Az első népképviseleti országgyűlés mártírja, a zalai Csány László

A Csány ­László-emlékülésre az első népképviseleti országgyűlés mártírjairól szóló sorozat keretében került sor a Parlament Delegációs termében, a program egyben a könyvsorozat ötödik kötetének bemutatóját is magába foglalta. Korábban már közreadtuk Béres Katalin főmuzeológus, a Göcseji Múzeum munkatársa előadását (a zalaegerszegi Csány-szobor felállításának történetét), ezúttal a konferencián a korábbi években is előadó zalai történészt, Molnár Andrást, a korszak szakértőjét, a Zala Megyei Levéltár igazgatóját kérdeztük.

– Még 2015-ben kezdődött ez a sorozat, a bevezető ülés után évente egy-egy korabeli politikus, képviselő alakját járva körül – mondta elöljáróban Molnár András. – Ez évben értünk el Csány ­Lászlóhoz, bár ő már korábban is szóba került, ekképp zárult a kiemelkedő mártír személyiségek bemutatása.

A második alkalom foglalkozott Batthyány Lajos miniszterelnökkel, akiről szintén Molnár András tartott előadás.

A mostani tudományos ülést valójában tavalyra tervezték, ám a pandémia miatt elmaradt, de most így a konferencia könyv formájában is kézbe kerülhetett, noha korábban mindig egy évvel később készült el. Az előző években Batthyányn kívül Jeszenák János, Szacsvay László, legutóbb pedig Perényi Zsigmond pályafutását járták körül.

A zalai történész jelezte, a Parlament főlépcsőházában található felsőházi reprezentációs helyszín méltó keretet adott a történelmünk jeles alakjait bemutató konferenciának, a hallgatóság körében javarészt egyetemisták, történészek foglaltak helyet. Számunkra külön kitüntetés, hogy a 2015-ben Zalaegerszegen rendezett Csány és kortársai konferencia hasonló tematika mentén zajlott, még az előadók összetétele is átfedésben volt. Molnár András „Csányi Laci jár a notoriussággal vagy infámiával jegyben.” – Előkészületek a zalai ellenzék vezetőjének hűtlenségi perbe fogására című előadásában az 1837–38-as időszakba kalauzolta a hallgatóságát. Csány perbe fogási kísérlete amiatt indult, mert 1837. szeptember 26-án a megyegyűlés előtt nyíltan és hevesen bírált bizonyos kormányzati intézkedéseket. Ennek nyomán felségsértést (notoriusság), hűtlenséget (infámia) igyekeztek rábizonyítani. Hasonló eljárást szenvedett el korábban többek között Kossuth Lajos is.

– A történet egy része, a zalai tanúkihallgatási jegyzőkönyv ismert volt, annak idején a 80-as években már készítettem ebből egy tanulmányt. Azonban a későbbi kutatások révén derült ki, hogy az országos levéltárban a kancelláriai elnöki iratok között az egész folyamat dokumentációja fellelhető, elejétől a végéig. Onnan, hogy a király elrendeli a vizsgálatot, majd le is állítja. Rekonstruálható volt a vizsgálati folyamat, kibontakozott, hogy kinek milyen szerepe volt, mit tett a jogügyészség, mit a megyegyűlés. Kiderült, hogy Csány ügyében Baranyában, Vasban és Somogyban is voltak tanúkihallgatások. Azért, mert a szóban forgó beszéd előtti napon tisztújítás zajlott, amire a más megyebeli birtokosok is hivatalosak voltak.

A heves reakció alapját az adta, hogy az országgyűlési ifjak elítélése ellen több megye tiltakozó küldöttséget menesztett volna Bécsbe, ám a kormány nem engedélyezte. Ez váltotta ki a felháborodást, Csány László főgazemberségnek, főhitványságnak nevezte a kormány döntését.

– Van írásos nyoma a Csány-beszédnek?

– A megyegyűlés indítványokat, határozatokat rögzít, a vitát a hivatalos jegyzőkönyv nem követi. Ezért a császári titkosrendőrség igyekezett besúgókat szervezni, ilyen jelentés indította el a folyamatot, a Metternich vezette államértekezlet döntött a perbe fogás tervéről, derül ki a kancelláriai elnöki jegyzőkönyvből. Baranyában találtak egy szolgabírót, aki terhelő vallomást tett. Ehhez képest Somogyban és Vasban a zalaiakkal együtt mindenki letagadott mindent, karakán módon kiálltak Csány mellett. Sőt, tiltakozó feliratot küldtek a vegzatúra ellen. A 40 tanúvallomás közt maradt az az egyetlen baranyai, illetve két zalai egyházi ember, aki emlékezett valamire, de ők nem voltak világi perbe vonhatók. Érdemes megjegyezni, hogy a későbbi politikai ellenfelek is összezártak Csány védelmében, feltehetően Deák Ferenc hangolta össze a védekezést.

A királyi jogügyi igazgatóság végül bizonyítékok hiányában a vád megalapozatlansága miatt a büntetőeljárás és nyomozás lezárását javasolta. A király ráírta, jó, rendben van. Persze a lezárásról nem értesítettek senkit, csak úgy abbamaradt. A forrásközlés már korábban megtörtént, a feldolgozására most érkezett el az idő. Az előadás idézetét Wesselényi Miklóstól kölcsönözte a szerző. Deákhoz címezte a báró levelét, melyben jelezte, úgy hallotta, Csány ellen is készülődik valami, legyenek óvatosak.

Az első népképviseleti országgyűlés mártírjait bemutató, az elmúlt 5 évben megjelent kötetek az Országház Kiadónál láttak napvilágot, az Országház Közgyűjteményi és Közművelődési Főigazgatóságán keresztül és könyvárusi forgalomban is elérhetők.