Tollfosztóba gyűltek össze az asszonyok Zalaháshágyon

A toll ugyanis ezáltal válik alkalmassá arra, hogy a párna- vagy paplanhuzatot megtöltsék vele, mint azt annak idején is tették eleink. A tollfosztás jelentős közösségi eseménynek is számított faluhelyen, hiszen rokonok, ismerősök és szomszédok segítették ki egymást. Télvíz idején estéről estére járták a házakat, s közösen végezték a munkát.  

– Ezt a régi hagyományt szeretnénk életben tartani, persze annyiban más módon, hogy most nem egy családnál gyűlünk össze, hanem a művelődési házban – mondta Horváth Gyuláné, a program egyik szervezője. – Zalaháshágyon jó húsz éve volt már hasonló rendezvény, de abból csak egyszeri alkalom lett, most azonban szeretnénk belőle hagyományt teremteni, ha lesz elegendő toll, akkor jövőre is megszervezzük a fosztót.

Mint kiderült, a faluban egy helyütt tartanak még ludakat, igaz, csak hobbiból. Gombás Kálmánné két éven át gyűjtögette a tollaikat, azt hozta el a fosztóba, amivel aztán a húsz főt meghaladó létszámban összegyűlt asszonyok egyetlen délután el is végeztek. 

– A lúdtoll jóval puhább, mint a tyúktoll – mondja Gombás Kálmánné. – Tyúktollat is szoktak párnába, paplanba tenni, de azt általában csak a szegényebb házaknál használták, ahol ludat nem tartottak. 

Horváth Gyuláné a program közösségformáló szerepét hangsúlyozta még. Mint mondotta, aki eljött a kultúrházba, azok közül szinte senki sem érkezett üres kézzel. Süteményt, kalácsot, pogácsát, szörpöt hoztak magukkal a lányok-asszonyok, s jó kis beszélgetés is kerekedett a tollfosztás mellé.