Miről árulkodik a h betű? – kiderül Szép Györgyi „Titkos” írás című könyvéből

A könyv megírásában alapvetően az motiválta a zalaegerszegi szerzőt, hogy az emberek ne keverjék össze a grafológust a gravírozóval, vagy a grafikussal. Amikor felkérést kapott a kötetre a Szülőföld Könyvkiadótól, örömmel élt a lehetőséggel.

Szép Györgyi 1996 óta foglalkozik grafológiával, 2002-től igazságügyi szakértőként tevékenykedik, emellett meseíróként is kipróbálta már magát. A kilencvenes évek végén közreműködött az Izsák Imre csillagászról forgatott, A Hold túlsó oldalán című film megszületésében, ő elemezte a zalaegerszegi születésű tudós levelezését.

„Titkos” írás című kötetében elsősorban saját, grafológusi munkája során szerzett tapasztalatait összegzi, emellett kitér az íráselemzés tudományának számos érdekességére. Vallja, a kézírás lényegében mini önéletrajz, benne rejlik életünk minden fontos mozzanata. Láttatni engedi a múltat és a jelent, a grafológus számára olyan „diagnosztikai” eszköz, mint az orvosnak az MRI vagy a CT.

Mint minden manuális cselekvés, az írás is visszahat az agy működésére. Ennek révén az íráskép nemcsak a személyiség vonásait tükrözi, de vissza is hathat a szubjektumra. Írásunk módszeres korrigálásával, változtatásával tehát formálhatjuk viselkedésünket, vonásainkat. Erről szól a grafoterápia. A személyiséget persze nem lehet lecserélni, de alakítani, csiszolgatni igen. Ha például valakinek az élete során rendre gondja akad a tervezéssel és a megvalósítással, ez kiolvasható a „h” betű írásmódjából. Ám ha rendszeres és kitartó gyakorlással megtanulunk olyan „h” betűt írni, aminek grafikuma határozott tervezési és megvalósítási képességről üzen, előbb-utóbb a viselkedésünk is ebbe az irányba mozdul el – állítja a szakember. Más betűk írásmódja az élet más területeihez köthető, így például a „d” a család, a „gy” a társkapcsolat, az „a” a munka világáról üzen. A betű megformálásán túl számít még a méret, a dőlésszög, valamint a betűkezdet és -vég, szóval ezernyi szempont befolyásolja a képet. Az írásmód karakterformáló hatására több bizonyítékot is említ. Például a leánynevelő intézetekben, vagy az apácarendekben tanított és elvárt íráskép számos elfojtást, gátlást ültetett el a lányok személyiségében, aminek később örömtelen, beletörődő élet, de akár extrém lázadás is következménye lehetett. Alsós tanítókkal ugyancsak megeshet, hogy kisiskolás írásmódjuk, amit munkájuk miatt nyugdíjaskorukig megőriznek, kihat a mentalitásukra.

A könyvben a szerző kitér még egyebek mellett arra is, mit tehet egy grafológus a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyerekekért; miként hat az írásképre az idő múlása, a balkezesség, vagy a homoszexualitás; mitől függ, hogy milyen tollat és papírt választunk; miért képtelenség mással megterveztetni az aláírásunkat; mit figyelnek a munkaadók a kézírásunkban; milyen szerepet játszik az íráskép a társkeresésben; s miként buktathat le a kézírás szélhámost, csalót, kalandort.

Szép Györgyi megosztja olvasóival azt a szósorozatot is, amiből kirajzolható egy ember átfogó, elsődleges jellemrajza. A szósor 19 elemből áll, s szerepel közte az álomvilág, szex, hadsereg, kifestőkönyv, fizetésemelés, továbbá a mopszli kutya kifejezés is...