Pénteken este a Hevesi Sándor Színházban: Volt egy seregünk

Nyolcvan éve, 1943. január 12-én kezdődött el a második világháborúban a szovjet Vörös Hadsereg támadása a Don-kanyarban. Napok alatt szinte teljesen megsemmisült a 200 ezer fős 2. magyar hadsereg.
A 2015-ben elhunyt Nemeskürty István történész, filmesztéta 1972-ben megjelent kötete, a Requiem egy hadseregért című foglalta össze a tragédiát, valós képet adva a magyar hadvezetés és a hadsereg katonái által átéltekről. Moravetz Levente rendező e könyv alapján írta meg a Volt egy seregünk című színpadi produkcióját, melyet oratórikus műnek nevez a színlap. A darabot 2021 januárjában, az évfordulóra tervezték bemutatni, de a világjárvány közbeszólt. Az év augusztusában egyetlen előadás erejéig érezhettük meg a rendező ambícióit, amely a magyar katonák drámáját teszi mélyen átélhetővé.
– Az nem újdonság számomra, hogy egy darab szünetet tart,  hiszen a történelmi témájú, szabadtérre tervezett zenés előadásaink is pihennek két nyár között, ezúttal is úgy érzem, jót tett a kényszerű szünet, érlelődött a darabunk – mondta lapunknak a hétfő esti felújító próba előtt Moravetz Levente, hozzátéve, a járvány és a mostani energiaválság megviseli a hazai színházművészetet, köztük a Moravetz Produkciót is. – A darab hangsúlyain, felfogásán az eltelt idő ellenére sem kellett változtatni, a szereplők is ugyanazok, összeszokott csapat vagyunk.
– Figyeli-e a korszakkal kapcsolatos történészi kutatások új eredményeit?
– Inkább engem találnak meg a tanulmányok, vagy az újonnan felbukkanó dokumentumok, melyek felkerülnek a világhálóra. A koncepción emiatt nem kell változtatnom, mert az előadás az emberi oldalra helyezi a hangsúlyt, hiszen nincs olyan magyar család, amelyiket ne érintené a doni katasztrófa. Tudom, hogy Zalában, a megyei levéltárban dolgozik a korszak egyik kutatója, Molnár András történész, s bár személyesen nem találkoztam vele, a munkáit olvastam. Nem szeretnék történészként feltűnni, mi narrátorai vagyunk a történetnek.

A Volt egy seregünk legalább négy síkon keresztül jeleníti meg a magyar történelem eme tragikus szeletét. A hadi eseményeket újságcikkek, jegyzőkönyvek, harctéri jelentések elevenítik fel, ezeket Besenczi Árpád, Farkas Ignác, Ecsedi Erzsébet, Pap Lujza olvassa, mondja el. A  fronton történteket a katonai hadvezetést és a közkatonákat alakítók (Hertelendy Attila, Bellus Attila, Helvaci Ersan David, Fritz Attila, Szakály Aurél) dokumentumjáték formában jelenítik meg. A szerelmi szálat Mihály Péter és Kováts Dóra kelti életre: Emilt elviszik a frontra, Mária a hátországban fals információkból tájékozódik. A szimbolikus szinten egyfelől korabeli zenei alapokon nyugvó Bozó László-dalok szólnak Debrei Zsuzsanna, Sasvári Sándor, Bot Gábor és Magyar Cecília előadásában, a tánc nyelvezetével Mikita Zsuzsanna és Mrakovits Norbert egészíti ki a mondandót. A díszlet Bényei Miklós, a jelmez Molnár Gabriella munkája, a koreográfiát Halmi Zoltán készítette.
Moravetz Levente mindig szívesen jön vendégként a zalaegerszegi színház társulatához, az általa jegyzett történelmi ihletésű musicalek közül a Fejedelem, a Zrínyi 1566 már látható volt a Hevesi Sándor Színházban, de a Csodaszarvas című előadás is mutatja a zalai kapcsolatokat, hiszen Máriás Zsolt volt a zenei vezetője.
A Volt egy seregünk bérletes premierje pénteken este 19 órakor lesz.