Muszatics Péter volt a veszprémi és balatonfüredi első filmpiknik fesztiváligazgatója

– A cél az volt, hogy a hazai közönség Veszprémben és a Balatonon nézzen magyar filmeket, találkozzon magyar sztárokkal és filmkészítőkkel, fedezzen fel vagy nézzen újra kortárs és klasszikus remekműveket, közönségfilmeket és filmcsemegéket – mondta a miskolci CineFesztet is szervező és a Budapesti Klasszikus Film Maraton kurátoraként is dolgozó Muszatics Péter, amikor a pár napja lezajlott sikeres fesztivál összegzésére kértük. – Fórumot teremtettünk a film­szakmának, Veszprém és a Balaton kulturális-kreatív régiója ezáltal is erősödik, növekszik az európai figyelem, ami aktuális, mert 2023-ban Európa kulturális fővárosa lesz Veszprém. Így az öt helyszínen zajló filmpiknik is az Európa Kulturális Fővárosa 2023 program, a Nemzeti Filmintézet és a Magyar Film­akadémia együttműködéséből született meg.

Muszatics Péter a 2023-as program művészeti vezetőjével, Can Togay rendezővel alakította ki a filmnapok programját, melyben a legfrissebb alkotások mellett egy régi kuriozitás, az 1961-ben forgatott, a 91 éves Hildebrand István operatőr (Egy magyar nábob, Kőszívű ember fiai, Kárpáthy Zoltán) közreműködésével készült s nemrég restaurált, Marton Endre rendezte Katonazene című film is felbukkant a szintén keszthelyi születésű Básti Lajossal a főszerepben.

– A Nemzeti Filmintézet Filmarchívum Nemzeti filmdigitalizálási és filmrestaurálási programjának keretében végzett értékmentő munkának köszönhetően tökéletes kép- és hangminőségben élvezhető az egyik legelső színes, szélesvásznú magyar film – jelezte a filmtörténész, aki tudja, még számos értékes film vár a raktárakban felújításra, amiket elkészültük után persze szeretne megmutatni a közben felnőtt generációknak. – A Katonazene a magyar filmművészet titkos kincse, finoman kimunkált módon, hagyományosan, de részletgazdagon, érzékeny portrékat rajzolva mesél egy szerelmi háromszög dráma apropóján az összeomló Osztrák–Magyar Monarchia utolsó éveiről, társadalmáról és értékrendjéről.

Muszatics Péter SZFE-s doktori értekezésében és egyik könyvében is foglalkozott a Monarchiából Amerikába távozó alkotóknak Hollywoodra gyakorolt mély hatásával, e kötethez egyebek közt Bécsben szerzett primér élményeket. Kelet-Közép-Európa kulturális teljesítménye egyébként is régóta fogva tartja a fesztiváligazgatót, erről tanúskodik az Utazás Európa mélyére című, négy éve megjelent kötete, melyből Sopsits Árpád filmet forgatott.

A filmpiknik a hely szellemét követve a retró kedvelőinek Pie­done alakját is megidézte, de Bujtor István füredi szobra mellett vetítve A Pogány Madonna mint a Balaton ikonikus filmje is bekerült a repertoárba.

– Sikerült elérnünk, hogy a fesztivál közösségi élmény legyen, mai szóval élve buli, szebb szóval ünnep is egyben. Az alkotók jelenléte, a helyszínek hangulata, a találkozók termékeny beszélgetései megteremtették a kreatív időtöltés lehetőségét.

Muszatics Péter gazdag tapasztalattal rendelkezik az efféle nemzetközi programokról, hiszen húsz év alatt több mint száz fesztiválon járt, hol vendégként, hol zsűritagként.

– Külön fiókban őrzöm a cannes-i, velencei, berlini és a többi filmfesztivál belépőit.

Személyes kedvencei közt emelte ki a FOMO (Fear of Missing Out, magyarul Fél, hogy kimarad, kihagyja, lemarad) című alkotást, melyhez kerekasztal-megbeszélést szervezett a Pannon Egyetem. A téma a digitális kommunikáció és egyéb függőségeink szám­bavétele, annak vizsgálata, miért átható a félelmünk attól, hogy mások tartalmas élményeket szereznek nélkülünk. (A problémát Andrew Przybylski brit pszichológus fogalmazza így.)

– A FOMO tálalása szerintem kicsit félrement a magyar sajtóban, vegyes fogadtatásra talált, noha a kétségtelenül mély mondanivaló közönségbarát módon fogalmazódik meg benne – érvelt Péter, hozzátéve, úgy érzi, Veszprémben a helyére kerültek a FOMO dolgai.

Miért is mondja, hogy újra meg kell érteni a FOMO-t? A gimnazista Gergő és barátai mindenre képesek a lájkokért és a megosztásokért. A Falka néven futó négytagú banda a jó ízlés és a törvény határait feszegető kihívásvideókkal szórakoztatja magát és követőit. Forog a felvétel akkor is, amikor egy házibuliban eszméletlenre itatják a visszahúzódó Lillát, és átlépnek egy olyan határt, ahonnan már nincs visszaút. Gergőnek másnap szembesülnie kell tettei következményeivel.

További, a szakmát érzékenyen érintő témakör volt Balatonfüreden a Mozi a járvány idején címmel rendezett konferencia, ahol a szakma vezető szereplői, producerek és filmforgalmazók kerestek válaszokat a gyökeresen új helyzet legaktuálisabb kérdéseire.

– Kiemelném a Valan című filmet, amelyet a fesztivál nyitóprogramjaként vetítettek a veszprémi várban, igazán különleges hangulatú környezetben. Régóta nélkülöztünk egy merész, nívós magyar krimit, amelyben gyönyörű képek sorjáznak az erdélyi helyszínekről.

A kritikusok is elismerik, hogy Bagota Béla sikerrel emelte át a skandináv krimik komor, fagyos hangulatát erdélyi környezetbe. A rendőrként dolgozó Péter súlyos gyerekkori traumát cipel magával: a romániai forradalom káoszában eltűnt a húga, Juli. 22 évvel az eset után visszatér szülővárosába, mivel lehet, hogy a testvére holtteste került elő… Megrendítő utazás a hóval fedett Kárpátokban.

Folytassuk: az első Veszprém–Balaton Filmpikniken pre­mier előtt láthatta a közönség Buvári Tamás Magdolna című filmjét, mely az 1945-ben meg­gyilkolt Bódi Magdi két drámai napján át szeretetről, szolidaritásról és egy lány emberfeletti küzdelméről mesél. A Magdolna fényképezéséért Tóth Zsolt idén elnyerte a III. Kovács László és Zsigmond Vilmos Operatőrverseny díját.

A jegyzőkönyvhöz tartozik még a Drakulics elvtárs című film, azaz a Lugosi Béla, a film­történelem leghíresebb vám­pírszínésze ihlette történet. Lugosi Béla legendává vált, de magyar vámpírfilm nem készült – mostanáig. Bodzsár Márk szatírája nemcsak a vérszívómítosszal játszik el, de a szocializmus blődségét is megidézi. A 70-es években játszódó történet főszereplője a kubai forradalmat is megjárt Fábián Béla, akit Kádár elvtárs utasítására a kémelhárítás 24 órás megfigyelés alatt tart.

Az Egy másik életben című film pedig ritka magyar sci-fi. Alapötlete szerint a reinkarnáció a gazdagok privilégiuma. Egy cég arra szakosodott, hogy tehetős ügyfeleinek megtalálja a testet, amelyben újraszületnek. Tasnádi István filmjében beindul a versengés, legtöbben simán lemondanának a személyiségükről a pénzért cserébe.

Az Akik maradtak című Tóth Barnabás alkotta filmről se feledkezzünk meg. A II. világháború utáni Budapesten egy negyvenes nőgyógyász és egy kamasz lány közt különleges kapcsolat szövődik. Tóth Barnabás kamaradrámája az Oscar-díj előszobájáig jutott és több magyar filmdíjat nyert.

– A járványhelyzet nyilván nem tette könnyűvé a szervezést, sem a nyarat. Mivel telt a tétlenségre kényszerítő időszak az ön számára?

– Pannónia könyves felfedezésével – válaszolta beszélgetőpartnerem. – Tihanyban töl­töttem a családommal ez idő egy részét, s volt módom megismerkedni Borsos Miklós szobrász életével. Több kapcsolódási ponton keresztül éreztem Pannónia művészekre ható leheletét, ami még megfejtésre vár. Borsos, Illyés Gyula, Szabó Lőrinc és más tihanyiak gondolatai vettek körül. Élmény volt Borsos Miklós feleségének, Kéry Ilonának a Kertem című könyve. Mindenkinek ajánlom.