A Magyar Patrióták Közössége vándorkiállítása tíz életutat mutat be a XX. századból

A január 23-ig a Mindszenty Látogatóközpontban megtekinthető tárlat létrehozója és működtetője a Magyar Patrióták Közössége. Ez a kulturális egyesület 2014-ben Kárpát-medencei magyar fiatalok kezdeményezésére alakult meg. Célként fogalmazták meg a haza értékeinek oltalmazását, különös tekintettel kulturális, épített és népi örökségünkre, természeti kincseinkre és nemzeti értékeinkre. Feladatuknak tekintik, hogy a magyarság újra hazaszerető, áldozatkész, múltját és értékeit megbecsülő és jövőjébe felelősséggel tekintő, keresztény erkölcsi alapokon álló társadalom legyen. 

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával megvalósult, és 2020 májusában útjára indított, elsősorban középiskolásoknak szánt vándorkiállítás tablói az elmúlt évszázad 35 évnél fiatalabb hősei közül tíz életútjával és helytállásával ismerteti meg az érdeklődőket, és hozza közelebb számukra az ősök érzületét, valamint az önfeláldozó hazaszeretetet. A díjmentesen megtekinthető tárlat a Mindszentyneum, a Zalai Magyar Nemzeti Szövetség és a Rákóczi Szövetség Zalaegerszegi Szervezete koordinálásával érkezett Zalába.

A tablókon látható Baracsi László, aki az ágfalvi csatában halt hősi halált 1921. augusztus 28-án. Brenner János, a kommunizmus egyházüldözésének vértanú papja, őt 1957. december 15-én ölték meg Zsidán. Egán Iván Pál, aki a szovjet hadsereggel vívott harcban 17 évesen halt meg 1944. november 16-án Cinkotánál. Gaál Tibor, a Rongyos Gárda Munkácsot védő önkéntese volt, Görgey János, 1938. december 19-én a Kassához közeli nagyszalánci összecsapásban vesztette életét, Körösztös Krizosztom délvidéki mártír szerzetes, akit szerb partizánok vertek agyon Újvidéken 1944. október 28-án, Vezér Ferenc pálos szerzetes, a szovjet megszállás idején nőket mentett meg, később koncepciós perben elítélték és 1951. augusztus 3-án kivégezték. Sebő Ödön, a halálraítélt zászlóalj hőse volt. Mansfeld Péter, aki az 1956-os forradalmat követő megtorlások legfiatalabb áldozata volt, 18 évesen végezték ki 1959. március 21-én. Megismerhető Wittner Mária élete is, ő az 1956-os forradalomban volt felkelő, amiért első fokon halálra ítéltek, amit életfogytiglanra változtattak, és 1970-ben szabadult.