A tűz és a színek mestere

2019.04.09. 13:00

Állami kitüntetést kapott Járási Ildikó képző- és iparművész

Áder János köztársasági elnök a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozta Járási Ildikó iparművésznek több évtizedes művészi pályája során a tűzzománctechnika különféle alkalmazásaival létrehozott alkotásai elismeréseként.

Horváth-Balogh Attila

A nagykanizsai képzőművész a kitüntetést március 15-én, Budapesten vette át.

– Nagy megtiszteltetés, az pedig külön öröm, hogy március 15-én vehettem át, amit Magyarország legszebb nemzeti ünnepének tartok – bocsátotta előre Járási Ildikó. – Vallom ugyanis, hogy mi akkor nem veszítettünk, hiszen az osztrákok nem győztek le minket. Sőt, 1848/49-re győzelemként tekinthetünk, hiszen az akkori események következménye volt a kiegyezés, amivel sokat nyert a magyar nemzet. 1867 után hihetetlen fejlődésnek indult az ország, kiépültek a vasútvonalak, s elindult a polgárosodás, gyárak, nagyvárosok jelentek meg. Akkor állt emelkedő pályára a kultúra is. Szintén megtisztelő, hogy olyan emberekkel együtt vehettem át a díjat, akik 40-50 éven át a kultúráért dolgoztak, töretlenül, szeretettel.

Járási Ildikó az elismeréssel, a háttérben egy kedves alkotásával

Járási Ildikó eredendően rajz–földrajz szakos tanári diplomát szerzett, s a főiskolán került kapcsolatba először a tűzzománcozással, ahol Lantos Ferenc avatta be a műfaj szépségeibe. Ősi műfaj, amit már az egyiptomiak is ismertek, de magasabb szintre a bizánciak fejlesztették az 1300-as években. A tűzzománc az ötvösség egy fajtája. A képzőművészeti ág repertoárja rendkívül széles, amiből a művésznő a festőzománcozást választotta. Ez viszont kicsit már az olajfestészethez közelít: a festékeket rétegekben viszik fel és többszörösen égetik. Ezek a rétegek összeizzanak, amitől különleges, áttetsző felületet kapnak az alkotások, és közben a színük is megváltozik. Nagy kihívás az, hogy mi módon éri el az ember a több réteg használatával végül az áhított színt, árnyalatot – ez a kihívás ejtette rabul annak idején Járási Ildikót.

– Egy-egy munka kapcsán sokat kell kísérletezni ahhoz, hogy végül az eredmény a lehető legközelebb álljon az elképzelésemhez – magyarázta az iparművész. – De éppen ez a szép benne, hogy az embernek meg kell küzdenie a sikerért. Hogy melyik alkotásaimra vagyok a legbüszkébb? A két nagy muráliámra (ezek falak, mennyezetek díszítésére szolgáló alkotások): az egyik a nagykanizsai Hevesi Sándor Művelődési Központban, a másik pedig Gödöllőn, a Szent István Egyetem kollégiumában látható. Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia volt elnöke is ezt emelte ki méltatásában a díjátadó ünnepségen. Mint rámutatott: ezek nemcsak Magyarországon egyedülállóak, hanem egész Európában. A muráliák különleges látásmódot követelnek az alkotótól: a mozaikszerűen összerakott, kicsi, 10-szer 10 centis alkotóelemek adják ki az akár 50 négyzetméteres kompozíció egészét, ennek megfelelően kell átgondolni a szükséges lépéseket, az eljárás minden részletét.

Leány- és női arcok triptichonban Fotók: Szakony Attila/Zalai Hírlap

Járási Ildikó jelenleg is dolgozik egy igen komoly munkán, mely Nagykanizsáról szól majd, s Nagykanizsának készül – hogy pontosan miről van szó, az még titok, annyi azonban bizonyos, hogy az alkotáson szerepelni fog a város valamennyi emblematikus építészeti emléke.

Ezek is érdekelhetik