A lokálpatrióta könyvkiadás misszióját vállalta fel 25 éve Czupi Gyula

A lokálpatrióta kiadó ehhez azóta is tartja magát, s a jubileum kapcsán honlapján ingyenesen letölthető formában elkezdte közzétenni eddig megjelentetett könyveit.

– Annak idején, könyvtárosként azt érzékeltem a környezetemben, hogy számos jó és tehetséges szerző figyelemre érdemes műve nem jut el odáig, hogy publikálható legyen – mondta Czupi Gyula, a kiadó alapítója, tulajdonosa. – Azaz sokan nem tudták sajtó alá rendezni az anyagukat úgy, ahogy azt a szakma elvárja. Ebben segíthet egy kiadó, illetve egy magamfajta könyvtáros. Persze olyan ez, mint az aranymosás, sok munkát kell elolvasni, hogy abból az ember rátaláljon a publikálásra alkalmasra. Közben többször kicsit társszerzővé is váltam, hiszen az egy-egy kéziratban szereplő adatoknak mindig utánajártam, és ellen­őriztem őket. Úgy láttam, hogy ez fontos dolog. Másrészt a rendszerváltás után pár évvel az is izgatott, miként lehet ezt vállalkozásban csinálni, mert a vállalkozó a maga uraként a saját kockázatára teremt, létrehoz valamit. Akkoriban sokan váltak vállalkozóvá, s arra gondoltam, én is kipróbálom magam, nyilván, olyan profillal, ami közel áll hozzám… Az akkor, 1995-ben már ismert Rózsás Jánossal indítottunk, aki a figyelmembe ajánlotta a Duszja nővér kéziratát, amit bár régen elkészített, mégsem került nyomdába. Helyette a Keserű ifjúság jelent meg (és vált nemzetközi szinten is elismert művé), a Duszja nővér pedig ott maradt a fiókban. Arra gondoltam, szimbolikus jelentőségű lenne, ha ezzel indulhatnánk. Azóta is főként helyi szerzőkkel dolgozunk, és igyekszünk megtalálni műveikkel a helyi közönséget úgy, hogy mindez életképes is legyen – éppen ez a nehézsége ennek a fajta munkának ezen a szinten. Itt nincsenek „sztárszerzők”, vannak viszont értékes tartalmak.

Czupi Gyula a szerzők között említette – nyilván, a teljesség igénye nélkül – az erdőmérnök Iványi Miklóst, Szertics Lászlót (akinek Gyalogutak című regénye szerinte a legjobbak közé sorolható), az 1956 lokális történéseivel foglalkozó Hóbor Józsefet vagy éppen a harmadik kötetének megjelenése előtt álló Uzsoki Máriát.

– Példaképem volt a két háború között működött Vörösváry Kiadó, mely szintén az alapító nevét viselte és a maga kiadói elgondolása szerint működtette sajátos témában és rá jellemző sokszorosítási eljárást használva – mondta. – Fontos momentum a történetünkben, hogy 1995-ben felvállaltuk a Kanizsai Almanach kiadását, amely egy évre rá, ’96-ban is megjelent az önkormányzat anyagi támogatásával. Habár a támogatás megszűnt, nem maradt abba a folyamat, újabb meg újabb szerzőket, műveket találtam, és örömmel konstatáltam, hogy ezt tudom csinálni, aminek köszönhetően egyre kiterjedtebbé vált a repertoár, amelynek köteteit most ingyenesen letölthetővé tették a Czupi Kiadó honlapján. A megjelent kötetek nagyobbik részéről, több mint ötven könyvről van szó, ezekből többek között a göcseji anekdotákról, a nagykanizsai Nagy-Magyarország-­emlékműről, az Öveges család jeles személyiségeiről, Liszt Ferenc és Nagykanizsa kapcsolatáról tudhatunk meg értékes információkat, vagy arról: milyen volt Texasban tanítani. A legújabb kötet pedig a Pék Pál-breviárium, melynek bemutatója eztán lesz majd.