Szent Lúcia vértanú szűz

A legenda szerint, mely az V. században íródott, Lúcia így válaszolt a bíróság előtt: Én az ég és föld mindenható Teremtőjén kívül nem ismerek más Istent. Neki az a legkedvesebb áldozat, ha valaki az özvegyeket és a sanyargatottakat oltalmába veszi. Én ezt megtettem, mindenemet nekik adtam. Másom már nincs, most hát magamat adom áldozatul az Úrnak. A vádlott nem volt hajlandó a bálvány isteneket imádni, ezért halálra ítélték. Mivel a római jog szerint fiatal, szűz leányt nem volt szabad kivégezni, ezért bordélyházba akarták vinni, hogy ott megbecstelenítsék. A Gondviselés azonban ezt nem engedte. A hozzá hűséges Lúciát megóvta ettől a bűntől, mert olyan súlyossá tette, hogy az őrök nem tudták helyéről kimozdítani.

A legenda szerint, mely az V. században íródott, Lúcia így válaszolt a bíróság előtt: Én az ég és föld mindenható Teremtőjén kívül nem ismerek más Istent. Neki az a legkedvesebb áldozat, ha valaki az özvegyeket és a sanyargatottakat oltalmába veszi. Én ezt megtettem, mindenemet nekik adtam. Másom már nincs, most hát magamat adom áldozatul az Úrnak. A vádlott nem volt hajlandó a bálvány isteneket imádni, ezért halálra ítélték. Mivel a római jog szerint fiatal, szűz leányt nem volt szabad kivégezni, ezért bordélyházba akarták vinni, hogy ott megbecstelenítsék. A Gondviselés azonban ezt nem engedte. A hozzá hűséges Lúciát megóvta ettől a bűntől, mert olyan súlyossá tette, hogy az őrök nem tudták helyéről kimozdítani.

Ezt követően különféle kínzásokkal próbálták megtörni, de szentünk végig imádkozott Isten segítségét kérve az erősség ajándékáért, hogy ne ártson lelkének. Végül karddal átszúrták a nyakát, de előtte megmondta, hogy az Egyházra békesség köszönt, a császár, Diocletianus pedig hamarosan meg fog halni.

Az igazi csoda valójában az volt Lúcia életében, hogy egy fiatal lány nagy bátorsággal életét adta Jézusért. Neve a római misekánonba és a mindenszentek litániájába is bekerült. Elmondható róla, hogy a középkor legkedveltebb szentjei közé tartozott. Neve a latin lux, fényesség, fény szóból ered. Méltó is volt nevéhez, hiszen az egyház oly sok tagjának szolgált és szolgál példaképül a Mesterért való kiállásban.

Sok legenda és babonaság is fűződik Szent Lúcia nevéhez. Ennek egyik oka abban rejlik, hogy a naptárreformig (Szent Gergely pápa nevéhez fűződik) december 13-a külön-leges napnak számított: a tél közepe, s jogi határnap volt, melyen nem volt szabad dolgozni. Hazánkban a népi hiedelem szerint Luca napján nem szabad idegent befogadni, mert elviszi a család szerencséjét. Védőszentjüknek tartják a varrónők, kárpitosok, de hozzá fordulnak szükség idején a bűnbánó nők is. Olaszország, mint aminek földjén élt Szent Lúcia, december 13-án fáklyás felvonulássokkal emlékezik a Szirakúzában vértanúságot szenvedett keresztény lányról.

Ezt követően különféle kínzásokkal próbálták megtörni, de szentünk végig imádkozott Isten segítségét kérve az erősség ajándékáért, hogy ne ártson lelkének. Végül karddal átszúrták a nyakát, de előtte megmondta, hogy az Egyházra békesség köszönt, a császár, Diocletianus pedig hamarosan meg fog halni.

Az igazi csoda valójában az volt Lúcia életében, hogy egy fiatal lány nagy bátorsággal életét adta Jézusért. Neve a római misekánonba és a mindenszentek litániájába is bekerült. Elmondható róla, hogy a középkor legkedveltebb szentjei közé tartozott. Neve a latin lux, fényesség, fény szóból ered. Méltó is volt nevéhez, hiszen az egyház oly sok tagjának szolgált és szolgál példaképül a Mesterért való kiállásban.

Sok legenda és babonaság is fűződik Szent Lúcia nevéhez. Ennek egyik oka abban rejlik, hogy a naptárreformig (Szent Gergely pápa nevéhez fűződik) december 13-a külön-leges napnak számított: a tél közepe, s jogi határnap volt, melyen nem volt szabad dolgozni. Hazánkban a népi hiedelem szerint Luca napján nem szabad idegent befogadni, mert elviszi a család szerencséjét. Védőszentjüknek tartják a varrónők, kárpitosok, de hozzá fordulnak szükség idején a bűnbánó nők is. Olaszország, mint aminek földjén élt Szent Lúcia, december 13-án fáklyás felvonulássokkal emlékezik a Szirakúzában vértanúságot szenvedett keresztény lányról.

Ezt követően különféle kínzásokkal próbálták megtörni, de szentünk végig imádkozott Isten segítségét kérve az erősség ajándékáért, hogy ne ártson lelkének. Végül karddal átszúrták a nyakát, de előtte megmondta, hogy az Egyházra békesség köszönt, a császár, Diocletianus pedig hamarosan meg fog halni.

Az igazi csoda valójában az volt Lúcia életében, hogy egy fiatal lány nagy bátorsággal életét adta Jézusért. Neve a római misekánonba és a mindenszentek litániájába is bekerült. Elmondható róla, hogy a középkor legkedveltebb szentjei közé tartozott. Neve a latin lux, fényesség, fény szóból ered. Méltó is volt nevéhez, hiszen az egyház oly sok tagjának szolgált és szolgál példaképül a Mesterért való kiállásban.

Sok legenda és babonaság is fűződik Szent Lúcia nevéhez. Ennek egyik oka abban rejlik, hogy a naptárreformig (Szent Gergely pápa nevéhez fűződik) december 13-a külön-leges napnak számított: a tél közepe, s jogi határnap volt, melyen nem volt szabad dolgozni. Hazánkban a népi hiedelem szerint Luca napján nem szabad idegent befogadni, mert elviszi a család szerencséjét. Védőszentjüknek tartják a varrónők, kárpitosok, de hozzá fordulnak szükség idején a bűnbánó nők is. Olaszország, mint aminek földjén élt Szent Lúcia, december 13-án fáklyás felvonulássokkal emlékezik a Szirakúzában vértanúságot szenvedett keresztény lányról.

Ezt követően különféle kínzásokkal próbálták megtörni, de szentünk végig imádkozott Isten segítségét kérve az erősség ajándékáért, hogy ne ártson lelkének. Végül karddal átszúrták a nyakát, de előtte megmondta, hogy az Egyházra békesség köszönt, a császár, Diocletianus pedig hamarosan meg fog halni.

Az igazi csoda valójában az volt Lúcia életében, hogy egy fiatal lány nagy bátorsággal életét adta Jézusért. Neve a római misekánonba és a mindenszentek litániájába is bekerült. Elmondható róla, hogy a középkor legkedveltebb szentjei közé tartozott. Neve a latin lux, fényesség, fény szóból ered. Méltó is volt nevéhez, hiszen az egyház oly sok tagjának szolgált és szolgál példaképül a Mesterért való kiállásban.

Sok legenda és babonaság is fűződik Szent Lúcia nevéhez. Ennek egyik oka abban rejlik, hogy a naptárreformig (Szent Gergely pápa nevéhez fűződik) december 13-a külön-leges napnak számított: a tél közepe, s jogi határnap volt, melyen nem volt szabad dolgozni. Hazánkban a népi hiedelem szerint Luca napján nem szabad idegent befogadni, mert elviszi a család szerencséjét. Védőszentjüknek tartják a varrónők, kárpitosok, de hozzá fordulnak szükség idején a bűnbánó nők is. Olaszország, mint aminek földjén élt Szent Lúcia, december 13-án fáklyás felvonulássokkal emlékezik a Szirakúzában vértanúságot szenvedett keresztény lányról.

Ezt követően különféle kínzásokkal próbálták megtörni, de szentünk végig imádkozott Isten segítségét kérve az erősség ajándékáért, hogy ne ártson lelkének. Végül karddal átszúrták a nyakát, de előtte megmondta, hogy az Egyházra békesség köszönt, a császár, Diocletianus pedig hamarosan meg fog halni.

Az igazi csoda valójában az volt Lúcia életében, hogy egy fiatal lány nagy bátorsággal életét adta Jézusért. Neve a római misekánonba és a mindenszentek litániájába is bekerült. Elmondható róla, hogy a középkor legkedveltebb szentjei közé tartozott. Neve a latin lux, fényesség, fény szóból ered. Méltó is volt nevéhez, hiszen az egyház oly sok tagjának szolgált és szolgál példaképül a Mesterért való kiállásban.

Sok legenda és babonaság is fűződik Szent Lúcia nevéhez. Ennek egyik oka abban rejlik, hogy a naptárreformig (Szent Gergely pápa nevéhez fűződik) december 13-a külön-leges napnak számított: a tél közepe, s jogi határnap volt, melyen nem volt szabad dolgozni. Hazánkban a népi hiedelem szerint Luca napján nem szabad idegent befogadni, mert elviszi a család szerencséjét. Védőszentjüknek tartják a varrónők, kárpitosok, de hozzá fordulnak szükség idején a bűnbánó nők is. Olaszország, mint aminek földjén élt Szent Lúcia, december 13-án fáklyás felvonulássokkal emlékezik a Szirakúzában vértanúságot szenvedett keresztény lányról.

Az igazi csoda valójában az volt Lúcia életében, hogy egy fiatal lány nagy bátorsággal életét adta Jézusért. Neve a római misekánonba és a mindenszentek litániájába is bekerült. Elmondható róla, hogy a középkor legkedveltebb szentjei közé tartozott. Neve a latin lux, fényesség, fény szóból ered. Méltó is volt nevéhez, hiszen az egyház oly sok tagjának szolgált és szolgál példaképül a Mesterért való kiállásban.

Sok legenda és babonaság is fűződik Szent Lúcia nevéhez. Ennek egyik oka abban rejlik, hogy a naptárreformig (Szent Gergely pápa nevéhez fűződik) december 13-a külön-leges napnak számított: a tél közepe, s jogi határnap volt, melyen nem volt szabad dolgozni. Hazánkban a népi hiedelem szerint Luca napján nem szabad idegent befogadni, mert elviszi a család szerencséjét. Védőszentjüknek tartják a varrónők, kárpitosok, de hozzá fordulnak szükség idején a bűnbánó nők is. Olaszország, mint aminek földjén élt Szent Lúcia, december 13-án fáklyás felvonulássokkal emlékezik a Szirakúzában vértanúságot szenvedett keresztény lányról.

Az igazi csoda valójában az volt Lúcia életében, hogy egy fiatal lány nagy bátorsággal életét adta Jézusért. Neve a római misekánonba és a mindenszentek litániájába is bekerült. Elmondható róla, hogy a középkor legkedveltebb szentjei közé tartozott. Neve a latin lux, fényesség, fény szóból ered. Méltó is volt nevéhez, hiszen az egyház oly sok tagjának szolgált és szolgál példaképül a Mesterért való kiállásban.

Sok legenda és babonaság is fűződik Szent Lúcia nevéhez. Ennek egyik oka abban rejlik, hogy a naptárreformig (Szent Gergely pápa nevéhez fűződik) december 13-a külön-leges napnak számított: a tél közepe, s jogi határnap volt, melyen nem volt szabad dolgozni. Hazánkban a népi hiedelem szerint Luca napján nem szabad idegent befogadni, mert elviszi a család szerencséjét. Védőszentjüknek tartják a varrónők, kárpitosok, de hozzá fordulnak szükség idején a bűnbánó nők is. Olaszország, mint aminek földjén élt Szent Lúcia, december 13-án fáklyás felvonulássokkal emlékezik a Szirakúzában vértanúságot szenvedett keresztény lányról.

Sok legenda és babonaság is fűződik Szent Lúcia nevéhez. Ennek egyik oka abban rejlik, hogy a naptárreformig (Szent Gergely pápa nevéhez fűződik) december 13-a külön-leges napnak számított: a tél közepe, s jogi határnap volt, melyen nem volt szabad dolgozni. Hazánkban a népi hiedelem szerint Luca napján nem szabad idegent befogadni, mert elviszi a család szerencséjét. Védőszentjüknek tartják a varrónők, kárpitosok, de hozzá fordulnak szükség idején a bűnbánó nők is. Olaszország, mint aminek földjén élt Szent Lúcia, december 13-án fáklyás felvonulássokkal emlékezik a Szirakúzában vértanúságot szenvedett keresztény lányról.

Sok legenda és babonaság is fűződik Szent Lúcia nevéhez. Ennek egyik oka abban rejlik, hogy a naptárreformig (Szent Gergely pápa nevéhez fűződik) december 13-a külön-leges napnak számított: a tél közepe, s jogi határnap volt, melyen nem volt szabad dolgozni. Hazánkban a népi hiedelem szerint Luca napján nem szabad idegent befogadni, mert elviszi a család szerencséjét. Védőszentjüknek tartják a varrónők, kárpitosok, de hozzá fordulnak szükség idején a bűnbánó nők is. Olaszország, mint aminek földjén élt Szent Lúcia, december 13-án fáklyás felvonulássokkal emlékezik a Szirakúzában vértanúságot szenvedett keresztény lányról.

Sok legenda és babonaság is fűződik Szent Lúcia nevéhez. Ennek egyik oka abban rejlik, hogy a naptárreformig (Szent Gergely pápa nevéhez fűződik) december 13-a külön-leges napnak számított: a tél közepe, s jogi határnap volt, melyen nem volt szabad dolgozni. Hazánkban a népi hiedelem szerint Luca napján nem szabad idegent befogadni, mert elviszi a család szerencséjét. Védőszentjüknek tartják a varrónők, kárpitosok, de hozzá fordulnak szükség idején a bűnbánó nők is. Olaszország, mint aminek földjén élt Szent Lúcia, december 13-án fáklyás felvonulássokkal emlékezik a Szirakúzában vértanúságot szenvedett keresztény lányról.

Sok legenda és babonaság is fűződik Szent Lúcia nevéhez. Ennek egyik oka abban rejlik, hogy a naptárreformig (Szent Gergely pápa nevéhez fűződik) december 13-a külön-leges napnak számított: a tél közepe, s jogi határnap volt, melyen nem volt szabad dolgozni. Hazánkban a népi hiedelem szerint Luca napján nem szabad idegent befogadni, mert elviszi a család szerencséjét. Védőszentjüknek tartják a varrónők, kárpitosok, de hozzá fordulnak szükség idején a bűnbánó nők is. Olaszország, mint aminek földjén élt Szent Lúcia, december 13-án fáklyás felvonulássokkal emlékezik a Szirakúzában vértanúságot szenvedett keresztény lányról.