November végéig látható Adorján Péter természetfotós kiállítása Keszthelyen

A megnyitón Gyapay Vera a Várj, míg felkel majd a nap című Demjén Ferenc-számot énekelte, Sarkadi Szilvia Aranyosi Ervin A fénykép örök című versét adta elő. Füzesi Zoltán fotográfus köszöntötte kollégáját, Adorján Pétert.

– Minden, ami a lábam elé pottyan, elém kerül, azt megpróbálom megörökíteni. A természetfotós általában megtervezi, mit akar fotózni, rendelkezik biológiai tudással. Tudni kell minden élőlényről, amikor fotózunk, melyik időszakban, hol találhatók. – mondta Adorján Péter.

Megtudhattuk, mennyi munka, előkészület szükséges ahhoz, hogy sikerüljön elkapni a megfelelő pillanatot és megörökíteni az utókornak. Hosszú időt töltött Adorján Péter fotográfus az erdőben, mire sikeresen lencsevégre kapta a vaddisznócsaládot. Lenyűgöző, mekkora nyugalom, odafigyelés szükséges ahhoz, hogy minden a helyére kerüljön és a fotó visszaadja az élőben tapasztaltakat.

A valóság is lehet olyan szép, sőt szebb, mint a hazug ábránd, idézte Adorján Péter Fekete István gondolatait, majd kiegészítette, hogy a hazug ábránd ma megfelelhet a hétköznapokban minket körülvevő virtuális világnak.

– A természetfotózás számomra szenvedély, lehetőség az egyedüllétre, az élőlények megfigyelésére, feladat, de nem minden áron, ha csak néhány órára is, de beleolvadni, részévé válni a körülölelő természetnek. Az elkészült kép pedig eszköz ahhoz, hogy megmutassam a „Teremtett világot” – tudhattuk meg a fotográfustól.

A képekről jelenetek, életképek köszönnek vissza. Ilyen például a kicsinyeit etető vaddisznó, az eleséget gyűjtő gyurgyalag, a rágcsáló kis­egér, az élénk színekben pompázó búbos banka.

A fotókiállítás november végéig tekinthető meg.