A Hévíz folyóirat legújabb kínálatából

Összevont 5.–6. lapszámmal jelentkezik ugyanis a XXVII. „életévében” járó művészeti folyóirat, amely a hazai palettán a kortárs irodalom legjava és a legifjabb generáció megszólítása és felkarolása mellett a támogató város és Zala megye irodalmi termésére is figyelemmel van, nemkülönben érdekelt a helytörténeti kutatások eredményeinek közzétételében.

Mindezek nevében indít a legújabb lapszám a József Attila-díjas Garaczi László kriszta mennybemenetele című versével, amely a nagyvárosi líra egyik érzékletes gyöngyszeme.

Bakos Gyöngyi Hauptbahnhof című novellája egy lélegzetre végigolvasható, azután felemelhetjük a tekintetünket a betűkről, s azonosíthatjuk a történetet a kényszerű találkozásaink emlékével. Az orosz irodalom rajongója, Csabai László (lásd Szindbád Szibériában) Szonyecska című novellája az okos nőktől való (indokolt) félelem ügyét járja körül, Kiss Noémi a hajdani balatoni nagycsaládi nyaralások szenynyesét borogatja, Farkas Balázs pedig a zalaegerszegi autóbusz- pályaudvar várójában lesz figyelmes a mennyezet egyre terjedő penészfoltjára, miközben a karácsonyesti magányos utasok egyre fogynak mellőle.

E sorok írójának kedvenc kortárs szerzőpárosa, pontosabban szerzőikerpárja, Kovács Dominik és Kovács Viktor (mindössze 23 évesek!) is jelen van a Hévízben, szarkazmussal, egyedi humorral, s még egyedibb mélységekkel, mivel nyelvi asszociációs mezőjük nem ismer lehetetlent.

A zalaegerszegi alkotó, Beck Tamás mikrovilágba kalauzol, hősei reményteljesen egyensúlyoznak a jelentős és kevésbé fontos életesemények között.

A Hullámverés rovatban Nyári Krisztiánnak a 90 éve született Osvát Ernőről szóló tanulmányával találkozunk, az író megszokott stílusában, amivel igyekszik szélesebb közönséghez közelebb vinni az irodalom rejtettebb művelőit, történeteit. A Nyugat legendás szerkesztője esetében ez azért érdekes, mert Osvát épp arról volt közismert, hogy nem nagyon izgatta a közönség ízlése, igénye. Tönkre is ment néhány lap a keze között.

Populárisabb vizekre evez Greff András, aki a Batman (film) jelenség sikerének okait járja körbe. Réz Anna esszéjének a címe talán kicsit riasztó (A reflektált kételkedéstől a hősi bizonyosságig), de akik ismerik Margaret Atwood regényeit, márpedig sokan vannak, élvezetes ismeretanyaghoz juthatnak a szolgálólány meséiről.

A lap utolsó írásainak egyike Bibó István európai gondolatait idézi. Takács József a hisztérikus politikai közösségekről talált izgalmas tételeket Bibónál.