Mini előadások az egerszegi múzeumi világból

A magyar kultúra napja alkalmából a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatósága által hatodik alkalommal rendezett programon tizenkét előadás hangzott el történelmi, művészettörténeti, múzeumpedagógiai, restaurátori és néprajzi munkával kapcsolatos témákról Havasi Bálint főigazgató köszöntője után. 

Kostyál László egy zalaegerszegi festőmester, Lacher Kaszaházy Antalról szólt, aki bármilyen megbízást elvállalt, több templom figurális falképeit is elkészítette, dolgozott Zalaszentivánon, Egerváron, Mihályfán és Csabrendeken. A 20. század első kétharmada a hazai templomi falképfestészet utolsó jelentős időszaka, amíg a középkori vagy barokk falképeknek jelentős irodalma van, e korszak emlékeivel alig foglalkozott a szakma. Egy most induló kutatás e hiányt igyekszik kiküszöbölni, így vetült figyelem az 1883-ban született Lacher (1926-tól Kaszaházy) Antal személyére.  A biztosabb megélhetés érdekében a festőműhely ecetgyárat is működtetett, sőt tagja volt a Magyar Ecettermelők Részvénytársasága igazgatóságának is, emellett pedig a negyvenes évek elején Zalaegerszeg virilisei (a legtöbb adót fizetők testülete) közé is többször bekerült. 
A szabadtéri gyűjtemények világában is kulcskérdés a fenntarthatóság; milyen teendők vannak ezzel kapcsolatban, Erről szólt Varju András előadása, amiben kitért
a mesterséges intelligenciára, mint új lehetőségre is. Ennek megvalósításához remélnek segítséget a határon átnyúló projektjük megvalósításakor hazai és ausztriai partnerekkel karöltve. Mert egyedül nem megy.
A zalaegerszegi várral kapcsolatos legújabb eredményekről Orha Zoltán adott számot, felidézve, hogy 2023 szeptemberében lehetőség nyílt az egykori erődítés északnyugati bástyájának kutatására. A korábban Vándor László által végzett kutatás és egy 17. század közepén készült tusrajz alapján hozzávetőlegesen meghatározható volt az egykori bástya elhelyezkedése. Némi szerencsének is köszönhetően a kutatás második napján előkerült az építmény belső cölöpsora, amely alapján pontosan meghatározhatóvá vált a török kori erődítmény mérete és elhelyezkedése. 

Kiss Nóra a zalai pálinkafőzdék helyzetét vázolta fel szocializmus idejére visszatekintve, ebből kitűnt, hogy az állami kontroll dacára virágzott a zugfőzés. A zalai pálinkafőzdék változatos nehézségekkel küzdöttek meg az 1950-es évekbeli államosításuk után. Problémáikat hol a kihasználatlanság, máskor a kapacitáshiány jelentette, és érdekes színfoltot hozott a vállalat életébe, hogy szóda-, műjég- és üdítőitalgyártással is foglalkoztak.
Erős Krisztina és Novák Fanni a múzeumpedagógia új lehetőségeit taglalta. A diákokat QR-kódos feladatlapokkal szólítják meg, és újdonság a bőröndmúzeum, amivel a közgyűjtemény az iskolákban mutatkozhat be. Az eddig rejtőzködő kis múzeumi lakó is színre lép, ő lesz az, aki a kicsik segítségére lesz, hogy eligazodjanak a régmúlt világában.

A Keszthely melletti római kori villa kutatásának fontosabb részleteibe Eke István avatta be a hallgatóságot. Az elmúlt év végén a 71. számú főút tervezett bővítésének területén a Magyar Nemzeti Múzeum, Nemzeti Régészeti Intézet megbízásából végeztek próbakutatást Keszthelytől nyugatra. A korábbi régészeti kutatások (terepbejárás, régészeti megfigyelés, geofizikai vizsgálatok) alapján lehetett tudni, hogy a tervezett beruházás egy római kori épületet érint. A próbafeltárás egyik célja az épületmaradványok vizsgálata volt. A három kutatóárok feltárásának eredményei azt mutatják, hogy többször átépített épület található itt. Az egykori falak és az épület padlója jó állapotban maradt meg. Az előkerült leletek alapján az épületet a 2-4. század között használhatták.

Ehhez a feltáráshoz kapcsolódott Miháczi-Pálfi Anett előadása, ami egyebek mellett a római villa közelében talált agancsból készült, díszített, kétsoros fésűről szólt. A tárgytípus közvetlen párhuzama jól ismert az 5. századból, a hun korból. Később, ahogy egyre mélyebbre ástak a fésű megtalálási helyén, annál szövevényesebbe vált a történet, további érdekes leletek jelentkeztek és szokatlan jelenségek bukkantak elő.

Havasi Bálint a 2023-ban megtartott pálos év eredményeit foglalta össze. Az NKA Magyar Géniusz Program pályázati támogatásának köszönhetően 2023-ban nagy lendületet kapott a pálos emlékek kutatása Zala vármegyében. A közösség bevonásával régészeti feltárások zajlottak a vállusi és az örményesi kolostorokban, továbbá talajradaros felméréssel teljesebbé vált az enyerei kolostor földben rejtőző alaprajza is. A terepi munkálatok mellett folytatódott a fémleletek restaurálása, a kőanyag feldolgozása és az emberi csontanyag vizsgálata. Szeptemberben a Mindszenty József Látogatóközpontban rendezett országos pálos konferencián mutatták be a zalai eredményeket.

Hegedűs Klári, a Zalaegerszegen 1917-ben született, aztán a tengerentúlra emigrált, 2016-ban elhunyt színművésznő életéről Béres Katalin beszélt. A kispolgári, keresztény családból származó lány kiharcolta, hogy színiakadémiát végezhessen. A korabeli sajtó ígéretes tehetségként tartotta számon, mégsem lett belőle sztár, azonban segítséget nyújtott az egerszegi műkedvelő színjátszóknak, rendezte, és betanította előadásaikat. Élete nagy részét emigrációban élte le. Történeti dokumentumokból, fotókból álló hagyatéka a közelmúltban került a múzeum gyűjteményébe.

A zalaegerszegi logisztikai központ építését megelőző régészeti próbafeltárás változatos leletanyagából Németh Roland villantott fel néhányat.  A Zala folyó bal partján, Zalaegerszeg Pózva településrésze és Zalaszentiván közti részen 2023. szeptember 11. és október 5. között zajlottak munkálatok. A beruházás által érintett területen, a próbafeltárás során négy régészeti lelőhelyen összesen 85 kutatóárkot nyitottak. A változatos domborzati viszonyokkal rendelkező táj a kezdeti időktől fogva lakott lehetett, ennek is oka, hogy a 2023-as próbafeltáráskor változatos leletanyag került felszínre. Olyan kerámialeletek, amelyek az őskori, kora rézkori, középső rézkori (Balaton-Lasinja kultúra), kora vaskori, római kori és Árpád-kori időszakokra keltezhetők.

A 2021-ben Zalaszentgróton előkerült elrozsdásodott trezorban talált, fémből készült különböző zsidó vallási kegytárgyak, bőrcipők, imaszíjak, könyvek, iratok restaurálásáról Lebár Dávid tartott előadást. A tárgyak történeteket mesélnek el, egy szörnyű és kegyetlen időszak történetét.

Zárásként Csengei Ágota, a tavaly 15 ezer látogatót fogadott Mindszentyneum tagintézményvezetője az elmúlt évben elért eredményeiket, az elnyert díjaikat vette számba. A Mindszentyneum-Mindszenty József Látogatóközpont egy teljes évet maga mögött tudhatott. Az épület nemcsak a közönség kedvence lett az Év Háza 2023 szavazáson, hanem a Média Építészeti díja 2023 külföldi elő zsűrijének különdíját is megkapta. Ezen kívül elnyerték a Valóban Tiszta Múzeum és a Családbarát Munkahely címeket is.