Orgonaművészet

2017.10.20. 15:00

Akár egy kocsma is lehet a művészet temploma

Azt szeretném, hogy az orgona, mint hangszer, más megvilágításba kerüljön, mert az elmúlt években sajnos, a dögunalom szinonimájaként él a közönség nagyobb részének tudatában, ami egy alapvetően hamis kép – szögezte le lapunknak adott interjújában Rákász Gergely koncertorgonista.

Horváth-Balogh Attila

Fotó: Szakony Attila

Rákász Gergely 15 évesen, az ország legfiatalabb koncertorgonistájaként adta első hangversenyét.

2005-ig az Egyesült Államokban tanult és koncertezett. Úgynevezett látványkoncertjeivel új műfajt teremtett, melyben képzőművészet, tánc és színészi játék segítségével tízezrek szívébe lopta be a műfajt és a hangszert. Iskolaprogramja keretében több, mint 100 magyar iskolában szólaltak meg hangversenyei, s közel 50 ezer diák ismerkedett meg a klasszikus orgonazenével. Legújabb sorozata a Lords of the Organ, az Orgona Lordjai, mellyel koncertkörútra indult Rákász Gergely, szülővárosa, Győr kulturális nagykövete.

Rákász Gergely: – Azt szeretném, ha az orgona, mint hangszer, nem a dögunalom szinonímája volna
Fotós: Szakony Attila

- A Lords of the Organ sorozat az orgona legnagyobb szerzőit, többek közt Bach-ot, Widor-t, és örök életű műalkotásaikat állítja színpadra – hallottuk a művésztől. – A koncertek egyrészt klasszikus muzsikát kínálnak a hallgatóságnak, másrészt friss érdekességeket olyan szerzőktől, akik eredendően nem orgonára írták az adott zeneművet.

Habár David Guetta zenéjére ma milliók buliznak a világ diszkóiban, azt azonban nem sokan sejtik, hogy Wilhelm Middelschulte már a XX. század elején írt olyan zenét, amely a nyolcvanas évek house-őrületében visszaköszönt. Arról nem is beszélve, hogy Middelschulte Toccatája Luther Márton Erős vár a mi istenünk kezdetű egyházi énekének dallamát használja fel, ami a reformáció 500. évfordulóján igazi kultúrbonbon. Megszólal továbbá a koncerteken Ravel halálának 80. évfordulója alkalmából felcsendül az általam készített Bolero-átirat és a hangszerek királya ismét nagyzenekarrá alakul át.

Rákász G
Fotós: Szakony Attila

A zenetörténeti barangolás pedig, amire hívom a közönséget, rávilágít, hogy akár egy kocsma is a művészet templomává válhat és az is kiderül, ki a Bolero mögött álló múzsa, aki miatt Ravel felrúgja spanyolországi nyaralását is, hogy hanyatt-homlok Párizsba utazzon…

Rákász Gergely azt is elárulta: karácsonyra megjelenik a 8. albuma, mely természetesen, az ünnephez illő zeneműveket tartalmaz, a tőle megszokott újszerű megközelítésben.

Az orgonaművész egy-egy koncertkörútja során átlagosan 25-30 helyszínen hangversenyezik. Minden nap máshol – adja magát a kérdés, hogy lehet ezt bírni energiával?

- Ehhez, ahogy mondani szokták, egyfajta őrültségre, küldetéstudatral és kiváló kollégákra, menedzsmentre van szükség, amely nem engedi, hogy elvesszek a naptáramban – válaszolta kérdésünkre nevetve. – Van egy jó csapat mögöttem, akik mindent megcsinálnak helyettem, nekem pedig csak orgonálni kell, illetve részt venni a sajtótalálkozókon. Ja és nem utolsósorban: törődni, foglalkozni a családommal – és ez, így, a világ legjobb dolga...

Fotós: Szakony Attila

Másrészt sokat sportolok, ebben az idén szintén évfordulós Kodály Zoltán a példaképem. Számtalanszor elmondta: nem elég, hogy az embernek szép, nagy lelke van, hogy a szellemét karbantartja, a testét is karban kell tartani. Tehát aki úgy gondol Kodályra, mint egy besavanyodott, görbe hátú, megközelíthetetlen zeneszerzőre, az nagyon nagyot téved. Kodály életében úszott folyóban, tengerben, a Lukács-fürdő rendszeres vendége volt, kerítést ugrott, fára mászott, télen-nyáron túrázott, minden nap fekve nyomott – csak így lehet bírni a terhelést.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában