Hétvége

2008.05.10. 02:29

Felkészülten az életre

Kedvesek, mosolygósak, beszédesek, nyitottak, őszinték, és roppant optimistán tekintek előre azok a most érettségiző kanizsai diákok, akikkel az érettségről, a felnőtté válásról beszélgettünk.

Kelemen Valéria

Nagyszerűen érzem magam, hiszen remekül sikerült az emelt szintű matek érettségim - mondta felszabadultan Novák Zsófia, a Batthyány-gimnázium végzőse, aki a BME építészmérnök szakára készül. - Biztos megállom a helyem a fővárosban is, hiszen elég önálló vagyok. Tudom, hogy az elhelyezkedés diplomával is nehéz, de azért a mérnökök keresettek. A külföldi munkát is kipróbálnám, angolul és németül is jól beszélek. Amúgy is szeretnék sokat utazni, új városokat, embereket, kultúrákat megismerni, és tapasztalatszerzésnek is jó lenne pár év külföldi munka.

Zsófi harminc fölött szeretne családot és gyerekeket.

- Előzze meg hosszabb együttélés a házasságot, mert alaposan meg kell ismerni egymást - folytatta Zsófi, aki szerint minden lány álma, hogy fehér menyasszonyi ruhában vonuljon az oltár elé. - A családom a követendő példa: egy házasság, több gyerek, családi ház háziállatokkal, közös nyaralások. Szüleim 21 éve házasok, s olyan harmonikus a kapcsolatuk, hogy jó rájuk nézni. Testvéreimmel együtt mindenben számíthatunk rájuk. Ugyanígy szeretném nevelni a gyerekeimet, ezt az értékrendet átadva. Egy helyes, igényes férjet szeretnék, biztos állással, hozzám hasonló gondolkodással, akivel együtt öregszünk meg.

Zsófi félénk kislányként került a BLG-be, ahol bátorítást, segítséget kapott a tanároktól, különösen a matekos Bujtás Lászlónétól. A tanulmányi versenyek és kirándulások edzették felnőtté, s olyan mély barátságokat alakított ki, melyek sokáig elkísérik.

Vele ellentétben cserfes 9-esként lépte át a Mező-gimi kapuját Miksó Nóra, aki úgy véli: apróbb jellemvonásai pozitív irányba változtak.

- Olyan osztályba kerültem, ahol sok az erős személyiség, ezért számos vita kísérte a négy évet - mondta a színesen öltözködő Nóri, hozzátéve: a viták során minden társától tanult valamit. - Dónai Beatrix tanárnőnek és Illés Mária osztályfőnökömnek nagyon sokat köszönhetek, az életre is felkészítettek.

- A szívem mélyén én még most is kisgyerek vagyok, bohém, kissé naív, szentimentális és romantikus. S bár biztos komolyodok egy kicsit, szerintem hetvenévesként is szórakozott leszek, aki elkésik a találkozókról - mosolygott Nóri. - Mivel nagy szerelmem az irodalom és a színház, az egyetem után dramaturgként képzelem el a jövőmet. Harminc fölött jó lenne egy család, gyerekekkel és magas, jóképű férjjel! Olyan feleség leszek, aki a munkahelyén és a családjában is nagyszerű, remekül egyensúlyoz a munka, a háztartás és a gyerekek között, s normális párkapcsolatban él a férjével. Szeretném a szüleimtől kapott értékeket továbbadni. Pár évet jó lenne külföldön tölteni, de a folytatást itthon képzelem. Itt kívánok megöregedni, nyugdíjas napjaimat a Balaton-felvidéken tölteni, népes családom, unokáim társaságában, a zöld kis otthonkámban.

S bár a lányokat nem igazán érdekli a politika, mindketten úgy vélik: a jelenlegi kaotikus helyzet csak átmeneti, a normalizálódást hamarosan fellendülés követi. Optimistán tekintenek a jövőbe, mondván: korosztályukban számos sokra hivatott egyéniség van.

A Cserháti Sándor Műszaki SZKI elektronika szakán most végez a KBK ökölvívója, Kovács Károly, aki érettségi után még két évig marad a suliban, technikusképzéssel fejelve meg a tanultakat. Az egyetemi folytatáshoz ugyanis nem érzett elég motivációt.

- Nem mindegy, hogy muszájból dolgozunk-e, vagy olyan munkát végzünk, amit szeretünk is - fogalmazott a csintalan kisfiúból négy év alatt komoly gondolkodású ifjúvá érett Karcsi, akit a profi ökölvívás mellett az autóvillamossági szakma vonz. - A körülöttem lévő világot nagyon anyagiasnak látom, sajnos minden a pénzről szól, az adott szó sem számít. Mindeki másoknak akar megfelelni, a médiákból csöpögő normáknak, amit abszolút rossznak tartok. Nem akarok beállni ebbe a sorba, tisztességesen és becsületesen kívánok élni, a belső értékekre alapozva.Itt képzelem el a folytatást, ebben az országban, mely abszolút élhető hely. A családalapítás csak akkor jöhet szóba, ha biztos lesz az anyagi hátterem, s minden szabadidőmet, figyelmemet és szeretetemet a hőn áhított gyermekeimre fordíthatom. Feleségként olyan lány jöhet szóba, akiben vakon bízhatok. Apu és a bátyám is szerencsés, mert ők ilyet találtak.

- Nyolc éve versenyszerűen birkózom, s szeretnék a Testnevelési Egyetemen továbbtanulni, mivel edzőként képzelem el a jövőmet - szögezte le Tóth Árpád, a Zsigmondy-Széchenyi SZKI végzőse, aki továbbra is szeretne válogatott maradni. - Kitartó vagyok, ezért ha elsőre nem jönne össze az egyetem, egy év múlva újra megpróbálom. Addig pedig dolgozom, hogy a saját keresetemből tartsam el magam, miként tettem múlt nyáron is. A felnőtté válásnak része az is, hogy dolgozzak, ne várjam tétlenül a sültgalambot. Családot 30-35 évesen alapítanék, olyan feleséggel, aki mindenben a társam, életem végéig. A gyermekvállalás akkor jöhet szóba, ha az anyagiak is megvannak a gyermekeim fejlődéséhez. Olyan összetartó családot kívánok, mint az enyém, mert a szüleimre és a testvéreimre mindig számíthatok. 



Képgalériánkban a polgárrá avatásról, a nagykanizsai bolondballagásról és az érettségi vizsgákról készült fotóink segítségével leshet be a végzős diákok életébe, s a Vén Diák mellékletünket is megnézheti.

Ezek is érdekelhetik