Erdélyi versünnep kanizsai érmesekkel

A versünnepnek a Kálvin János gyülekezeti ház adott otthont, ahol Gellért Gyula nyugalmazott lelkipásztor esperes tartotta meg emlékbeszédét, méltatva a szigorú, de igazságos édesapját, a tanárt, versmondót, műfordítót, költőt.

A szellemi viadal célja a Magyarországon kívüli magyar irodalom, a népköltészet és az egyetemes magyar irodalom népszerűsítése, anyanyelvünk ápolása, beszédünk csinosítása, a tiszta szép magyar beszéd iránti igény felébresztése és ébren tartása. A versenyzők egy szabadon választott verset vagy prózát adtak elő az anyaország határain kívüli magyar irodalomból, valamint egy ugyancsak szabadon választott verset vagy prózát az egyetemes magyar irodalomból, amelybe beletartozik mind a Magyarország határain kívüli magyar irodalom, mind a népköltészet minden műfaja. A zsűri minden szavalatot 1-től 10-ig pontozott a szép magyar beszéd, valamint az előadás művészi hatása alapján. A Márk-Nagy Ágota, Dénes László, Sárándi Annamária és Besenyődi Judit alkotta testület értékes útbaigazításokkal, építő kritikákkal segítette az indulók további versmondói karrierjét. A legtöbb esetben apró kritika mellett csak dicséretet fogalmaztak meg.

A nagykanizsai Hevesi Sándor Versmondó Kör tagjai 1994 óta indulnak a megmérettetésen, s rendszerint jól szerepelnek. Ez most sem alakult másképpen: az első díjat a sormási Vajda Rita, a másodikat a zalaegerszegi Fülöp Katalin, míg a harmadikat a kanizsai Kánya Antalné Teri néni érdemelte ki.

- A versmondóink életkora eltérő, de mindegyikőjükben közös az irodalom iránti elkötelezettség, imádják a magyar verseket, költeményeket, melyeket mindig nagy szeretettel és odaadással tanulnak meg - fogalmazott felkészítőjük, Horváth István. - A verseny húszfős mezőnyében kiválóan helytálltak, mi több remekeltek, ugyanis a helyezések mellett több, különféle szervezetek által felajánlott különdíjat is átvehettek.

Az aranyérmet szerzett sormási Vajda Rita hét éve mond verset, öt éve versenyszerűen. A versenyen Kiss Judit Ágnes Szó című, hazaszeretetről szóló versét, valamint Kányádi Sándor Tudod című költeményét mondta el. A Pécsi Tudományegyetem hittanár-nevelő tanár szakos hallgatója úgy érzi, hogy ezzel a műfajjal képes a legjobban átadni azokat az érzéseket, melyeket nem tud kimondani.

Fülöp Katalin építésztechnikusként dolgozott, már nyugdíjas. Korábban is mondott verseket, de Kanizsán tanult és fejlődött a legtöbbet. Nagyon örül a második helyezésének, hiszen ez visszaigazolása annak, hogy jó úton jár. A 82 éves Kánya Antalné Teri néni ugyancsak boldog, hogy egy ilyen jó csapat tagja lehet, minden velük töltött perc lelki felüdülést jelent számára. Ilyenkor úgy érzi, van még helye a versmondók között.