Szenzációs régészeti kincsekre bukkantak az egerszegi tesztpálya területén

Próbafeltárások

Mint minden nagyberuházást, a Zalaegerszegi Járműipari Tesztpálya építését is próbafeltárások előzték meg. Az örökségvédelmi munkálatok azt szolgálják, hogy még a talaj építési célú bolygatása előtt kiderüljön, milyen régészeti leleteket rejthet a föld mélye.

A tesztpálya mintegy 250 hektáros területén a Göcseji Múzeum szakemberei végezték, illetve végzik a kutatást, az első két próbafeltárást Eke István, a harmadikat Simmer Lívia régész vezette. Utóbbi nemrégiben be is számolt eredményeikről egy múzeumi szimpózium keretében.

Eddig semmiféle kutatás sem érinthette a területet

Mint megtudtuk, a tesztpálya környéke eddig fehér folt volt a régészek térképén, ugyanis korábban katonai lőtérként szolgált, így semmiféle kutatás nem érintette. A járműipari nagyberuházás azonban indokolttá tette a térség áttekintését. Az elmúlt nyáron lezárultak a próbafeltárások, jelenleg régészeti megfigyelés, illetve ennek során végzett bontómunka zajlik a tesztpályán. A hatalmas területet 2 méter széles és 50 méter hosszú kutatóárkokkal szondázták meg, s a munka eredményeként eddig három őskori kultúra nyomai kerültek felszínre.

Mi minden került elő?

A legrégebbi objektumok az újkőkor végi lengyeli kultúra jelenlétét igazolták. Több hektáros, 20-30 házból álló település maradványai rajzolódtak ki az épület- és falnyomok jóvoltából, az időszámításunk előtti 6–7. évezredből. A valaha itt élt népesség a paticsfalak tapasztásához agyagot bányászott, s az így keletkező gödröket hulladékkal töltötte fel, ami kész aranybánya a régészek számára.

Az agyagnyerő gödrökből és a tárolóvermekből pattintott kőeszközök, csont- és kerámialeletek kerültek napvilágra, köztük három viszonylag ép agyagedény. Sávos és geometrikus mintával festett kerámia darabokat, kőbalta töredéket ugyancsak előadott a föld. Az itt élők állattenyésztő életmódot folytattak, erre utalnak a plasztikus állatábrázolások, köztük az aprólékosan kidolgozott szarvasmarha fej. Emellett agyagkanalak, idoltöredékek, felfüggeszthető edények és mécsesek, valamint feltehetőleg kőoltárhoz tartozó lábtöredékek szintén felszínre bukkantak.

A késő réz- és bronzkorban ugyancsak lakott volt a terület, erről tanúskodnak az előkerült, korszakra jellemző díszítéssel ellátott edénytöredékek.

A régészeti terepmunka a nagyberuházással párhuzamosan a jövőben is folytatódik.