Polgári komédia, banális történet - Rejtő Jenő Úrilány szobát keres című bohózata Lendván

Színpadi műveinek egyike az Úrilány szobát keres című bohózat, amit 1936-ban láthatott első ízben a pesti közönség, majd egy évre rá filmváltozata is elkészült Zilahy Irén, Kabos Gyula, Somló István és Lengyel Gizi főszereplésével. Ezt a vígjátékot vette fel 2021 novemberében repertoárjára, majd hozta el néhány hónappal később Lendvára a Turay Ida Színház. 

A Mikó István által rendezett Úrilány szobát keres a vígjátékok klasszikus receptje szerint egy félreértések vagy tévedések sorozatán alapuló történetet mesél el. Férfi főszereplője a Pásztor Máté által megformált válóperes ügyvéd, dr. Lukács Ernő, aki sikeres karriert épített fel azzal, hogy pereiben rendszeresen a feleségek képviseletét látta el. Mindezt nemcsak lovagiasságból tette, hiszen a férj hibájából kimondott válás esetén tartásdíj is járt az asszonynak, abból pedig jutalék az ügyvédnek. Dr. Lukács egzisztenciá­jának egyik eredménye az a fővárosi lakás, amit az ügyvéd tudta s beleegyezése nélkül segédje kiad egy szobát kereső fiatal hölgynek, Székely Klárinak (Bodor Szabina). 

A banálisnak tűnő alaptörténet ettől akár még zökkenőmentesen is alakulhatott volna, hiszen a pihenésre vágyó dr. Lukács hónapokra le akart költözni a Balatonhoz, így akár el is kerülhette volna a találkozást a szobát kibérlő úrilánnyal, ám a sors alaposan közbeszólt. Miután kiderült számára, hogy csalfa felesége (Bódi Barbara) válni akart tőle, dr. Lukács váratlanul visszatért a fővárosi lakásba, amibe Székely Klári időközben már beköltözött. A férfi éppen feleségével és annak ügyvédjével egyeztetett a várható perről és a nő követeléseiről, amikor a csinos lány lenge öltözékben rájuk nyitotta az ajtót. Dr. Lukács felesége kap az alkalmon, és kijelenti: azt szeretné, ha a válást a férj hibájából mondanák ki. 

A pesti polgári komédiában végül minden másként alakul, mint ahogy azt a józan ész alapján várnánk. Természetesen megjelenik benne a szerelmi szál, mint ahogy az is kiderül, Székely Klári sem véletlenül csengetett be éppen dr. Lukács lakásába. 

Bár a történetnek akadnak logikai buktatói, az Úrilány szobát keres című vígjáték legnagyobb hibája mégsem ebből fakad. Rejtő zsenialitása elsősorban a karakterek tulajdonságainak túlzó megjelenítésében rejlett. Ponyvaregényei legismertebb szereplőit olyan képességekkel ruházta fel, amik elrugaszkodtak a valóságtól. Igen ám, de míg ezek az eltúlzott tulajdonságok jól karakterizálták Gorcsev Ivánt, Piszkos Fredet, Fülig Jimmyt, Senki Alfonzot, Tuskó Hopkinst, Wágner urat, a Török Szultánt vagy az állítólag saját magáról megformált Csülök nevű alakot, addig egy színházi előadásban már kevésbé van ezeknek az írói eszközöknek létjogosultságuk. Mindezt leginkább a válóperes tárgyalást bemutató jelenetben érezhette kínosnak a néző, amikor a konzumnőnek öltözve megjelent Székely Klári bájaitól begerjedt bíró – a valós élethelyzetektől elrugaszkodottan – teljesen kiesett szerepéből. Az Úrilány szobát keres című Rejtő Jenő-vígjáték e sorok szerzői szerint egyrészt a közhelyes alapsztori, másrészt ezen hibák miatt egy középszerű darab, ami nem véletlenül sikkadt el a magyar színháztörténetben.