Bálint, a gyógyító szent

- A falvédő eredetileg a fal védelmét szolgálta a gyakori dörzsölésnek kitett helyeken, például az ágy melletti falrészen - mesélte. - A fehér alapra hímzett, felirattal ellátott textilek először a tisztaszobában jelentek meg, majd a 19-20. század fordulóján átkerültek a konyhába (annak füsttelenítése után). A konyhai falvédők eleinte bolti előrajzolású gyolcs alapra készültek, melyekre száröltéssel hímeztek. Romantikus jeleneteik többnyire szerelmespárt, szorgos háziasszonyt vagy vallásos tartalmat ábrázolnak dalidézetekkel vagy verses feliratokkal. A házasság hetére múzeumunk néprajzi gyűjteményéből válogattunk néhány párválasztásra, házasságra vonatkozó egyszerű és frappáns tanácsot tartalmazó alkotást.

A szív világszerte a szeretet és a szerelem szimbóluma, mely gyakori motívum a magyar nép díszítőművészetében is.

- A Bálint-nap az egyik legújabb jeles napunk a kalendáriumban - folytatta Gyanó Szilvia. - Bár voltak középkori előzményei Nyugat-Európában, nálunk az amerikai filmek, a közösségi média és az ajándéktárgy-kereskedők közreműködésével az 1990-es évektől terjedt el, mint a „szerelmesek ünnepe”. Szent Bálint (Valentin vagy Valentinus) nem túl jelentős középkori kultuszában keresendő az ünnep eredete. Bálintot gyógyító szentként tisztelték, ő volt a szerelmesek, a lelkibetegek és az epilepsziával élők patrónusa. A szent kultuszában keveredik a 3. századi római vértanú Bálint és Bálint, az 5. századi passaui püspök legendája. A vértanú Bálint kivégzése előtt meggyógyított egy vak lányt, melynek következtében annak egész családja keresztény hitre tért. Halála előtt üzenetet küldött neki, melyet úgy írt alá, hogy „A Te Bálintod” (ebből származik a „Your Valentine” kifejezés). Az 5. századi püspök a passaui egyházmegye védőszentje. Különösen a nyavalyatörősök bizakodnak segítségében. A nyakukban hordott bálintkereszt, frászkereszt (Valentinskreuz, Fraisenkreuz) a betegség elriasztását célozza.

Hozzátette: Magyarországon Bálint napjához csak elvétve fűződnek népszokások vagy hiedelmek. A Balaton környékén lejegyeztek néhány szőlővel kapcsolatos teendőt. Egyes tájakon úgy tartották, ekkor jön vissza a vadgalamb, ami már a tavasz előjele. A horvát néphit szerint a madarak ezen a napon tartják a menyegzőjüket. Német nyelvterületen inkább szerencsétlen napnak számít, amikor nem szabad a jószágot befogni, sem tyúkot ültetni (a „Valentiniei” nem kel ki). Az e napi időjárásból a várható termésre jósoltak. Hideg, száraz idő esetén jó termést reméltek. Ma országonként változik, hogy hol és miként ünneplik a Valentin-napot. A köztudottan zárkózott finneknél nem a szerelmesek, hanem inkább a barátok küldözgetnek egymásnak üzeneteket, mert ott (és az észteknél is) február 14-én barátságnapot tartanak.