Gyógyítani gyertyafénynél

- Meghatódva és örömmel fogadtam az elismerést, amelyre bevallom, nem számítottam - kezdte a doktornő. - Persze, ez sablonszövegnek tűnik, de igaz - tényleg meglepetésként ért ez az egész. 1984 októberében kerültem ide a Somogy megyei Osztopánból. Akkor ment el nyugdíjba az előttem,1956-tól több évtizeden át körzeti orvosként itt dolgozó apósom, dr. Kalász Mátyás. Azóta bizony, sok minden megváltozott - nemcsak a társadalomban, hanem az egészségügyben is. Ezek között pozitív és negatív fejlemények egyaránt voltak: előbbiek közé sorolható például, hogy ma már sokféle gyógyszer és diagnosztikai berendezés, azaz teljes arzenál áll a gyógyítók rendelkezésére. Mindenképp negatív viszont, hogy egyre több az adminisztratív feladat - pedig már negyedszázada sem volt kevés...

De nem csak emiatt nem könnyű feladat a komári háziorvosé. Vegyes körzetről lévén szó, a doktornak nemcsak felnőtteket, hanem gyermekeket is el kell látnia, ami bizony, széles körű szakmai ismereteket igényel. Megtudtuk azt is: utóbbiak körülbelül 80 százaléka roma származású, s egyébként is nagyszámú kisebbség él a településen - sok esetben jelentős szociokulturális hátránnyal, ami nem gyorsítja az ügymenetet , illetve rontja a terápia hatékonyságát.

- Nyilván, a többi kollégának sem egyszerű, de errefelé talán egy fokkal még nehezebb az élet - mondta. - Az iskolázottság oly alacsony fokú, hogy sok esetben az is gondot okoz, hogy megértessem a pácienssel a kezelés lényegét, azt, hogy miként kell alkalmazni a gyógyszert. S a higiénés viszonyaik is hagynak kívánnivalót maguk után - amellett, hogy az utóbbi időben rendkívül sokat javult a helyzet. Sok házban ma sincsenek bútorok, de ez még hagyján, van, ahol a villanyvilágítás is hiányzik. Nem egyszer úgy kellett vénáznom, hogy gyertyával világított mellettem az egyik családtag. Ehhez a közeghez igazodva egyfajta különleges viselkedési módot fejlesztettem ki: következetesen, erélyesen, mégis nagyon emberi módon fordulok a páciensek felé.

A háziorvos azt is elmondta: a roma lakosság körében ugyanazok a vezető halálokok, mint a többségi társadalomban, magas vérnyomás, szív-érrendszeri betegségek, légzőszervi problémák, és természetesen a daganatos elváltozások.

- Nagyon fontos lenne az egészségvédelem, igyekszünk is hangsúlyt fektetni rá - magyarázta Kalászné dr. Pintér Anna. - Ez főként az idősek körében ütközik nehézségekbe: én elmondom nekik, mit kéne tenniük, ők szaporán bólogatnak, aztán mégsem úgy cselekednek, ahogy kértem. A fiatalok együttműködőbbek, nekik már magasabb iskolai végzettségük van, könnyebb velük szót érteni.

A háziorvost praxisában természetesen számos élmény érte, jó és rossz egyaránt - bár ezeket nem kívánta részletezni, elmondása szerint mára az előbbiek kerültek előtérbe, merthogy az idő (ezen a pályán is) mindent megszépít.