A zalai tanár Lóránt Zsolt tervei, sikerei a virtuális térben

Legutóbb múlt májusban találkoztunk, amikoris az a hír járta, hogy 13 milliárd forintot érő YEM (Your Everyday Money - napi pénzed?) nevű kriptovaluta tulajdonosa a virtuális térben látható, NFT-ként megvásárolható fraktáljai „eladásából”.  Az NFT (non-fungible token – nem helyettesíthető jelkép) a digitális térbe helyezett egyedi alkotás, tárgy elnevezése, melynek birtoklása szabályokkal garantált, esetenként az iránta való érdeklődés miatt mesés értéket képvisel a cybertérben érvényes kriptovalutákban. Melyek arra várnak, hogy valóságos fizetőeszközként is elismerje őket a világgazdaság.  

Pár hete ismét sikerült szót váltanunk. Nem, nem lett még igazi milliárdos, de több sikerről is beszámolhatott.

– Talán a ZH-cikk hatására is, jópáran megkerestek, lett egy hazai üzlettársam is Zsikai Evron személyében – avat az újdonságokba Zsolt. – Metaverzumot szeretne építeni, ehhez hívott társul. A képeimre van szükség a vállalkozáshoz, rá is bólintottam, üzletrészem is keletkezett, YEM-mel szálltam be. Jelentem a kételkedőknek, az eddigi bevételből egy autót is be tudtam szerezni, szóval valóságos haszonnal is jártak az eddigiek.

A metaverzum, amit a Facebook nemrégiben történt névbővítése kapcsán épp tanulunk, virtuális valóságokból álló világ, így akárhány is lehet belőle. Afféle bolt, galéria, találkahely, otthon, munkahely, tér. Párhuzamos valóságként értelmezhetjük, s bátran gyanakodhatunk is, vajon, mi sül ki ebből.

Annak a bizonyos metaverzumnak az ajánlója így ír Lóránt Zsoltról: „igazi reneszánsz ember – tanár, újságíró, író és fraktálgrafikus. Most egy új metaverzumot hoz létre, ahol a művészet, a tudomány és a szépség minden szabadsága valósággá válik. Nem számít többé, hogy mi véges, minden végtelenné válhat – a csúfság szép, a szépség pedig csúnya. A tudomány művészet, a művészet pedig tudomány.”

Az üzlettársak és a kreatív csapat tagjai  virtuális ingatlanforgalmazást terveznek. Virtuális telkeken, amit szintén meg lehet vásárolni, arra aztán lehet terveztetni bármilyen futurisztikus házat. Egy másik társaság gyakorlatilag lemásolja a Földet a cybertérben, hallom Zsolttól, ami repülőgéputak navigációjával virtuális módon bejárható. Aki nem tud utazni, e módon körülnézhet a nagyvilágban. A metaverzumukat áruházként is szeretnék működtetni, valóságos és virtuális áruk számára. A saját márkás termékek pedig természetesen ruházati kiegészítők lennének.

– Ki gyártaná ezeket?

– Ezt már bárhol a világon meg lehet oldani, csak el kell küldeni a fotót, logót. Telefontok-gyártóval már tárgyalunk. Biztosan hallottak az olvasók is arról, hogy az egyik sportcipő-világmárka virtuális cipőket forgalmaz, ki lehet tenni a falra a képét. Egy tervet nekem is sikerült eladnom. Zenész falára került, akinek a futás a hobbija.

Aztán oktatásról is szó van, a témaköröket az igények határozzák meg, gyakorlatilag bármit, amit bárki akar.

– Nem kell hozzá tanterem, konkrét hely, blokklánc segítségével zajlana a használók gépein – mondja Zsolt, ami úgy fordítható, hogy nem szervereken tárolják a tudást, az elérési utakat. A járvány tanította meg a világot a home office-ra és az online tanulásra, Zsolték további óriási potenciált sejtenek benne.

– Épülgetnek kifejezetten metaverzumos közösségek, a játékokat játszók közösségéből nőnek ki.

Lóránt Zsoltot mindeközben az a megtiszteltetés érte, hogy egy amerikai függetlenfilm plakátján az ő fraktálképe szerepel. EE. Tallent 2022-ben rendezett The Apophenia (Összefüggés) című alkotásáról van szó, amihez fraktálanimációkra volt szükség. A plakátfigura különös lény, nem igazán jellemző Zsolt képi formavilágára, minotaurus fejtanulmányra annál inkább.

Mi a filmsztori?  Nem fogják elhinni, a fraktálokkal foglalkozó matektanár Júlia nevű felesége meghal, a férfi ezután Júlia-fraktálok készítésével gyászol, s reméli, az egyikből majdcsak kilép a szeretett nő. (Ha valakinek ismerős, az biztos olvasta az ókori krétai király, Pygmalion esetét a gyönyörű nőszoborral, amit persze Aphrodité isteni beavatkozással életre kelt.)

– Erre büszke vagyok, ott a képem és a nevem a legnagyobb amerikai filmeket reklámozó felületeken. Kilátásba helyezték a további együttműködést is.

– Javadalmazás?

– Nem pénzért csináltam, inkább a reményteli folytatásért. A film nincs a piacon, de idén nyolc fesztiválra nominálták.

És ezzel még nincs vége. Pusztán a levegőből energiát nyerő, majd azt visszajuttató hőcserélő eszköz forgalmazásában is lát fantáziát beszélgetőtársam, beszállt a marketingbe a metaverzumos kollégával együtt. Úgy tudja, szabadalmaztatott eszközről van szó, bár egyelőre nem transzparens a működés elv. Az alábbiakat viszont lehet olvasni róla a neten: „az e-CRYO rendszer energiaforrása a természet korlátlan és ingyenes ajándéka, ami jelentősen javíthatja az energiamix jövőbeni összetételét és biztosítja a növekvő igények kielégítését.” (A fantázianév mintha földtörténeti korszak (kriogén) nevét idézné.)

Meglátjuk...