2019.07.04. 20:23
A II. osztály Déli csoportjában a 2018–2019-es szezonban a Letenye SE nyerte az aranyérmet
Nem volt kis versenyfutás, melyet a Letenye SE a labdarúgó megyei II. osztály Déli csoportjában megnyert a Gelse ellen az elsőségért vívott csatározásban, ugyanakkor a határvárosiaknál elismerik, számos jó csapat volt a csoportjukban. A bajnoki cím ellenére a dél-zalaiak azt már korábban eldöntötték, hogy nem lépnek feljebb a megyei I. osztályba.
A 2018–2019-es szezonban aranyérmet nyert Letenye SE játékosai és vezetői az érmekkel, valamint a kupával Fotó: Letenye SE
A letenyeiek végül a 24 meccsükön 55 pontot gyűjtöttek, öttel többet, mint a második Gelse és nyolccal többet, mint a harmadik Gutorfölde. Ugyanakkor mindez már a múlt, ezúttal elsőként arra voltunk kíváncsiak, hogyan is sikerült a bajnoki cím után a balatoni csapatösszetartó néhány nap.
– Roppant jó élmény volt a máriai kiruccanás, tényleg jól szórakoztunk, meg nagyokat is beszélgettünk, így pedig számos olyan dolog derült ki, amit eddig nem is tudtunk egymásról – fogalmazott a Letenye edzője, Tamás Tamás. – Egy megyés együttes tehát lehet igazi csapat is a pályán, de amikor felhőtlen kikapcsolódásra van lehetőség, és úgy ruccanhatunk ki hosszabb időre, na akkor kovácsolódhatunk össze igazán.
Nem volt egyébként egyszerű helyzetben az LSE, hiszen a Déli csoport szűk létszámából kifolyólag nagy hullámvölgyek nem csúszhattak be a bajnokságban, illetve szezon közben távozott a korábbi trénerük is.
– Köszönettel tartozunk Takács Árpádnak, akivel kezdték a srácok az idényt, de ő időközben külföldi munkalehetőség miatt távozott az együttestől, akkor vettem át én a gárdát – folytatta Tamás Tamás. – A korábbi szakvezetővel sem teljesítettünk rosszul, a fiúk kissé mégis csalódottak voltak saját teljesítményükből kifolyólag az idény első felét illetően. Második helyen fordultunk, de így sem volt okunk elkeseredésre, lévén az idény előtt az 1–4. hellyel kalkuláltunk. Az ezüstérmes helyezésről való indulás a tavaszra azt jelentette számunkra, hogy szereplésünkben még a legfényesebb érem is benne lehet, ezzel együtt történtek izgalmas szituációk velünk a tavaszi hónapokban. Egyértelmű, hogy a szezon csúcsa a Gelse elleni hazai 4-2-es győzelmünk volt május elején. Bár nehezebben kezdtünk márciusban, viszont akkori listavezetőként a gelseiek is rögtön buktak. A hátrányunk onnan apadt, bár azt rögtön hozzá kell tennem, éppen a már említett 4-2-es sikerünk előtt futottunk bele Gutorföldén egy méretes zakóba, amikor is 5-1-re kikaptunk, és azon a meccsen semmi sem sikerült, padlót fogtunk. Ezen túl is volt persze, amikor nem volt szép a játékunk, de nyertük a meccset.
A letenyeiek szezonja tehát mozgalmasra sikeredett, az így elnyert bajnoki aranynak talán még nagyobb értéke van.
– Azért nem hiszem, hogy örömódákat kéne zengeni magunkról, illetve állítom, hogy máshol is nagyon komolyan dolgoznak Gelsétől Gutorföldén át Zalaszentmihályig. Szerénynek kell maradnunk, tudjuk, hogy most kicsit többet foglalkoztak velünk, de számos más nagyon jó csapat van. Mi pedig csak annyit tehetünk még egyszer, hogy Soós Ferenc elnöknek, Szabó Ferenc mindenesünknek és elődömnek, Takács Árpádnak is mindent köszönünk. Nekik és szurkolóinknak is nagy szerepük volt a második vonalbeli aranyunkban.
