Vasi képzőművész házaspár kiállítása nyílt Zalalövőn

Szkladányi Annamária Budapestről került az Őrségbe. Végzettsége szerint óvodapedagógus, ám a képzőművészet is hamar megjelent életében, már felsőfokú tanulmányainak végzése alatt képezte magát művészeti szakkörökben, szabadiskolákban. Alkotásai a természet szeretetét, a fények-árnyékok játékát, a hangulatok sokszínűségét és a hit megélését tükrözik. A legkülönfélébb technikákkal dolgozik, alkotásai a hazai köz- és magángyűjtemények mellett számos más ország gyűjtőinél is megtalálhatók. Kiállításokon 1984 óta vesz részt, megyénkben első ízben 1988-ban, Zalaegerszegen, a csoportos tárlaton mutatkozott be.

Balaskó Árpád Vendel Zalalövő mellett, egy kis tanyán, Kövesparton született, s 8 éves koráig ezen a helyen is élt. Mint fogalmaz: a hatalmas erdők, patakvölgyek között töltött boldog gyermekkor döntően meghatározta gondolatvilágát, látásmódját, s életre szóló élményanyagot adott. Festeni már felnőttként, rajztanára, Dóczi László festőművész hatására kezdett. Képei a hatások, élmények belső megéléséből születnek.

A házaspár képeit nem először láthatja a zalalövői közönség. Balaskó Árpád Vendel a helyi kötődésből adódóan már 1987-ben kiállított a településen, s azóta neki is, feleségének is volt több alkalommal egyéni tárlata. A most látható közös kiállításukat megnyitó Vogl Mária, a Salla Művelődési Központ és Könyvtár korábbi, nyugalmazott igazgatója emellett arra is felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy 2012-ben egy, a jelenlegihez hasonló közös kiállítással is megjelentek már az intézményben. A közös kiállítások amúgy is jellemzőek rájuk, több mint ötven tárlaton szerepeltek együtt, de nem ez az egyetlen közös pont a művészetükben. Vogl Mária szavaival élve „immár több mint három évtizede egymást segítve, egymásra figyelve, egymást támogatva és erősítve” bontakozott ki munkásságuk.

– Szkladányi Annamária és Balaskó Árpád Vendel most látható kiállításának címe: Szakrális és profán – emelte ki Vogl Mária. – A szakrális képek zömében Annamária munkái, s bibliai alakok ihlették őket, azaz vallási kötődésük egyértelműen kifejeződik. A profán többjelentésű szó, ezúttal a szakrális ellentételeként jelenik meg, Árpád alkotásaiban világi témájú képeket láthatunk, melyek a mindennapi élettel kapcsolatosak.

Vogl Mária arra is kitért, hogy a művészet szerepe és feladata igen sokrétű. Lehet a valóság visszatükröződése, állíthat görbe tükröt a világ elé, de mutathat a mi világunktól teljesen elrugaszkodott képet, azaz tárhat elénk illúzió jellegű jelenségeket is. Balaskó Árpád Vendel tájképei azt mutatják be, hogy milyen érdekes, milyen szép lehet önmagában is a világ.

A művész házaspárnak a térségben számos közös, szakrális jellegű alkotása található. Ők festették a nádasdi templom Isten irgalmassága oltárképét, a keménfai templom faliképeit – beleértve egy secco technikájú alkotást is –, a körmendi tűzoltóság épületében látható Szent Flórián-képet, de a zalalövői templom felújított stációképeit is nekik köszönhetjük. Szkladányi Annamária emellett könyvillusztrátorként is dolgozik, utóbbi tevékenysége Devecsery László Mesék a mellényzsebemből című kötetével kezdődött, de hamarosan újabb könyveket is díszít.