A pápai állam területén sok történeti emlékünk felfedezhető

2023.02.28. 18:30

A Vatikán magyar szemmel

A Vatikánt és a Szentszéket mutatta be a hévízi Teológiai szabadegyetem-sorozat legutóbbi elődásán Érszegi Márk Aurél, a Külgazdasági és Külügyminisztérium vallásdiplomáciai főtanácsadója. Mint mondta, a világ legkisebb államában nagyon sok magyar emlék is felfedezhető.

Péter B. Árpád

Érszegi Márk Aurélt (középen) Papp Gábor, Hévíz polgármestere is vendégül látta. Mellettük balról a sorozat szervezője, Kiss László esperes-plébános

Fotó: Péter B. Árpád

Minden magyar ember identitásához valamilyen módon hozzátartozik a Szentszékkel való kapcsolat, akár katolikus, akár nem – fogalmazott Érszegi Márk Aurél. Szerinte ez azért van így, mert Szent István II. Szilveszter pápától kapta a koronát, ami a független államiságunk elismerését jelentette – ez pedig része a történelmünknek s így nemzeti önazonosságunknak is.

Mindennek kézzelfogható jele például, hogy a Szent Péter-bazilika altemplomában lévő egyik kápolnát 1980-ban a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelték fel, s ezt annak idején teljes egészében magyar művészek díszítették. A főtanácsadó előadásában bemutatta a Vatikánt is, amely szerinte egyfajta fogalom.

Sok a magyar vonatkozású emlék a Vatikánban. Az előadás kezdetén Kiss László esperes-plébános (balról) és Érszegi Márk Aurél a városháza dísztermében
Fotós: Péter B. Árpád

– A pápát és az őt segítő intézményeket értjük alatta, bár erre helyesebb a Szentszék kifejezést használnunk – mondta Érszegi Márk Aurél. – A Vatikán maga egy domb a régi Róma külvárosában. Ott volt egy temető, amelyben Péter apostolt, vagyis az első pápát örök nyugalomra helyezték, miután a Néro-féle keresztényüldözés során vértanúhalált szenvedett. Amikor eljött a vallásszabadság ideje, Konstantin császár erre a sírhelyre egy hatalmas bazilikát emeltetett.

Persze, ez nem volt egyszerű feladat, hiszen egy domboldalba kellett azt felépíteni, tette hozzá a vallásdiplomáciai főtanácsadó. Később a bazilika körül kisebb település alakult ki, és a pápa is odaköltözött.

Vatikánváros 1929 óta önálló, független állam, amelynek az a jelentősége, hogy a Szentatyának van egy nemzetközileg elismert otthona, így nem más ország alattvalójaként, állampolgáraként él – ezzel is biztosítva az egyház függetlenségét.

– A Vatikánba bárki bemehet, elsősorban Szent Péter sírjához a bazilikába, és ott van a Vatikáni Múzeum is, ahová több-kevesebb sorbanállás után szintén bejuthat a látogató, hogy szemügyre vegye a csodálatos kincseket. Ám sok más része is van Európa legapróbb államának, ahová nem egyszerű bekerülni – folytatta a diplomata.

Érszegi Márk Aurél: A Szentszékkel való kapcsolat része a történelmünknek s így nemzeti önazonosságunknak is
Fotós: Péter B. Árpád

Érszegi Márk Aurél járt például a csodálatos kertekben, a különféle hivatalokban és az Apostoli palotában is. Ezeken a helyszíneken többféle módon jelen van Magyarország. Például a pápai államtitkárság épületének folyósóján a XVI. század óta egy festmény örökíti meg az egész akkori világot – és ezen a reneszánsz térképen felfedezhető Magyarország is.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában