló panorámába. Talán azért is, mert gyermekkorom egy részét szőlőhegyen töltöttem. Itt olyan fantasztikus csend van, kiváló a levegő, olyanokat lehet aludni, amiről Budapesten álmodni sem lehet. A birtokon a fizikai munka is jól esik. Meg milyen élmény főzni, a szabadban. Amúgy a napi bevásárlás és a főzés zömmel itt is az én dolgom, imádok a konyhában sürögni-forogni - jegyzi meg, miközben rendelünk az étlapról. Közben kiderül, kedvenc kajája nincs, túl sokat pedig egyébként sem eszik.

- Meg az időjárás is teljesen más itt Zalában, mint a fővárosban - teszi hozzá.

Témánál vagyunk. Mondja, Zala akkor is jó hely, ha átlagban az egyik legcsapadékosabb megye az országban.

- No, meg szerencsés is, hogy kimaradt az elmúlt időszak három viharciklusából. Amúgy a hegyi pinceszomszédaim mindig dohognak, hogy fent - ha esik is az eső - a mi területünk mindig kimarad. Mostanában azért ilyesmire nem kellett panaszkodniuk - utal a sok csapadékra, hozzáfűzve, hogy a szomszédok, vagy sokkal inkább már barátok mindig megkérdezik milyen idő várható.

- Ez a kérdés soha nem marad el.

S igen, manapság ez az a kérdés, amire mindenki kíváncsi, főként azok után, hogy néhány éve úgy tűnik, szélsőségessé vált az időjárás.

- A szélsőségeket a felmelegedő légkör gerjeszti, változnak a mozgások. Nem is annyira erősebb, hanem inkább több vihar fordul elő - válaszol a megbolondult időjárás oly gyakran emlegetett miértjeire. Aztán a klímaváltozás is szóba kerül. Mondja, klímaváltozás van, mindig is volt, lesz is.

- A klíma nem állandó, az ingadozások komolyak. Bevallhatom, húsz éve szkeptikus voltam a tekintetben, hogy a változások az emberi tevékenység következményei. Akkor úgy gondoltam, hogy természetes jelenségről van szó. Ma már szinte biztosnak tartom, hogy a civilizáció sokat tett változásáért. Tevékenységének köszönhetően a légkörben nagyságrendekkel megnőtt a szén-dioxid, a metán és a nitrogén-dioxid tartalom, mindez pedig a felmelegedést erősíti.

Amikor említem, hogy az idősebbek gyakran mondják, nem emlékeznek hasonló időjárásra, rávágja: az emberi emlékezetnél bizony szerinte nincs szelektívebb dolog. Rögtön magyarázza is véleményét.

- Újságíró vetette fel egyszer, hogy enyhe volt a tél, bezzeg az ő gyermekkorában mindig fehér volt a karácsony, nagy hóban mentek az éjféli misére. Annyira felbosszantott, hogy megnéztem, 1882 és 1982 között hányszor volt hó karácsonykor. Lehet találgatni! 30-40? Ugyan, száz esztendő alatt összesen kilencszer! Szóval, az ember - legyen az pozitív, vagy negatív - csak az élményeket jegyzi meg, majd hajlamos az általánosításra. Ötven éve vagyok a pályán, s én is nap mint nap hallom,, hogy bezzeg az én időmben! Meg, hogy nincs tavasz és ősz . Dehogy nincs, csak amikor - mint mondjuk tavalyelőtt - átlagosan alakul az időjárás, senkinek nem tűnik fel. Meg a viharok. Hasonlóak régen is előfordultak, közel ekkorák is. Ami változás, az a gyakoriságuk. De ennek egyedi oka is lehet mégpedig az izlandi vulkánkitörés.

- Leszögezem, ezt nem tudományos megalapozottság alapján mondom, inkább ötven esztendő okoskodása a véleményem. Szerintem az idei közép-európai időjárási katasztrófáiban szerepe lehet a vulkánkitörésnek. A térség időjárását meghatározó Atlanti-óceán fölé ugyanis rengeteg szennyező anyag került, ami nagyban befolyásolhatta a Nap besugárzását. Ezért erőteljes hőmérsékletkülönbség alakult ki a szárazföld és a víz között, s érkezett a csapadékos időjárás. A szerencse az, ha így van, mert akkor jövőre nem kell ilyesmire számítani.

A meteorológiában persze nem lehet jósolni, s a hosszú távú előrejelzés sem bír tudományos megalapozottsággal. Hiába a hatalmas segítség, a számítógép, ami alapjaiban változtatta meg a szakmát.

- A meteorológia kőkorszakában kezdtem a szakmát, míg ma a modern kort éljük. Akkoriban az egynapos előrejelzés beválásának kisebb volt a megbízhatósága, mint manapság a hetinek. Csak képzeljük el, a 24 órás légnyomási mező kiszámítása öt évig tartott. A számítógép ma azonnal adja az adatokat. Ugrásszerű volt a fejlődés. Ha valaki nekem akkoriban azt mondja, hogy hamarosan felülről nézem a felhők mozgását, s filmszerűen játszódik le előttem az elkövetkezendő harminc nap időjárása, egyszerűen nem hiszem el. Pedig igaz! Ma tizennégy napra előre apró részletekben is jó előrejelzést lehet készíteni, de egy hétre szóló prognózis az, amit jobban jár, ha figyelembe vesz. Tendencia jelleggel, matematikai modellezésekkel persze lehet jóval távolabbi előrejelzést készíteni, de én ezekre egyáltalán nem tervezném a szabadságom. Úgy gondolom, ha tovább fejlődik a technika, 2-3 hétre növekedhet a megbízható időintervallum.

Nem tagadja, tévedések a modern technika ellenére is becsúsznak, de a hatalmas baklövések ritkák. A légkör olyannyira összetett, hogy bármi megtörténhet. A pillangóhatást említi példaként, vagyis ha Brazíliában egy pillangó megrezzenti a szárnyait, abból a Karibi-térségben hurrikán lehet . Vallja, a gép nem old meg mindent. Az adatokat elemezni kell, s hitelesen közvetíteni az embereknek. Mégpedig úgy hogy azt - rádióban, tévében, újságban - megértse mindenki, a vízügyes szakember éppen úgy, mint a mezőgazdász, vagy a közlekedést biztosító dolgozó. Szóba kerül, az Európai Meteorológiai Társaság tavaly az Év Médiameteorológusa díjjal tüntette ki. Amit annak is köszönhet, hogy hitelesen, közérthetően fogalmaz, ahogy fogalmaz, sohasem elszakadva a tudományos igényességtől .

- Százszázalékos előrejelzés soha nem lesz - summázza véleményét. - De sokkal több a jó prognózis, aminek elkészítése csapatmunka, méghozzá nemzetközi. A meteorológus ehhez saját stílusát teheti hozzá, s abban dönthet, hogy mire helyezi a hangsúlyt. Mindezt szeretem is közzétenni, a televíziós időjárásjelentésemben gyakran kezdem úgy a mondanivalómat, hogy számításainknak megfelelően, éjszaka óramű pontossággal érkezett a hidegfront. Mi a véleményem arról, hogy sok esetben nem meteorológusok közvetítik a tévében az időjárás előrejelzést? Nos, komoly televízióban csak meteorológus mondhatja. Amerikában egyedül a nemzeti szolgálat prognózisát közölhetik, nálunk ez a kérdés nincs szabályozva. Népi regulák? Kimondottan megfigyelésen alapulnak, legtöbb esetben megállják a helyüket. De nem elég kinézni az ablakon, s prognózist mondani. Nálam is ott van a laptop a hegyen, s az sokat segít.

Persze legnehezebb azt meghatározni, hogy helyileg pontosan hol lesz vihar. Pedig ez Zalaszántón is fontos kérdés, már csak azért is, mert sok a szőlősgazda, akik kikérik Vissy Károly véleményét. Meg hát a körömpörkölt parti idejét is illik úgy belőni, hogy ne szakadjon az eső.

- Sok itt a barátom, s bár nekem szőlőm nincs, a boraikat szívesen megkóstolom, ha áthívnak. Cserébe évente főzök bográcsban körömpörköltet, az összejövetelen mindig kiváló a hangulat. A nyár lévén ezúttal is kötelező a kérdés: az elmúlt időszak viharait, változékonyságát, hidegét alapul véve milyen is lesz az elkövetkezendő hónapok időjárása?

- Nagyon egyszerű a válaszom. Ha elutazunk nyaralni, természetesen meg szoktam nézni, hogy az adott helynek milyenek az éghajlati viszonyai, ám tíz napon túl nem vállalok időjárás előrejelzést. Férfiasan bevallom, hosszú távú prognózisra egyáltalán nem tervezem a saját nyaramat...

- Meg az időjárás is teljesen más itt Zalában, mint a fővárosban - teszi hozzá.

Témánál vagyunk. Mondja, Zala akkor is jó hely, ha átlagban az egyik legcsapadékosabb megye az országban.

- No, meg szerencsés is, hogy kimaradt az elmúlt időszak három viharciklusából. Amúgy a hegyi pinceszomszédaim mindig dohognak, hogy fent - ha esik is az eső - a mi területünk mindig kimarad. Mostanában azért ilyesmire nem kellett panaszkodniuk - utal a sok csapadékra, hozzáfűzve, hogy a szomszédok, vagy sokkal inkább már barátok mindig megkérdezik milyen idő várható.

- Ez a kérdés soha nem marad el.

S igen, manapság ez az a kérdés, amire mindenki kíváncsi, főként azok után, hogy néhány éve úgy tűnik, szélsőségessé vált az időjárás.

- A szélsőségeket a felmelegedő légkör gerjeszti, változnak a mozgások. Nem is annyira erősebb, hanem inkább több vihar fordul elő - válaszol a megbolondult időjárás oly gyakran emlegetett miértjeire. Aztán a klímaváltozás is szóba kerül. Mondja, klímaváltozás van, mindig is volt, lesz is.

- A klíma nem állandó, az ingadozások komolyak. Bevallhatom, húsz éve szkeptikus voltam a tekintetben, hogy a változások az emberi tevékenység következményei. Akkor úgy gondoltam, hogy természetes jelenségről van szó. Ma már szinte biztosnak tartom, hogy a civilizáció sokat tett változásáért. Tevékenységének köszönhetően a légkörben nagyságrendekkel megnőtt a szén-dioxid, a metán és a nitrogén-dioxid tartalom, mindez pedig a felmelegedést erősíti.

Amikor említem, hogy az idősebbek gyakran mondják, nem emlékeznek hasonló időjárásra, rávágja: az emberi emlékezetnél bizony szerinte nincs szelektívebb dolog. Rögtön magyarázza is véleményét.

- Újságíró vetette fel egyszer, hogy enyhe volt a tél, bezzeg az ő gyermekkorában mindig fehér volt a karácsony, nagy hóban mentek az éjféli misére. Annyira felbosszantott, hogy megnéztem, 1882 és 1982 között hányszor volt hó karácsonykor. Lehet találgatni! 30-40? Ugyan, száz esztendő alatt összesen kilencszer! Szóval, az ember - legyen az pozitív, vagy negatív - csak az élményeket jegyzi meg, majd hajlamos az általánosításra. Ötven éve vagyok a pályán, s én is nap mint nap hallom,, hogy bezzeg az én időmben! Meg, hogy nincs tavasz és ősz . Dehogy nincs, csak amikor - mint mondjuk tavalyelőtt - átlagosan alakul az időjárás, senkinek nem tűnik fel. Meg a viharok. Hasonlóak régen is előfordultak, közel ekkorák is. Ami változás, az a gyakoriságuk. De ennek egyedi oka is lehet mégpedig az izlandi vulkánkitörés.

- Leszögezem, ezt nem tudományos megalapozottság alapján mondom, inkább ötven esztendő okoskodása a véleményem. Szerintem az idei közép-európai időjárási katasztrófáiban szerepe lehet a vulkánkitörésnek. A térség időjárását meghatározó Atlanti-óceán fölé ugyanis rengeteg szennyező anyag került, ami nagyban befolyásolhatta a Nap besugárzását. Ezért erőteljes hőmérsékletkülönbség alakult ki a szárazföld és a víz között, s érkezett a csapadékos időjárás. A szerencse az, ha így van, mert akkor jövőre nem kell ilyesmire számítani.

A meteorológiában persze nem lehet jósolni, s a hosszú távú előrejelzés sem bír tudományos megalapozottsággal. Hiába a hatalmas segítség, a számítógép, ami alapjaiban változtatta meg a szakmát.

- A meteorológia kőkorszakában kezdtem a szakmát, míg ma a modern kort éljük. Akkoriban az egynapos előrejelzés beválásának kisebb volt a megbízhatósága, mint manapság a hetinek. Csak képzeljük el, a 24 órás légnyomási mező kiszámítása öt évig tartott. A számítógép ma azonnal adja az adatokat. Ugrásszerű volt a fejlődés. Ha valaki nekem akkoriban azt mondja, hogy hamarosan felülről nézem a felhők mozgását, s filmszerűen játszódik le előttem az elkövetkezendő harminc nap időjárása, egyszerűen nem hiszem el. Pedig igaz! Ma tizennégy napra előre apró részletekben is jó előrejelzést lehet készíteni, de egy hétre szóló prognózis az, amit jobban jár, ha figyelembe vesz. Tendencia jelleggel, matematikai modellezésekkel persze lehet jóval távolabbi előrejelzést készíteni, de én ezekre egyáltalán nem tervezném a szabadságom. Úgy gondolom, ha tovább fejlődik a technika, 2-3 hétre növekedhet a megbízható időintervallum.

Nem tagadja, tévedések a modern technika ellenére is becsúsznak, de a hatalmas baklövések ritkák. A légkör olyannyira összetett, hogy bármi megtörténhet. A pillangóhatást említi példaként, vagyis ha Brazíliában egy pillangó megrezzenti a szárnyait, abból a Karibi-térségben hurrikán lehet . Vallja, a gép nem old meg mindent. Az adatokat elemezni kell, s hitelesen közvetíteni az embereknek. Mégpedig úgy hogy azt - rádióban, tévében, újságban - megértse mindenki, a vízügyes szakember éppen úgy, mint a mezőgazdász, vagy a közlekedést biztosító dolgozó. Szóba kerül, az Európai Meteorológiai Társaság tavaly az Év Médiameteorológusa díjjal tüntette ki. Amit annak is köszönhet, hogy hitelesen, közérthetően fogalmaz, ahogy fogalmaz, sohasem elszakadva a tudományos igényességtől .

- Százszázalékos előrejelzés soha nem lesz - summázza véleményét. - De sokkal több a jó prognózis, aminek elkészítése csapatmunka, méghozzá nemzetközi. A meteorológus ehhez saját stílusát teheti hozzá, s abban dönthet, hogy mire helyezi a hangsúlyt. Mindezt szeretem is közzétenni, a televíziós időjárásjelentésemben gyakran kezdem úgy a mondanivalómat, hogy számításainknak megfelelően, éjszaka óramű pontossággal érkezett a hidegfront. Mi a véleményem arról, hogy sok esetben nem meteorológusok közvetítik a tévében az időjárás előrejelzést? Nos, komoly televízióban csak meteorológus mondhatja. Amerikában egyedül a nemzeti szolgálat prognózisát közölhetik, nálunk ez a kérdés nincs szabályozva. Népi regulák? Kimondottan megfigyelésen alapulnak, legtöbb esetben megállják a helyüket. De nem elég kinézni az ablakon, s prognózist mondani. Nálam is ott van a laptop a hegyen, s az sokat segít.

Persze legnehezebb azt meghatározni, hogy helyileg pontosan hol lesz vihar. Pedig ez Zalaszántón is fontos kérdés, már csak azért is, mert sok a szőlősgazda, akik kikérik Vissy Károly véleményét. Meg hát a körömpörkölt parti idejét is illik úgy belőni, hogy ne szakadjon az eső.

- Sok itt a barátom, s bár nekem szőlőm nincs, a boraikat szívesen megkóstolom, ha áthívnak. Cserébe évente főzök bográcsban körömpörköltet, az összejövetelen mindig kiváló a hangulat. A nyár lévén ezúttal is kötelező a kérdés: az elmúlt időszak viharait, változékonyságát, hidegét alapul véve milyen is lesz az elkövetkezendő hónapok időjárása?

- Nagyon egyszerű a válaszom. Ha elutazunk nyaralni, természetesen meg szoktam nézni, hogy az adott helynek milyenek az éghajlati viszonyai, ám tíz napon túl nem vállalok időjárás előrejelzést. Férfiasan bevallom, hosszú távú prognózisra egyáltalán nem tervezem a saját nyaramat...

- Meg az időjárás is teljesen más itt Zalában, mint a fővárosban - teszi hozzá.

Témánál vagyunk. Mondja, Zala akkor is jó hely, ha átlagban az egyik legcsapadékosabb megye az országban.

- No, meg szerencsés is, hogy kimaradt az elmúlt időszak három viharciklusából. Amúgy a hegyi pinceszomszédaim mindig dohognak, hogy fent - ha esik is az eső - a mi területünk mindig kimarad. Mostanában azért ilyesmire nem kellett panaszkodniuk - utal a sok csapadékra, hozzáfűzve, hogy a szomszédok, vagy sokkal inkább már barátok mindig megkérdezik milyen idő várható.

- Ez a kérdés soha nem marad el.

S igen, manapság ez az a kérdés, amire mindenki kíváncsi, főként azok után, hogy néhány éve úgy tűnik, szélsőségessé vált az időjárás.

- A szélsőségeket a felmelegedő légkör gerjeszti, változnak a mozgások. Nem is annyira erősebb, hanem inkább több vihar fordul elő - válaszol a megbolondult időjárás oly gyakran emlegetett miértjeire. Aztán a klímaváltozás is szóba kerül. Mondja, klímaváltozás van, mindig is volt, lesz is.

- A klíma nem állandó, az ingadozások komolyak. Bevallhatom, húsz éve szkeptikus voltam a tekintetben, hogy a változások az emberi tevékenység következményei. Akkor úgy gondoltam, hogy természetes jelenségről van szó. Ma már szinte biztosnak tartom, hogy a civilizáció sokat tett változásáért. Tevékenységének köszönhetően a légkörben nagyságrendekkel megnőtt a szén-dioxid, a metán és a nitrogén-dioxid tartalom, mindez pedig a felmelegedést erősíti.

Amikor említem, hogy az idősebbek gyakran mondják, nem emlékeznek hasonló időjárásra, rávágja: az emberi emlékezetnél bizony szerinte nincs szelektívebb dolog. Rögtön magyarázza is véleményét.

- Újságíró vetette fel egyszer, hogy enyhe volt a tél, bezzeg az ő gyermekkorában mindig fehér volt a karácsony, nagy hóban mentek az éjféli misére. Annyira felbosszantott, hogy megnéztem, 1882 és 1982 között hányszor volt hó karácsonykor. Lehet találgatni! 30-40? Ugyan, száz esztendő alatt összesen kilencszer! Szóval, az ember - legyen az pozitív, vagy negatív - csak az élményeket jegyzi meg, majd hajlamos az általánosításra. Ötven éve vagyok a pályán, s én is nap mint nap hallom,, hogy bezzeg az én időmben! Meg, hogy nincs tavasz és ősz . Dehogy nincs, csak amikor - mint mondjuk tavalyelőtt - átlagosan alakul az időjárás, senkinek nem tűnik fel. Meg a viharok. Hasonlóak régen is előfordultak, közel ekkorák is. Ami változás, az a gyakoriságuk. De ennek egyedi oka is lehet mégpedig az izlandi vulkánkitörés.

- Leszögezem, ezt nem tudományos megalapozottság alapján mondom, inkább ötven esztendő okoskodása a véleményem. Szerintem az idei közép-európai időjárási katasztrófáiban szerepe lehet a vulkánkitörésnek. A térség időjárását meghatározó Atlanti-óceán fölé ugyanis rengeteg szennyező anyag került, ami nagyban befolyásolhatta a Nap besugárzását. Ezért erőteljes hőmérsékletkülönbség alakult ki a szárazföld és a víz között, s érkezett a csapadékos időjárás. A szerencse az, ha így van, mert akkor jövőre nem kell ilyesmire számítani.

A meteorológiában persze nem lehet jósolni, s a hosszú távú előrejelzés sem bír tudományos megalapozottsággal. Hiába a hatalmas segítség, a számítógép, ami alapjaiban változtatta meg a szakmát.

- A meteorológia kőkorszakában kezdtem a szakmát, míg ma a modern kort éljük. Akkoriban az egynapos előrejelzés beválásának kisebb volt a megbízhatósága, mint manapság a hetinek. Csak képzeljük el, a 24 órás légnyomási mező kiszámítása öt évig tartott. A számítógép ma azonnal adja az adatokat. Ugrásszerű volt a fejlődés. Ha valaki nekem akkoriban azt mondja, hogy hamarosan felülről nézem a felhők mozgását, s filmszerűen játszódik le előttem az elkövetkezendő harminc nap időjárása, egyszerűen nem hiszem el. Pedig igaz! Ma tizennégy napra előre apró részletekben is jó előrejelzést lehet készíteni, de egy hétre szóló prognózis az, amit jobban jár, ha figyelembe vesz. Tendencia jelleggel, matematikai modellezésekkel persze lehet jóval távolabbi előrejelzést készíteni, de én ezekre egyáltalán nem tervezném a szabadságom. Úgy gondolom, ha tovább fejlődik a technika, 2-3 hétre növekedhet a megbízható időintervallum.

Nem tagadja, tévedések a modern technika ellenére is becsúsznak, de a hatalmas baklövések ritkák. A légkör olyannyira összetett, hogy bármi megtörténhet. A pillangóhatást említi példaként, vagyis ha Brazíliában egy pillangó megrezzenti a szárnyait, abból a Karibi-térségben hurrikán lehet . Vallja, a gép nem old meg mindent. Az adatokat elemezni kell, s hitelesen közvetíteni az embereknek. Mégpedig úgy hogy azt - rádióban, tévében, újságban - megértse mindenki, a vízügyes szakember éppen úgy, mint a mezőgazdász, vagy a közlekedést biztosító dolgozó. Szóba kerül, az Európai Meteorológiai Társaság tavaly az Év Médiameteorológusa díjjal tüntette ki. Amit annak is köszönhet, hogy hitelesen, közérthetően fogalmaz, ahogy fogalmaz, sohasem elszakadva a tudományos igényességtől .

- Százszázalékos előrejelzés soha nem lesz - summázza véleményét. - De sokkal több a jó prognózis, aminek elkészítése csapatmunka, méghozzá nemzetközi. A meteorológus ehhez saját stílusát teheti hozzá, s abban dönthet, hogy mire helyezi a hangsúlyt. Mindezt szeretem is közzétenni, a televíziós időjárásjelentésemben gyakran kezdem úgy a mondanivalómat, hogy számításainknak megfelelően, éjszaka óramű pontossággal érkezett a hidegfront. Mi a véleményem arról, hogy sok esetben nem meteorológusok közvetítik a tévében az időjárás előrejelzést? Nos, komoly televízióban csak meteorológus mondhatja. Amerikában egyedül a nemzeti szolgálat prognózisát közölhetik, nálunk ez a kérdés nincs szabályozva. Népi regulák? Kimondottan megfigyelésen alapulnak, legtöbb esetben megállják a helyüket. De nem elég kinézni az ablakon, s prognózist mondani. Nálam is ott van a laptop a hegyen, s az sokat segít.

Persze legnehezebb azt meghatározni, hogy helyileg pontosan hol lesz vihar. Pedig ez Zalaszántón is fontos kérdés, már csak azért is, mert sok a szőlősgazda, akik kikérik Vissy Károly véleményét. Meg hát a körömpörkölt parti idejét is illik úgy belőni, hogy ne szakadjon az eső.

- Sok itt a barátom, s bár nekem szőlőm nincs, a boraikat szívesen megkóstolom, ha áthívnak. Cserébe évente főzök bográcsban körömpörköltet, az összejövetelen mindig kiváló a hangulat. A nyár lévén ezúttal is kötelező a kérdés: az elmúlt időszak viharait, változékonyságát, hidegét alapul véve milyen is lesz az elkövetkezendő hónapok időjárása?

- Nagyon egyszerű a válaszom. Ha elutazunk nyaralni, természetesen meg szoktam nézni, hogy az adott helynek milyenek az éghajlati viszonyai, ám tíz napon túl nem vállalok időjárás előrejelzést. Férfiasan bevallom, hosszú távú prognózisra egyáltalán nem tervezem a saját nyaramat...

Témánál vagyunk. Mondja, Zala akkor is jó hely, ha átlagban az egyik legcsapadékosabb megye az országban.

- No, meg szerencsés is, hogy kimaradt az elmúlt időszak három viharciklusából. Amúgy a hegyi pinceszomszédaim mindig dohognak, hogy fent - ha esik is az eső - a mi területünk mindig kimarad. Mostanában azért ilyesmire nem kellett panaszkodniuk - utal a sok csapadékra, hozzáfűzve, hogy a szomszédok, vagy sokkal inkább már barátok mindig megkérdezik milyen idő várható.

- Ez a kérdés soha nem marad el.

S igen, manapság ez az a kérdés, amire mindenki kíváncsi, főként azok után, hogy néhány éve úgy tűnik, szélsőségessé vált az időjárás.

- A szélsőségeket a felmelegedő légkör gerjeszti, változnak a mozgások. Nem is annyira erősebb, hanem inkább több vihar fordul elő - válaszol a megbolondult időjárás oly gyakran emlegetett miértjeire. Aztán a klímaváltozás is szóba kerül. Mondja, klímaváltozás van, mindig is volt, lesz is.

- A klíma nem állandó, az ingadozások komolyak. Bevallhatom, húsz éve szkeptikus voltam a tekintetben, hogy a változások az emberi tevékenység következményei. Akkor úgy gondoltam, hogy természetes jelenségről van szó. Ma már szinte biztosnak tartom, hogy a civilizáció sokat tett változásáért. Tevékenységének köszönhetően a légkörben nagyságrendekkel megnőtt a szén-dioxid, a metán és a nitrogén-dioxid tartalom, mindez pedig a felmelegedést erősíti.

Amikor említem, hogy az idősebbek gyakran mondják, nem emlékeznek hasonló időjárásra, rávágja: az emberi emlékezetnél bizony szerinte nincs szelektívebb dolog. Rögtön magyarázza is véleményét.

- Újságíró vetette fel egyszer, hogy enyhe volt a tél, bezzeg az ő gyermekkorában mindig fehér volt a karácsony, nagy hóban mentek az éjféli misére. Annyira felbosszantott, hogy megnéztem, 1882 és 1982 között hányszor volt hó karácsonykor. Lehet találgatni! 30-40? Ugyan, száz esztendő alatt összesen kilencszer! Szóval, az ember - legyen az pozitív, vagy negatív - csak az élményeket jegyzi meg, majd hajlamos az általánosításra. Ötven éve vagyok a pályán, s én is nap mint nap hallom,, hogy bezzeg az én időmben! Meg, hogy nincs tavasz és ősz . Dehogy nincs, csak amikor - mint mondjuk tavalyelőtt - átlagosan alakul az időjárás, senkinek nem tűnik fel. Meg a viharok. Hasonlóak régen is előfordultak, közel ekkorák is. Ami változás, az a gyakoriságuk. De ennek egyedi oka is lehet mégpedig az izlandi vulkánkitörés.

- Leszögezem, ezt nem tudományos megalapozottság alapján mondom, inkább ötven esztendő okoskodása a véleményem. Szerintem az idei közép-európai időjárási katasztrófáiban szerepe lehet a vulkánkitörésnek. A térség időjárását meghatározó Atlanti-óceán fölé ugyanis rengeteg szennyező anyag került, ami nagyban befolyásolhatta a Nap besugárzását. Ezért erőteljes hőmérsékletkülönbség alakult ki a szárazföld és a víz között, s érkezett a csapadékos időjárás. A szerencse az, ha így van, mert akkor jövőre nem kell ilyesmire számítani.

A meteorológiában persze nem lehet jósolni, s a hosszú távú előrejelzés sem bír tudományos megalapozottsággal. Hiába a hatalmas segítség, a számítógép, ami alapjaiban változtatta meg a szakmát.

- A meteorológia kőkorszakában kezdtem a szakmát, míg ma a modern kort éljük. Akkoriban az egynapos előrejelzés beválásának kisebb volt a megbízhatósága, mint manapság a hetinek. Csak képzeljük el, a 24 órás légnyomási mező kiszámítása öt évig tartott. A számítógép ma azonnal adja az adatokat. Ugrásszerű volt a fejlődés. Ha valaki nekem akkoriban azt mondja, hogy hamarosan felülről nézem a felhők mozgását, s filmszerűen játszódik le előttem az elkövetkezendő harminc nap időjárása, egyszerűen nem hiszem el. Pedig igaz! Ma tizennégy napra előre apró részletekben is jó előrejelzést lehet készíteni, de egy hétre szóló prognózis az, amit jobban jár, ha figyelembe vesz. Tendencia jelleggel, matematikai modellezésekkel persze lehet jóval távolabbi előrejelzést készíteni, de én ezekre egyáltalán nem tervezném a szabadságom. Úgy gondolom, ha tovább fejlődik a technika, 2-3 hétre növekedhet a megbízható időintervallum.

Nem tagadja, tévedések a modern technika ellenére is becsúsznak, de a hatalmas baklövések ritkák. A légkör olyannyira összetett, hogy bármi megtörténhet. A pillangóhatást említi példaként, vagyis ha Brazíliában egy pillangó megrezzenti a szárnyait, abból a Karibi-térségben hurrikán lehet . Vallja, a gép nem old meg mindent. Az adatokat elemezni kell, s hitelesen közvetíteni az embereknek. Mégpedig úgy hogy azt - rádióban, tévében, újságban - megértse mindenki, a vízügyes szakember éppen úgy, mint a mezőgazdász, vagy a közlekedést biztosító dolgozó. Szóba kerül, az Európai Meteorológiai Társaság tavaly az Év Médiameteorológusa díjjal tüntette ki. Amit annak is köszönhet, hogy hitelesen, közérthetően fogalmaz, ahogy fogalmaz, sohasem elszakadva a tudományos igényességtől .

- Százszázalékos előrejelzés soha nem lesz - summázza véleményét. - De sokkal több a jó prognózis, aminek elkészítése csapatmunka, méghozzá nemzetközi. A meteorológus ehhez saját stílusát teheti hozzá, s abban dönthet, hogy mire helyezi a hangsúlyt. Mindezt szeretem is közzétenni, a televíziós időjárásjelentésemben gyakran kezdem úgy a mondanivalómat, hogy számításainknak megfelelően, éjszaka óramű pontossággal érkezett a hidegfront. Mi a véleményem arról, hogy sok esetben nem meteorológusok közvetítik a tévében az időjárás előrejelzést? Nos, komoly televízióban csak meteorológus mondhatja. Amerikában egyedül a nemzeti szolgálat prognózisát közölhetik, nálunk ez a kérdés nincs szabályozva. Népi regulák? Kimondottan megfigyelésen alapulnak, legtöbb esetben megállják a helyüket. De nem elég kinézni az ablakon, s prognózist mondani. Nálam is ott van a laptop a hegyen, s az sokat segít.

Persze legnehezebb azt meghatározni, hogy helyileg pontosan hol lesz vihar. Pedig ez Zalaszántón is fontos kérdés, már csak azért is, mert sok a szőlősgazda, akik kikérik Vissy Károly véleményét. Meg hát a körömpörkölt parti idejét is illik úgy belőni, hogy ne szakadjon az eső.

- Sok itt a barátom, s bár nekem szőlőm nincs, a boraikat szívesen megkóstolom, ha áthívnak. Cserébe évente főzök bográcsban körömpörköltet, az összejövetelen mindig kiváló a hangulat. A nyár lévén ezúttal is kötelező a kérdés: az elmúlt időszak viharait, változékonyságát, hidegét alapul véve milyen is lesz az elkövetkezendő hónapok időjárása?

- Nagyon egyszerű a válaszom. Ha elutazunk nyaralni, természetesen meg szoktam nézni, hogy az adott helynek milyenek az éghajlati viszonyai, ám tíz napon túl nem vállalok időjárás előrejelzést. Férfiasan bevallom, hosszú távú prognózisra egyáltalán nem tervezem a saját nyaramat...

Témánál vagyunk. Mondja, Zala akkor is jó hely, ha átlagban az egyik legcsapadékosabb megye az országban.

- No, meg szerencsés is, hogy kimaradt az elmúlt időszak három viharciklusából. Amúgy a hegyi pinceszomszédaim mindig dohognak, hogy fent - ha esik is az eső - a mi területünk mindig kimarad. Mostanában azért ilyesmire nem kellett panaszkodniuk - utal a sok csapadékra, hozzáfűzve, hogy a szomszédok, vagy sokkal inkább már barátok mindig megkérdezik milyen idő várható.

- Ez a kérdés soha nem marad el.

S igen, manapság ez az a kérdés, amire mindenki kíváncsi, főként azok után, hogy néhány éve úgy tűnik, szélsőségessé vált az időjárás.

- A szélsőségeket a felmelegedő légkör gerjeszti, változnak a mozgások. Nem is annyira erősebb, hanem inkább több vihar fordul elő - válaszol a megbolondult időjárás oly gyakran emlegetett miértjeire. Aztán a klímaváltozás is szóba kerül. Mondja, klímaváltozás van, mindig is volt, lesz is.

- A klíma nem állandó, az ingadozások komolyak. Bevallhatom, húsz éve szkeptikus voltam a tekintetben, hogy a változások az emberi tevékenység következményei. Akkor úgy gondoltam, hogy természetes jelenségről van szó. Ma már szinte biztosnak tartom, hogy a civilizáció sokat tett változásáért. Tevékenységének köszönhetően a légkörben nagyságrendekkel megnőtt a szén-dioxid, a metán és a nitrogén-dioxid tartalom, mindez pedig a felmelegedést erősíti.

Amikor említem, hogy az idősebbek gyakran mondják, nem emlékeznek hasonló időjárásra, rávágja: az emberi emlékezetnél bizony szerinte nincs szelektívebb dolog. Rögtön magyarázza is véleményét.

- Újságíró vetette fel egyszer, hogy enyhe volt a tél, bezzeg az ő gyermekkorában mindig fehér volt a karácsony, nagy hóban mentek az éjféli misére. Annyira felbosszantott, hogy megnéztem, 1882 és 1982 között hányszor volt hó karácsonykor. Lehet találgatni! 30-40? Ugyan, száz esztendő alatt összesen kilencszer! Szóval, az ember - legyen az pozitív, vagy negatív - csak az élményeket jegyzi meg, majd hajlamos az általánosításra. Ötven éve vagyok a pályán, s én is nap mint nap hallom,, hogy bezzeg az én időmben! Meg, hogy nincs tavasz és ősz . Dehogy nincs, csak amikor - mint mondjuk tavalyelőtt - átlagosan alakul az időjárás, senkinek nem tűnik fel. Meg a viharok. Hasonlóak régen is előfordultak, közel ekkorák is. Ami változás, az a gyakoriságuk. De ennek egyedi oka is lehet mégpedig az izlandi vulkánkitörés.

- Leszögezem, ezt nem tudományos megalapozottság alapján mondom, inkább ötven esztendő okoskodása a véleményem. Szerintem az idei közép-európai időjárási katasztrófáiban szerepe lehet a vulkánkitörésnek. A térség időjárását meghatározó Atlanti-óceán fölé ugyanis rengeteg szennyező anyag került, ami nagyban befolyásolhatta a Nap besugárzását. Ezért erőteljes hőmérsékletkülönbség alakult ki a szárazföld és a víz között, s érkezett a csapadékos időjárás. A szerencse az, ha így van, mert akkor jövőre nem kell ilyesmire számítani.

A meteorológiában persze nem lehet jósolni, s a hosszú távú előrejelzés sem bír tudományos megalapozottsággal. Hiába a hatalmas segítség, a számítógép, ami alapjaiban változtatta meg a szakmát.

- A meteorológia kőkorszakában kezdtem a szakmát, míg ma a modern kort éljük. Akkoriban az egynapos előrejelzés beválásának kisebb volt a megbízhatósága, mint manapság a hetinek. Csak képzeljük el, a 24 órás légnyomási mező kiszámítása öt évig tartott. A számítógép ma azonnal adja az adatokat. Ugrásszerű volt a fejlődés. Ha valaki nekem akkoriban azt mondja, hogy hamarosan felülről nézem a felhők mozgását, s filmszerűen játszódik le előttem az elkövetkezendő harminc nap időjárása, egyszerűen nem hiszem el. Pedig igaz! Ma tizennégy napra előre apró részletekben is jó előrejelzést lehet készíteni, de egy hétre szóló prognózis az, amit jobban jár, ha figyelembe vesz. Tendencia jelleggel, matematikai modellezésekkel persze lehet jóval távolabbi előrejelzést készíteni, de én ezekre egyáltalán nem tervezném a szabadságom. Úgy gondolom, ha tovább fejlődik a technika, 2-3 hétre növekedhet a megbízható időintervallum.

Nem tagadja, tévedések a modern technika ellenére is becsúsznak, de a hatalmas baklövések ritkák. A légkör olyannyira összetett, hogy bármi megtörténhet. A pillangóhatást említi példaként, vagyis ha Brazíliában egy pillangó megrezzenti a szárnyait, abból a Karibi-térségben hurrikán lehet . Vallja, a gép nem old meg mindent. Az adatokat elemezni kell, s hitelesen közvetíteni az embereknek. Mégpedig úgy hogy azt - rádióban, tévében, újságban - megértse mindenki, a vízügyes szakember éppen úgy, mint a mezőgazdász, vagy a közlekedést biztosító dolgozó. Szóba kerül, az Európai Meteorológiai Társaság tavaly az Év Médiameteorológusa díjjal tüntette ki. Amit annak is köszönhet, hogy hitelesen, közérthetően fogalmaz, ahogy fogalmaz, sohasem elszakadva a tudományos igényességtől .

- Százszázalékos előrejelzés soha nem lesz - summázza véleményét. - De sokkal több a jó prognózis, aminek elkészítése csapatmunka, méghozzá nemzetközi. A meteorológus ehhez saját stílusát teheti hozzá, s abban dönthet, hogy mire helyezi a hangsúlyt. Mindezt szeretem is közzétenni, a televíziós időjárásjelentésemben gyakran kezdem úgy a mondanivalómat, hogy számításainknak megfelelően, éjszaka óramű pontossággal érkezett a hidegfront. Mi a véleményem arról, hogy sok esetben nem meteorológusok közvetítik a tévében az időjárás előrejelzést? Nos, komoly televízióban csak meteorológus mondhatja. Amerikában egyedül a nemzeti szolgálat prognózisát közölhetik, nálunk ez a kérdés nincs szabályozva. Népi regulák? Kimondottan megfigyelésen alapulnak, legtöbb esetben megállják a helyüket. De nem elég kinézni az ablakon, s prognózist mondani. Nálam is ott van a laptop a hegyen, s az sokat segít.

Persze legnehezebb azt meghatározni, hogy helyileg pontosan hol lesz vihar. Pedig ez Zalaszántón is fontos kérdés, már csak azért is, mert sok a szőlősgazda, akik kikérik Vissy Károly véleményét. Meg hát a körömpörkölt parti idejét is illik úgy belőni, hogy ne szakadjon az eső.

- Sok itt a barátom, s bár nekem szőlőm nincs, a boraikat szívesen megkóstolom, ha áthívnak. Cserébe évente főzök bográcsban körömpörköltet, az összejövetelen mindig kiváló a hangulat. A nyár lévén ezúttal is kötelező a kérdés: az elmúlt időszak viharait, változékonyságát, hidegét alapul véve milyen is lesz az elkövetkezendő hónapok időjárása?

- Nagyon egyszerű a válaszom. Ha elutazunk nyaralni, természetesen meg szoktam nézni, hogy az adott helynek milyenek az éghajlati viszonyai, ám tíz napon túl nem vállalok időjárás előrejelzést. Férfiasan bevallom, hosszú távú prognózisra egyáltalán nem tervezem a saját nyaramat...

- No, meg szerencsés is, hogy kimaradt az elmúlt időszak három viharciklusából. Amúgy a hegyi pinceszomszédaim mindig dohognak, hogy fent - ha esik is az eső - a mi területünk mindig kimarad. Mostanában azért ilyesmire nem kellett panaszkodniuk - utal a sok csapadékra, hozzáfűzve, hogy a szomszédok, vagy sokkal inkább már barátok mindig megkérdezik milyen idő várható.

- Ez a kérdés soha nem marad el.

S igen, manapság ez az a kérdés, amire mindenki kíváncsi, főként azok után, hogy néhány éve úgy tűnik, szélsőségessé vált az időjárás.

- A szélsőségeket a felmelegedő légkör gerjeszti, változnak a mozgások. Nem is annyira erősebb, hanem inkább több vihar fordul elő - válaszol a megbolondult időjárás oly gyakran emlegetett miértjeire. Aztán a klímaváltozás is szóba kerül. Mondja, klímaváltozás van, mindig is volt, lesz is.

- A klíma nem állandó, az ingadozások komolyak. Bevallhatom, húsz éve szkeptikus voltam a tekintetben, hogy a változások az emberi tevékenység következményei. Akkor úgy gondoltam, hogy természetes jelenségről van szó. Ma már szinte biztosnak tartom, hogy a civilizáció sokat tett változásáért. Tevékenységének köszönhetően a légkörben nagyságrendekkel megnőtt a szén-dioxid, a metán és a nitrogén-dioxid tartalom, mindez pedig a felmelegedést erősíti.

Amikor említem, hogy az idősebbek gyakran mondják, nem emlékeznek hasonló időjárásra, rávágja: az emberi emlékezetnél bizony szerinte nincs szelektívebb dolog. Rögtön magyarázza is véleményét.

- Újságíró vetette fel egyszer, hogy enyhe volt a tél, bezzeg az ő gyermekkorában mindig fehér volt a karácsony, nagy hóban mentek az éjféli misére. Annyira felbosszantott, hogy megnéztem, 1882 és 1982 között hányszor volt hó karácsonykor. Lehet találgatni! 30-40? Ugyan, száz esztendő alatt összesen kilencszer! Szóval, az ember - legyen az pozitív, vagy negatív - csak az élményeket jegyzi meg, majd hajlamos az általánosításra. Ötven éve vagyok a pályán, s én is nap mint nap hallom,, hogy bezzeg az én időmben! Meg, hogy nincs tavasz és ősz . Dehogy nincs, csak amikor - mint mondjuk tavalyelőtt - átlagosan alakul az időjárás, senkinek nem tűnik fel. Meg a viharok. Hasonlóak régen is előfordultak, közel ekkorák is. Ami változás, az a gyakoriságuk. De ennek egyedi oka is lehet mégpedig az izlandi vulkánkitörés.

- Leszögezem, ezt nem tudományos megalapozottság alapján mondom, inkább ötven esztendő okoskodása a véleményem. Szerintem az idei közép-európai időjárási katasztrófáiban szerepe lehet a vulkánkitörésnek. A térség időjárását meghatározó Atlanti-óceán fölé ugyanis rengeteg szennyező anyag került, ami nagyban befolyásolhatta a Nap besugárzását. Ezért erőteljes hőmérsékletkülönbség alakult ki a szárazföld és a víz között, s érkezett a csapadékos időjárás. A szerencse az, ha így van, mert akkor jövőre nem kell ilyesmire számítani.

A meteorológiában persze nem lehet jósolni, s a hosszú távú előrejelzés sem bír tudományos megalapozottsággal. Hiába a hatalmas segítség, a számítógép, ami alapjaiban változtatta meg a szakmát.

- A meteorológia kőkorszakában kezdtem a szakmát, míg ma a modern kort éljük. Akkoriban az egynapos előrejelzés beválásának kisebb volt a megbízhatósága, mint manapság a hetinek. Csak képzeljük el, a 24 órás légnyomási mező kiszámítása öt évig tartott. A számítógép ma azonnal adja az adatokat. Ugrásszerű volt a fejlődés. Ha valaki nekem akkoriban azt mondja, hogy hamarosan felülről nézem a felhők mozgását, s filmszerűen játszódik le előttem az elkövetkezendő harminc nap időjárása, egyszerűen nem hiszem el. Pedig igaz! Ma tizennégy napra előre apró részletekben is jó előrejelzést lehet készíteni, de egy hétre szóló prognózis az, amit jobban jár, ha figyelembe vesz. Tendencia jelleggel, matematikai modellezésekkel persze lehet jóval távolabbi előrejelzést készíteni, de én ezekre egyáltalán nem tervezném a szabadságom. Úgy gondolom, ha tovább fejlődik a technika, 2-3 hétre növekedhet a megbízható időintervallum.

Nem tagadja, tévedések a modern technika ellenére is becsúsznak, de a hatalmas baklövések ritkák. A légkör olyannyira összetett, hogy bármi megtörténhet. A pillangóhatást említi példaként, vagyis ha Brazíliában egy pillangó megrezzenti a szárnyait, abból a Karibi-térségben hurrikán lehet . Vallja, a gép nem old meg mindent. Az adatokat elemezni kell, s hitelesen közvetíteni az embereknek. Mégpedig úgy hogy azt - rádióban, tévében, újságban - megértse mindenki, a vízügyes szakember éppen úgy, mint a mezőgazdász, vagy a közlekedést biztosító dolgozó. Szóba kerül, az Európai Meteorológiai Társaság tavaly az Év Médiameteorológusa díjjal tüntette ki. Amit annak is köszönhet, hogy hitelesen, közérthetően fogalmaz, ahogy fogalmaz, sohasem elszakadva a tudományos igényességtől .

- Százszázalékos előrejelzés soha nem lesz - summázza véleményét. - De sokkal több a jó prognózis, aminek elkészítése csapatmunka, méghozzá nemzetközi. A meteorológus ehhez saját stílusát teheti hozzá, s abban dönthet, hogy mire helyezi a hangsúlyt. Mindezt szeretem is közzétenni, a televíziós időjárásjelentésemben gyakran kezdem úgy a mondanivalómat, hogy számításainknak megfelelően, éjszaka óramű pontossággal érkezett a hidegfront. Mi a véleményem arról, hogy sok esetben nem meteorológusok közvetítik a tévében az időjárás előrejelzést? Nos, komoly televízióban csak meteorológus mondhatja. Amerikában egyedül a nemzeti szolgálat prognózisát közölhetik, nálunk ez a kérdés nincs szabályozva. Népi regulák? Kimondottan megfigyelésen alapulnak, legtöbb esetben megállják a helyüket. De nem elég kinézni az ablakon, s prognózist mondani. Nálam is ott van a laptop a hegyen, s az sokat segít.

Persze legnehezebb azt meghatározni, hogy helyileg pontosan hol lesz vihar. Pedig ez Zalaszántón is fontos kérdés, már csak azért is, mert sok a szőlősgazda, akik kikérik Vissy Károly véleményét. Meg hát a körömpörkölt parti idejét is illik úgy belőni, hogy ne szakadjon az eső.

- Sok itt a barátom, s bár nekem szőlőm nincs, a boraikat szívesen megkóstolom, ha áthívnak. Cserébe évente főzök bográcsban körömpörköltet, az összejövetelen mindig kiváló a hangulat. A nyár lévén ezúttal is kötelező a kérdés: az elmúlt időszak viharait, változékonyságát, hidegét alapul véve milyen is lesz az elkövetkezendő hónapok időjárása?

- Nagyon egyszerű a válaszom. Ha elutazunk nyaralni, természetesen meg szoktam nézni, hogy az adott helynek milyenek az éghajlati viszonyai, ám tíz napon túl nem vállalok időjárás előrejelzést. Férfiasan bevallom, hosszú távú prognózisra egyáltalán nem tervezem a saját nyaramat...

- No, meg szerencsés is, hogy kimaradt az elmúlt időszak három viharciklusából. Amúgy a hegyi pinceszomszédaim mindig dohognak, hogy fent - ha esik is az eső - a mi területünk mindig kimarad. Mostanában azért ilyesmire nem kellett panaszkodniuk - utal a sok csapadékra, hozzáfűzve, hogy a szomszédok, vagy sokkal inkább már barátok mindig megkérdezik milyen idő várható.

- Ez a kérdés soha nem marad el.

S igen, manapság ez az a kérdés, amire mindenki kíváncsi, főként azok után, hogy néhány éve úgy tűnik, szélsőségessé vált az időjárás.

- A szélsőségeket a felmelegedő légkör gerjeszti, változnak a mozgások. Nem is annyira erősebb, hanem inkább több vihar fordul elő - válaszol a megbolondult időjárás oly gyakran emlegetett miértjeire. Aztán a klímaváltozás is szóba kerül. Mondja, klímaváltozás van, mindig is volt, lesz is.

- A klíma nem állandó, az ingadozások komolyak. Bevallhatom, húsz éve szkeptikus voltam a tekintetben, hogy a változások az emberi tevékenység következményei. Akkor úgy gondoltam, hogy természetes jelenségről van szó. Ma már szinte biztosnak tartom, hogy a civilizáció sokat tett változásáért. Tevékenységének köszönhetően a légkörben nagyságrendekkel megnőtt a szén-dioxid, a metán és a nitrogén-dioxid tartalom, mindez pedig a felmelegedést erősíti.

Amikor említem, hogy az idősebbek gyakran mondják, nem emlékeznek hasonló időjárásra, rávágja: az emberi emlékezetnél bizony szerinte nincs szelektívebb dolog. Rögtön magyarázza is véleményét.

- Újságíró vetette fel egyszer, hogy enyhe volt a tél, bezzeg az ő gyermekkorában mindig fehér volt a karácsony, nagy hóban mentek az éjféli misére. Annyira felbosszantott, hogy megnéztem, 1882 és 1982 között hányszor volt hó karácsonykor. Lehet találgatni! 30-40? Ugyan, száz esztendő alatt összesen kilencszer! Szóval, az ember - legyen az pozitív, vagy negatív - csak az élményeket jegyzi meg, majd hajlamos az általánosításra. Ötven éve vagyok a pályán, s én is nap mint nap hallom,, hogy bezzeg az én időmben! Meg, hogy nincs tavasz és ősz . Dehogy nincs, csak amikor - mint mondjuk tavalyelőtt - átlagosan alakul az időjárás, senkinek nem tűnik fel. Meg a viharok. Hasonlóak régen is előfordultak, közel ekkorák is. Ami változás, az a gyakoriságuk. De ennek egyedi oka is lehet mégpedig az izlandi vulkánkitörés.

- Leszögezem, ezt nem tudományos megalapozottság alapján mondom, inkább ötven esztendő okoskodása a véleményem. Szerintem az idei közép-európai időjárási katasztrófáiban szerepe lehet a vulkánkitörésnek. A térség időjárását meghatározó Atlanti-óceán fölé ugyanis rengeteg szennyező anyag került, ami nagyban befolyásolhatta a Nap besugárzását. Ezért erőteljes hőmérsékletkülönbség alakult ki a szárazföld és a víz között, s érkezett a csapadékos időjárás. A szerencse az, ha így van, mert akkor jövőre nem kell ilyesmire számítani.

A meteorológiában persze nem lehet jósolni, s a hosszú távú előrejelzés sem bír tudományos megalapozottsággal. Hiába a hatalmas segítség, a számítógép, ami alapjaiban változtatta meg a szakmát.

- A meteorológia kőkorszakában kezdtem a szakmát, míg ma a modern kort éljük. Akkoriban az egynapos előrejelzés beválásának kisebb volt a megbízhatósága, mint manapság a hetinek. Csak képzeljük el, a 24 órás légnyomási mező kiszámítása öt évig tartott. A számítógép ma azonnal adja az adatokat. Ugrásszerű volt a fejlődés. Ha valaki nekem akkoriban azt mondja, hogy hamarosan felülről nézem a felhők mozgását, s filmszerűen játszódik le előttem az elkövetkezendő harminc nap időjárása, egyszerűen nem hiszem el. Pedig igaz! Ma tizennégy napra előre apró részletekben is jó előrejelzést lehet készíteni, de egy hétre szóló prognózis az, amit jobban jár, ha figyelembe vesz. Tendencia jelleggel, matematikai modellezésekkel persze lehet jóval távolabbi előrejelzést készíteni, de én ezekre egyáltalán nem tervezném a szabadságom. Úgy gondolom, ha tovább fejlődik a technika, 2-3 hétre növekedhet a megbízható időintervallum.

Nem tagadja, tévedések a modern technika ellenére is becsúsznak, de a hatalmas baklövések ritkák. A légkör olyannyira összetett, hogy bármi megtörténhet. A pillangóhatást említi példaként, vagyis ha Brazíliában egy pillangó megrezzenti a szárnyait, abból a Karibi-térségben hurrikán lehet . Vallja, a gép nem old meg mindent. Az adatokat elemezni kell, s hitelesen közvetíteni az embereknek. Mégpedig úgy hogy azt - rádióban, tévében, újságban - megértse mindenki, a vízügyes szakember éppen úgy, mint a mezőgazdász, vagy a közlekedést biztosító dolgozó. Szóba kerül, az Európai Meteorológiai Társaság tavaly az Év Médiameteorológusa díjjal tüntette ki. Amit annak is köszönhet, hogy hitelesen, közérthetően fogalmaz, ahogy fogalmaz, sohasem elszakadva a tudományos igényességtől .

- Százszázalékos előrejelzés soha nem lesz - summázza véleményét. - De sokkal több a jó prognózis, aminek elkészítése csapatmunka, méghozzá nemzetközi. A meteorológus ehhez saját stílusát teheti hozzá, s abban dönthet, hogy mire helyezi a hangsúlyt. Mindezt szeretem is közzétenni, a televíziós időjárásjelentésemben gyakran kezdem úgy a mondanivalómat, hogy számításainknak megfelelően, éjszaka óramű pontossággal érkezett a hidegfront. Mi a véleményem arról, hogy sok esetben nem meteorológusok közvetítik a tévében az időjárás előrejelzést? Nos, komoly televízióban csak meteorológus mondhatja. Amerikában egyedül a nemzeti szolgálat prognózisát közölhetik, nálunk ez a kérdés nincs szabályozva. Népi regulák? Kimondottan megfigyelésen alapulnak, legtöbb esetben megállják a helyüket. De nem elég kinézni az ablakon, s prognózist mondani. Nálam is ott van a laptop a hegyen, s az sokat segít.

Persze legnehezebb azt meghatározni, hogy helyileg pontosan hol lesz vihar. Pedig ez Zalaszántón is fontos kérdés, már csak azért is, mert sok a szőlősgazda, akik kikérik Vissy Károly véleményét. Meg hát a körömpörkölt parti idejét is illik úgy belőni, hogy ne szakadjon az eső.

- Sok itt a barátom, s bár nekem szőlőm nincs, a boraikat szívesen megkóstolom, ha áthívnak. Cserébe évente főzök bográcsban körömpörköltet, az összejövetelen mindig kiváló a hangulat. A nyár lévén ezúttal is kötelező a kérdés: az elmúlt időszak viharait, változékonyságát, hidegét alapul véve milyen is lesz az elkövetkezendő hónapok időjárása?

- Nagyon egyszerű a válaszom. Ha elutazunk nyaralni, természetesen meg szoktam nézni, hogy az adott helynek milyenek az éghajlati viszonyai, ám tíz napon túl nem vállalok időjárás előrejelzést. Férfiasan bevallom, hosszú távú prognózisra egyáltalán nem tervezem a saját nyaramat...

- Ez a kérdés soha nem marad el.

S igen, manapság ez az a kérdés, amire mindenki kíváncsi, főként azok után, hogy néhány éve úgy tűnik, szélsőségessé vált az időjárás.

- A szélsőségeket a felmelegedő légkör gerjeszti, változnak a mozgások. Nem is annyira erősebb, hanem inkább több vihar fordul elő - válaszol a megbolondult időjárás oly gyakran emlegetett miértjeire. Aztán a klímaváltozás is szóba kerül. Mondja, klímaváltozás van, mindig is volt, lesz is.

- A klíma nem állandó, az ingadozások komolyak. Bevallhatom, húsz éve szkeptikus voltam a tekintetben, hogy a változások az emberi tevékenység következményei. Akkor úgy gondoltam, hogy természetes jelenségről van szó. Ma már szinte biztosnak tartom, hogy a civilizáció sokat tett változásáért. Tevékenységének köszönhetően a légkörben nagyságrendekkel megnőtt a szén-dioxid, a metán és a nitrogén-dioxid tartalom, mindez pedig a felmelegedést erősíti.

Amikor említem, hogy az idősebbek gyakran mondják, nem emlékeznek hasonló időjárásra, rávágja: az emberi emlékezetnél bizony szerinte nincs szelektívebb dolog. Rögtön magyarázza is véleményét.

- Újságíró vetette fel egyszer, hogy enyhe volt a tél, bezzeg az ő gyermekkorában mindig fehér volt a karácsony, nagy hóban mentek az éjféli misére. Annyira felbosszantott, hogy megnéztem, 1882 és 1982 között hányszor volt hó karácsonykor. Lehet találgatni! 30-40? Ugyan, száz esztendő alatt összesen kilencszer! Szóval, az ember - legyen az pozitív, vagy negatív - csak az élményeket jegyzi meg, majd hajlamos az általánosításra. Ötven éve vagyok a pályán, s én is nap mint nap hallom,, hogy bezzeg az én időmben! Meg, hogy nincs tavasz és ősz . Dehogy nincs, csak amikor - mint mondjuk tavalyelőtt - átlagosan alakul az időjárás, senkinek nem tűnik fel. Meg a viharok. Hasonlóak régen is előfordultak, közel ekkorák is. Ami változás, az a gyakoriságuk. De ennek egyedi oka is lehet mégpedig az izlandi vulkánkitörés.

- Leszögezem, ezt nem tudományos megalapozottság alapján mondom, inkább ötven esztendő okoskodása a véleményem. Szerintem az idei közép-európai időjárási katasztrófáiban szerepe lehet a vulkánkitörésnek. A térség időjárását meghatározó Atlanti-óceán fölé ugyanis rengeteg szennyező anyag került, ami nagyban befolyásolhatta a Nap besugárzását. Ezért erőteljes hőmérsékletkülönbség alakult ki a szárazföld és a víz között, s érkezett a csapadékos időjárás. A szerencse az, ha így van, mert akkor jövőre nem kell ilyesmire számítani.

A meteorológiában persze nem lehet jósolni, s a hosszú távú előrejelzés sem bír tudományos megalapozottsággal. Hiába a hatalmas segítség, a számítógép, ami alapjaiban változtatta meg a szakmát.

- A meteorológia kőkorszakában kezdtem a szakmát, míg ma a modern kort éljük. Akkoriban az egynapos előrejelzés beválásának kisebb volt a megbízhatósága, mint manapság a hetinek. Csak képzeljük el, a 24 órás légnyomási mező kiszámítása öt évig tartott. A számítógép ma azonnal adja az adatokat. Ugrásszerű volt a fejlődés. Ha valaki nekem akkoriban azt mondja, hogy hamarosan felülről nézem a felhők mozgását, s filmszerűen játszódik le előttem az elkövetkezendő harminc nap időjárása, egyszerűen nem hiszem el. Pedig igaz! Ma tizennégy napra előre apró részletekben is jó előrejelzést lehet készíteni, de egy hétre szóló prognózis az, amit jobban jár, ha figyelembe vesz. Tendencia jelleggel, matematikai modellezésekkel persze lehet jóval távolabbi előrejelzést készíteni, de én ezekre egyáltalán nem tervezném a szabadságom. Úgy gondolom, ha tovább fejlődik a technika, 2-3 hétre növekedhet a megbízható időintervallum.

Nem tagadja, tévedések a modern technika ellenére is becsúsznak, de a hatalmas baklövések ritkák. A légkör olyannyira összetett, hogy bármi megtörténhet. A pillangóhatást említi példaként, vagyis ha Brazíliában egy pillangó megrezzenti a szárnyait, abból a Karibi-térségben hurrikán lehet . Vallja, a gép nem old meg mindent. Az adatokat elemezni kell, s hitelesen közvetíteni az embereknek. Mégpedig úgy hogy azt - rádióban, tévében, újságban - megértse mindenki, a vízügyes szakember éppen úgy, mint a mezőgazdász, vagy a közlekedést biztosító dolgozó. Szóba kerül, az Európai Meteorológiai Társaság tavaly az Év Médiameteorológusa díjjal tüntette ki. Amit annak is köszönhet, hogy hitelesen, közérthetően fogalmaz, ahogy fogalmaz, sohasem elszakadva a tudományos igényességtől .

- Százszázalékos előrejelzés soha nem lesz - summázza véleményét. - De sokkal több a jó prognózis, aminek elkészítése csapatmunka, méghozzá nemzetközi. A meteorológus ehhez saját stílusát teheti hozzá, s abban dönthet, hogy mire helyezi a hangsúlyt. Mindezt szeretem is közzétenni, a televíziós időjárásjelentésemben gyakran kezdem úgy a mondanivalómat, hogy számításainknak megfelelően, éjszaka óramű pontossággal érkezett a hidegfront. Mi a véleményem arról, hogy sok esetben nem meteorológusok közvetítik a tévében az időjárás előrejelzést? Nos, komoly televízióban csak meteorológus mondhatja. Amerikában egyedül a nemzeti szolgálat prognózisát közölhetik, nálunk ez a kérdés nincs szabályozva. Népi regulák? Kimondottan megfigyelésen alapulnak, legtöbb esetben megállják a helyüket. De nem elég kinézni az ablakon, s prognózist mondani. Nálam is ott van a laptop a hegyen, s az sokat segít.

Persze legnehezebb azt meghatározni, hogy helyileg pontosan hol lesz vihar. Pedig ez Zalaszántón is fontos kérdés, már csak azért is, mert sok a szőlősgazda, akik kikérik Vissy Károly véleményét. Meg hát a körömpörkölt parti idejét is illik úgy belőni, hogy ne szakadjon az eső.

- Sok itt a barátom, s bár nekem szőlőm nincs, a boraikat szívesen megkóstolom, ha áthívnak. Cserébe évente főzök bográcsban körömpörköltet, az összejövetelen mindig kiváló a hangulat. A nyár lévén ezúttal is kötelező a kérdés: az elmúlt időszak viharait, változékonyságát, hidegét alapul véve milyen is lesz az elkövetkezendő hónapok időjárása?

- Nagyon egyszerű a válaszom. Ha elutazunk nyaralni, természetesen meg szoktam nézni, hogy az adott helynek milyenek az éghajlati viszonyai, ám tíz napon túl nem vállalok időjárás előrejelzést. Férfiasan bevallom, hosszú távú prognózisra egyáltalán nem tervezem a saját nyaramat...

- Ez a kérdés soha nem marad el.

S igen, manapság ez az a kérdés, amire mindenki kíváncsi, főként azok után, hogy néhány éve úgy tűnik, szélsőségessé vált az időjárás.

- A szélsőségeket a felmelegedő légkör gerjeszti, változnak a mozgások. Nem is annyira erősebb, hanem inkább több vihar fordul elő - válaszol a megbolondult időjárás oly gyakran emlegetett miértjeire. Aztán a klímaváltozás is szóba kerül. Mondja, klímaváltozás van, mindig is volt, lesz is.

- A klíma nem állandó, az ingadozások komolyak. Bevallhatom, húsz éve szkeptikus voltam a tekintetben, hogy a változások az emberi tevékenység következményei. Akkor úgy gondoltam, hogy természetes jelenségről van szó. Ma már szinte biztosnak tartom, hogy a civilizáció sokat tett változásáért. Tevékenységének köszönhetően a légkörben nagyságrendekkel megnőtt a szén-dioxid, a metán és a nitrogén-dioxid tartalom, mindez pedig a felmelegedést erősíti.

Amikor említem, hogy az idősebbek gyakran mondják, nem emlékeznek hasonló időjárásra, rávágja: az emberi emlékezetnél bizony szerinte nincs szelektívebb dolog. Rögtön magyarázza is véleményét.

- Újságíró vetette fel egyszer, hogy enyhe volt a tél, bezzeg az ő gyermekkorában mindig fehér volt a karácsony, nagy hóban mentek az éjféli misére. Annyira felbosszantott, hogy megnéztem, 1882 és 1982 között hányszor volt hó karácsonykor. Lehet találgatni! 30-40? Ugyan, száz esztendő alatt összesen kilencszer! Szóval, az ember - legyen az pozitív, vagy negatív - csak az élményeket jegyzi meg, majd hajlamos az általánosításra. Ötven éve vagyok a pályán, s én is nap mint nap hallom,, hogy bezzeg az én időmben! Meg, hogy nincs tavasz és ősz . Dehogy nincs, csak amikor - mint mondjuk tavalyelőtt - átlagosan alakul az időjárás, senkinek nem tűnik fel. Meg a viharok. Hasonlóak régen is előfordultak, közel ekkorák is. Ami változás, az a gyakoriságuk. De ennek egyedi oka is lehet mégpedig az izlandi vulkánkitörés.

- Leszögezem, ezt nem tudományos megalapozottság alapján mondom, inkább ötven esztendő okoskodása a véleményem. Szerintem az idei közép-európai időjárási katasztrófáiban szerepe lehet a vulkánkitörésnek. A térség időjárását meghatározó Atlanti-óceán fölé ugyanis rengeteg szennyező anyag került, ami nagyban befolyásolhatta a Nap besugárzását. Ezért erőteljes hőmérsékletkülönbség alakult ki a szárazföld és a víz között, s érkezett a csapadékos időjárás. A szerencse az, ha így van, mert akkor jövőre nem kell ilyesmire számítani.

A meteorológiában persze nem lehet jósolni, s a hosszú távú előrejelzés sem bír tudományos megalapozottsággal. Hiába a hatalmas segítség, a számítógép, ami alapjaiban változtatta meg a szakmát.

- A meteorológia kőkorszakában kezdtem a szakmát, míg ma a modern kort éljük. Akkoriban az egynapos előrejelzés beválásának kisebb volt a megbízhatósága, mint manapság a hetinek. Csak képzeljük el, a 24 órás légnyomási mező kiszámítása öt évig tartott. A számítógép ma azonnal adja az adatokat. Ugrásszerű volt a fejlődés. Ha valaki nekem akkoriban azt mondja, hogy hamarosan felülről nézem a felhők mozgását, s filmszerűen játszódik le előttem az elkövetkezendő harminc nap időjárása, egyszerűen nem hiszem el. Pedig igaz! Ma tizennégy napra előre apró részletekben is jó előrejelzést lehet készíteni, de egy hétre szóló prognózis az, amit jobban jár, ha figyelembe vesz. Tendencia jelleggel, matematikai modellezésekkel persze lehet jóval távolabbi előrejelzést készíteni, de én ezekre egyáltalán nem tervezném a szabadságom. Úgy gondolom, ha tovább fejlődik a technika, 2-3 hétre növekedhet a megbízható időintervallum.

Nem tagadja, tévedések a modern technika ellenére is becsúsznak, de a hatalmas baklövések ritkák. A légkör olyannyira összetett, hogy bármi megtörténhet. A pillangóhatást említi példaként, vagyis ha Brazíliában egy pillangó megrezzenti a szárnyait, abból a Karibi-térségben hurrikán lehet . Vallja, a gép nem old meg mindent. Az adatokat elemezni kell, s hitelesen közvetíteni az embereknek. Mégpedig úgy hogy azt - rádióban, tévében, újságban - megértse mindenki, a vízügyes szakember éppen úgy, mint a mezőgazdász, vagy a közlekedést biztosító dolgozó. Szóba kerül, az Európai Meteorológiai Társaság tavaly az Év Médiameteorológusa díjjal tüntette ki. Amit annak is köszönhet, hogy hitelesen, közérthetően fogalmaz, ahogy fogalmaz, sohasem elszakadva a tudományos igényességtől .

- Százszázalékos előrejelzés soha nem lesz - summázza véleményét. - De sokkal több a jó prognózis, aminek elkészítése csapatmunka, méghozzá nemzetközi. A meteorológus ehhez saját stílusát teheti hozzá, s abban dönthet, hogy mire helyezi a hangsúlyt. Mindezt szeretem is közzétenni, a televíziós időjárásjelentésemben gyakran kezdem úgy a mondanivalómat, hogy számításainknak megfelelően, éjszaka óramű pontossággal érkezett a hidegfront. Mi a véleményem arról, hogy sok esetben nem meteorológusok közvetítik a tévében az időjárás előrejelzést? Nos, komoly televízióban csak meteorológus mondhatja. Amerikában egyedül a nemzeti szolgálat prognózisát közölhetik, nálunk ez a kérdés nincs szabályozva. Népi regulák? Kimondottan megfigyelésen alapulnak, legtöbb esetben megállják a helyüket. De nem elég kinézni az ablakon, s prognózist mondani. Nálam is ott van a laptop a hegyen, s az sokat segít.

Persze legnehezebb azt meghatározni, hogy helyileg pontosan hol lesz vihar. Pedig ez Zalaszántón is fontos kérdés, már csak azért is, mert sok a szőlősgazda, akik kikérik Vissy Károly véleményét. Meg hát a körömpörkölt parti idejét is illik úgy belőni, hogy ne szakadjon az eső.

- Sok itt a barátom, s bár nekem szőlőm nincs, a boraikat szívesen megkóstolom, ha áthívnak. Cserébe évente főzök bográcsban körömpörköltet, az összejövetelen mindig kiváló a hangulat. A nyár lévén ezúttal is kötelező a kérdés: az elmúlt időszak viharait, változékonyságát, hidegét alapul véve milyen is lesz az elkövetkezendő hónapok időjárása?

- Nagyon egyszerű a válaszom. Ha elutazunk nyaralni, természetesen meg szoktam nézni, hogy az adott helynek milyenek az éghajlati viszonyai, ám tíz napon túl nem vállalok időjárás előrejelzést. Férfiasan bevallom, hosszú távú prognózisra egyáltalán nem tervezem a saját nyaramat...

S igen, manapság ez az a kérdés, amire mindenki kíváncsi, főként azok után, hogy néhány éve úgy tűnik, szélsőségessé vált az időjárás.

- A szélsőségeket a felmelegedő légkör gerjeszti, változnak a mozgások. Nem is annyira erősebb, hanem inkább több vihar fordul elő - válaszol a megbolondult időjárás oly gyakran emlegetett miértjeire. Aztán a klímaváltozás is szóba kerül. Mondja, klímaváltozás van, mindig is volt, lesz is.

- A klíma nem állandó, az ingadozások komolyak. Bevallhatom, húsz éve szkeptikus voltam a tekintetben, hogy a változások az emberi tevékenység következményei. Akkor úgy gondoltam, hogy természetes jelenségről van szó. Ma már szinte biztosnak tartom, hogy a civilizáció sokat tett változásáért. Tevékenységének köszönhetően a légkörben nagyságrendekkel megnőtt a szén-dioxid, a metán és a nitrogén-dioxid tartalom, mindez pedig a felmelegedést erősíti.

Amikor említem, hogy az idősebbek gyakran mondják, nem emlékeznek hasonló időjárásra, rávágja: az emberi emlékezetnél bizony szerinte nincs szelektívebb dolog. Rögtön magyarázza is véleményét.

- Újságíró vetette fel egyszer, hogy enyhe volt a tél, bezzeg az ő gyermekkorában mindig fehér volt a karácsony, nagy hóban mentek az éjféli misére. Annyira felbosszantott, hogy megnéztem, 1882 és 1982 között hányszor volt hó karácsonykor. Lehet találgatni! 30-40? Ugyan, száz esztendő alatt összesen kilencszer! Szóval, az ember - legyen az pozitív, vagy negatív - csak az élményeket jegyzi meg, majd hajlamos az általánosításra. Ötven éve vagyok a pályán, s én is nap mint nap hallom,, hogy bezzeg az én időmben! Meg, hogy nincs tavasz és ősz . Dehogy nincs, csak amikor - mint mondjuk tavalyelőtt - átlagosan alakul az időjárás, senkinek nem tűnik fel. Meg a viharok. Hasonlóak régen is előfordultak, közel ekkorák is. Ami változás, az a gyakoriságuk. De ennek egyedi oka is lehet mégpedig az izlandi vulkánkitörés.

- Leszögezem, ezt nem tudományos megalapozottság alapján mondom, inkább ötven esztendő okoskodása a véleményem. Szerintem az idei közép-európai időjárási katasztrófáiban szerepe lehet a vulkánkitörésnek. A térség időjárását meghatározó Atlanti-óceán fölé ugyanis rengeteg szennyező anyag kerü