A hatalmi befolyásért folyik a harc az Eszmélet című sorozatban

Az évfordulóra az HBO tévétársaság – amely újabban előszeretettel nyúl kelet-euró­pai témákhoz – saját gyártású sorozattal rukkolt ki, de nem mondhatni, hogy a cseh alkotók – Ivan Zacharias rendező és Ondrej Gabriel forgatókönyv­író – amolyan patetikus történelmi filmet készítettek volna.

Az Eszmélet, amelynek eredeti címe Bez Vedomi, az angol pedig The sleepers (nagyjából mindkettő az ellenkezőjét jelenti a magyar változatnak), egy kémtörténet. Persze háttérben a rendszerváltással, amit talán az a jelenet érzékeltet a legszemléletesebben, amikor a csehszlovák nemzetbiztonsági szolgálat (StB) archívumában hirtelen megjelennek az iratmegsemmisítők, és lázas igyekezettel tüzelik el a kartotékokat.

A(z egyik) főszereplő a hegedűművésznő, Marie Skálová, aki 1977-ben a szerelmével, férjével együtt szökött Nyugatra. A film jelen idejében, 1989-ben Londonban élnek, s készülnek haza, Csehszlovákiába. Angol állampolgárok, a kelet-európai szovjet birodalom összeomlóban van, miért ne látogathatnának Prágába? Aztán alighogy megérkeznek, elgázolja őket egy autó. Marie kórházban tér magához, a férjről, Viktor Skáláról senki nem tud, eltűnt. Innentől Marie keresi a férjét, de nem csak ő. Hanem az angol titkosszolgálat (MI6) is, meg a KGB is. A csehszlovák államvédelem – nem beszélve a rendőrségről – viszont nem igazán. Legalábbis hivatalosan…

A mozaikok lassan állnak össze, mindeközben a néző számára kiderül, hogy a Nyugat, jelen esetben az angolok és az oroszok céljai között nincs igazán különbség, nem eszmék, világnézetek csatája zajlik, a hatalmi befolyásért folyik a harc. Az angol MI6-ügynök szájából el is hangzik: „Sohasem a kommunizmus ellen harcoltunk, hanem az oroszok ellen.”

Azok pedig maradnak, a kommunizmus eltűnése után is… Hogy még érdekesebb legyen a történet, a Prágába telepített angol személyzet tagjai egymásnak is ellenfelei, a régi vágású, az MI6 új embere által dinoszaurusznak mondott ügynök sejti, hogy a nekik dolgozó Skála körül nincs minden rendben, de nem ő kerül ki győztesen a párbajból.

A környezet, ahol mindez zajlik, a szocialista Csehszlovákia, illetve Prága. Besúgók, korrupció, megfélemlítés mindenütt, az emberek fásult beletörődéssel élik a mindennapjaikat, valamilyen szinten mindenki áldozat. Mint tudjuk, Csehszlovákiában nem úgy következett be a rendszerváltás, mint nálunk vagy Lengyelországban, lassan ér­lelődve, Prágában az utolsó pillanatig tartotta magát a rezsim, aztán egyik napról a másikra omlott össze. Pontosan rajzolta fel az akkori állapotot az egyik belügyes tiszt, amikor a megfigyeltjeikről beszél: „Még félnek tőlünk. Mi meg már tőlük félünk.” Ő egyébként, aki rendőrnyomozóként dolgozott, mielőtt belügyes lett, megpróbálja kinyomozni a Viktor Skála körüli rejtélyt, de ennek csúnya vége lesz, a KGB ugyanis nem váltott módszert…

Az Eszmélet című minisorozat kémtörténete persze fikció, s mint ilyennek a hitelességi kritériuma az, hogy el tudjuk-e képzelni: amit láttunk, megtörténhetett volna így is. Nos, annak idején talán nem hittük volna el, hogy a rendszerváltás után felálló kelet-európai kormányok tagjai között akár KGB- vagy MI6-, esetleg CIA-ügynökök is lehettek. De ki tudja? Egy minapi hír szerint feltételesen szabadlábra helyezték Észtországban az Oroszországnak kémkedő, hazaárulás miatt elítélt Herman Simmet. Az illető különböző tisztségeket töltött be az észt védelmi minisztériumban 1995 és 2006 között, a biztonsági részleg vezetője is volt. Az észt hatóságok szerint közel egy évtizeden át az orosz hírszerzésnek gyűjtött titkos észtországi és NATO-informá­ciókat.