Összefoglaló a Pannon Tükör idei első számának online bemutatójáról

Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a bemutatók később is visszanézhetők, ahogy erre február 26-án, a 2021-es első lapszám tartalmának közönség elé tárásakor dr. Gyimesi Endre, a lapot kiadó Pannon Írók Társasága elnöke is felhívta a figyelmet bevezetőjében. Az elnök (korábban polgármester, országgyűlési képviselő) azt is jelezte, hogy a 26. évébe lépett periodikát alapítói, a megye és városai, azzal az elvárással indították útjára, hogy tükrözze a régió szellemi, történelmi, művészeti sokszínűségét, mutassa be a kortárs irodalom, zene, képzőművészet, színház értékeit, ugyanakkor a helytörténeti kutatásokkal a múltról való ismereteinket is egyre gazdagabbá, alaposabbá tegye. Ezek jegyében tükrözi az elmúlt 25 év a lap sikereit, vívódásait, eredményeit, olykor tévedéseit, mondta Gyimesi Endre.

A Pannon Tükör szerkesztősége a járványhelyzet idején sem mondott le a nyomtatott formáról, de online formában is olvasható az idei első szám 29 szerzőt felvonultató termése, melyről Bubits Tünde, a folyóirat főszerkesztője szólt a virtuálisan jelen lévő közönség előtt.

Elsőként a folyóirat sikeres „találmányát”, az egy mondat rovatot hozta szóba, amelyben ezúttal a 2020-as év lezárásaként Kemény István író tett eleget a Pannon Tükör felkérésének, s meglepetésre azt írta, szerette 2020-at, s tudja, 2020 is szerette őt. Nem biztos, hogy mindenki ugyanezt mondaná. Egy másik bonmot, ami jelzi Kemény István szarkazmusát: „Azért ha én lennék Elon Musk óvónénije, összeszedetném vele a műholdjait.”

A szépirodalmi rovatot Tóth Krisztina verse nyitja, a továbbiakban még számos női szerzőt vonultat fel a lap, szinte női különszámmá nemesedik a Pannon Tükör 2021/I.

A történeti múltat vizsgáló oldalakon Bekő Tamás levéltáros idézi fel Deák Lajos nemzetőr kapitány, Deák Ferenc unokatestvére alakját, s a Zalai Hírlap nyugalmazott felelős szerkesztője, kollégánk, Mihovics József kalauzol a horvát írófejedelem, Miroslav Krleza (1893–1981) életébe, írói munkásságába. Krleza a „róla szóló legenda szerint magyar író szeretett volna lenni”.

A kritikai rovat a kötetmegjelenések kapcsán könnyebb, míg a színházi rovat – előadások híján – nehezebb helyzetben van, de utóbbiban Turbuly Lillától olvashatjuk a keszthelyi kötődésű Jankovics Anna színésznővel, a jelenleg a szolnoki színház társulati tagjával készült interjút.

A képzőművészeti témakört a cserszegtomaji Műszak alkotócsoport évtizedeit összefoglaló Cséby Géza-írás képviseli, s a tavaly alapított Pannon Tükör Díj egyik tulajdonosát, dr. Móré Tünde irodalomtörténészt, kritikust is megismerhetik a lapot forgató érdeklődők Nagygéci József vele készült beszélgetése jóvoltából. A Zalába költözött Juhász Kristóf író a göcseji kulturális közegben mártózva jegyzi A göcseji kultúrtáj keresése – Göcseji nap Szentkozmadombján című írását.

Bubits Tünde főszerkesztő ismét kiemelte a támogatók, önkormányzatok nagylelkűségét, amely nélkül nem működhetne a térség szellemi tükre.

A Pannon Tükör prózarovatának vezetője, a Szegeden élő Bene Zoltán is jelen volt a könyvtárban szűk körben zajlott beszélgetésen, s egyszerre két minőségben is szólhatott. A magyar próza napja (február 18., Jókai születésnapja) okán a Pannon Tükörben év elején fókuszba kerülnek a prózai írások, másrészt Bene Zoltán saját új kötete (Isten, ítélet) is alkalmat adott az eszmecserére. A szerzőt Bubits Tünde és Nagygéci Kovács József főszerkesztő-helyettes faggatta, kitérve arra, hogy a szerző és a szerkesztő, azaz a két én, létállapot hogyan válik ketté, s hogyan egyesül a lapkészítés során. Szerkesztőként ugyanis nemcsak a saját ízlése szerint kell, hogy döntsön az ember, mondta Bene Zoltán, hangsúlyozva: a fiatalok helyzetbe hozása eminens feladata minden folyóiratnak. „Mostanában nagyon jó, érdekes perspektívájú prózát írnak a fiatalok”, szögezte le, s a hangjában nem volt irigykedés. A Pannon Tükörben 100 oldalon 30 szerző várja olvasóit.