Virtuális séta a Guggenheim Múzeumban – A tárlat és a gyűjtő egy pszichológus szemével

A világméretű múzeumi hálózat, a Guggenheim-birodalom egy-egy szelete ma már megtalálható Berlinben, Velencében, Bilbaoban, Mexikóban, Abu Dhabiban, Pekingben. Budapest álma sajnos nem sikerült, pedig a főváros szívesen látta volna itt a gyűjtemény egy részét. A világ legjelentősebb magánmúzeuma 1959-ben nyitotta meg meg kapuit New York-ban, s a Frank Lloyd Wright által tervezett épület a kortárs művészet védjegyévé vált. Solomon R. Guggenheim neves műgyűjtő és filantróp volt, az általa létrehozott alapítvány kezeli a hálózatot. A New York-i gyűjtemény a modern, absztrakt művészet fellegvára, ám találunk itt impresszionista, expresszionista, szürrealista műtárgyakat is.

- Pusztai Tünde művészettörténész régi jó barátom – kezdi a beszélgetést Nagy Réka pszichológus. – Artutazó néven blogoldalt ír, vállalkozásában pedig a világ különböző, jelentős múzeumaiba szervez utakat, ez amolyan kulturális küldetés. A járvány miatt sajnos most nem léphetjük át az országhatárt, így Tünde az American Corner Pecs felkérésére virtuális tárlatvezetéseket tart amerikai intézményekben, mindig más vendéggel. Engem, mint pszichológust kért fel, amúgy én is végeztem művészeti-esztétikai tanulmányokat. Többször jártam az Egyesült Államokban, hálás vagyok, hogy a Guggenheim Múzeumot személyesen csodálhattam meg. Megfogott az egyedülálló épület, a kiállítótér. Az online előadásban Tünde a gyűjteményt mutatja be, én pedig pszichológus szemmel választok egy-két alkotást, valamint az épületről is beszélek. Nagyon érdekes téma például a környezetpszichológia. Ez azt jelenti, hogy a minket körülvevő világ, a természetes és épített környezet miként befolyásolja az érzelmeinket, gondolatainkat, viselkedésünket. Számomra új kihívás, ugyanis a pszichológiának ezzel a részével ritkán foglalkozom. A múzeumépület tervezője, Wright a 20. század első felének legkiemelkedőbb szakembere, a szerves építészet elindítója. Munkásságának az volt a mozgatórugója, hogy az épület és az őt körülvevő természeti környezet maximálisan harmonizáljon egymással. A múzeum leglátványosabb eleme a csigavonalú kiállító-sétatér, de kívülről ugyanúgy impozáns építmény. Rám nagy hatással van az organikus építészet, közel állnak hozzám a nőies, szelíd hullámokban futó vonalak. Annak idején nagy vita volt, hogy egy múzeum épülete lehet-e elsődleges műalkotás. Az építtetővel nehéz volt megegyezni abban, hogy a homorú-domború falakra miként kerülnek majd a műtárgyak.

- Az emberekkel foglalkozó pszichológusnak gondolom leginkább a gyűjtő személyisége lehet érdekes. Ki volt Solomon R. Guggenheim?

- Valóban, a tárlatvezetésen szó esik a gyűjtőszenvedélyről, a gyűjtő személyiségéről. Solomon R. Guggenheim alapította a magánmúzeumot, ám unokahúga, Peggy ugyancsak nagyban hozzájárult a birodalom kiterjesztéséhez, a nagybácsi gyűjtőszenvedélye példaként hatott rá. Peggy édesapja a Titanic katasztrófájában vesztette életét. A fiatal hölgy az örökölt hatalmas vagyont nem herdálta el. Párizsba költözött, a bohém művésznegyed mindennapos látogatója volt, a Montparnasse hamar befogadta. Kissé zaklatott, destruktív, nagyvilági életet élt, nagyon érdekes az életrajzi könyve is. 1948-ban megvásárolta a velencei Canale Grande egyik óriási, befejezetlen palotáját, melyet felújítva, gyűjteményével berendezve hamarosan megnyitott a közönség előtt. A Palazzo Venier dei Leoni után nagybátyjával közösen Berlinben és Las Vegasban is nyitott múzeumot. Az ő pszichológiai modellezése különlegesnek mondható.

- Úgy érezni, mintha manapság egyre kevesebben járnának múzeumba vagy tévedek?

- A közgyűjtemények egyre inkább közösségi terek, interaktívak, igyekeznek, hogy élményt nyújtsanak. Szerintem feledhetetlen, amikor olyan több száz éves vagy modern alkotást látunk élőben, amiről addig csak olvastunk.

- Hogy éljük túl a mostani bezártságot?

- Nehéz helyzet, mindenkit megterhel valamilyen szinten. Próbáljuk a pozitívumokat nézni, például az internet segítségével bekapcsolódhatunk a világ történéseibe. Ez az online tárlatvezetés azért is különleges, mert magyar nyelvű, így érti mindenki és olyan helyre repít, ahova nem biztos, hogy eljutunk. Ritka alkalom tehát, használják ki az olvasók ezt a lehetőséget.

Az online tárlatvezetés részletei IDE kattintva olvashatók!