Nem hibátlan győzelem – Mortal Kombat filmkritika

A történet szokás szerint nem kap nagy teret, de amit lehet, azt kihozták belőle. A Mortal Kombat viadalt tizedszerre készül megnyerni harcosaival a hatalmas Shang Tsung (Chin Han), így átvehetné az uralmat a Föld felett. Ehhez természetesen bolygónk kiválasztott harcosainak is lesz egy-két szava, ráadásul egy rég elfeledett klánháború is újra kitörni látszik.

A cselekmény tökéletesen indít. Sub-Zero (Joe Taslim) és Scorpion (Hiroyuki Sanada) rivalizálásának vagyunk tanúi, illetve annak, hogy mitől vált személyessé a kettejük közti ellenséges viszony. Majd ugrunk napjainkba, ahol a megélhetésért küzdő Cole-t (Lewis Tan) keresik fel, hogy részt vegyen a címszereplő megmérettetésen. A szkeptikus főhős miután saját bőrén tapasztalja meg a fenyegetést, csatlakozik a föld harcosaihoz, de hosszú még az út a győzelemig. Egy Mortal Kombat filmtől nem vár túl sokat az ember. A torna hangulatát, látványos harcokat, ismert karaktereket, sajátos képességekkel. Ez jelen esetben részben sikerült, kár, hogy pont a lényeg maradt ki, maga a Mortal Kombat. Shang Tsung ugyanis a tornán kívül akarja legyőzni a harcosokat, így el sem jutunk az ominózus viadalig.

Ennek ellenére a 110 perces alkotás cseppet sem unalmas, bőven van oka örülni a rajongóknak, ugyanakkor azzal, hogy nincs klasszikus értelemben vett bajnokság, pont az esszenciája veszett ki a filmnek. Olyan érzése van az embernek, mintha egy sorozat pilot epizódját nézné, ami persze remek felvezetés és jól szórakozunk rajta, de önmagában kevés. Reméljük, egy esetleges folytatás fényében más megvilágításba kerül az összkép, de jelenleg ott a keserű szájíz a vége főcím után. Ennek ellenére a Mortal egyáltalán nem rossz, sőt. A botegyszerű sztori pont annyira részletes, amennyire kell, az ismerős karakterek hozzák a kötelezőt, sőt Kano (Josh Lawson) afféle Johnny Cage pótlékként remekül funkcionál. A látvány rendben van, a harcok látványosak, intenzívek, valamint a kikacsintások, utalások is kellően betalálnak.

Az új Mortal Kombat nehezebb feladatra vállalkozott, mint elsőre tűnik. Meg akartak felelni a széria rajongóinak, miközben az újoncokat is bevezetnék a játékok majd- 30 éves történetébe. Az alkotók láthatóan több filmben gondolkodnak, ám ez önmagában nem mentség arra, miért van masszívan felvezetésszaga a látottaknak. Így minimálisan csalódást keltő a végeredmény, mégsem tudok rá teljes szívvel haragudni, mert látszik a szakértelem, az alapanyag igényes használata és a bunyók bizony ütnek.

Egyszer teljesen rendben volt, kaptunk egy alapot, amire lehet építkezni, de ezek után muszáj látnunk a folytatást, úgyhogy drukkolok, hogy elkészüljön.