Életre kelt a balatoni legenda – Nyulász Péter történeteit ismerhették meg a hévízi gyerekek

A szójátékok szeretete fordította a történelem-földrajz szakos végzettség, majd rádióriporterként dolgozó Nyulász Pétert a gyermekirodalom felé. Verses- és mondókás könyvei, kitalálós versikéi jelentek meg, majd hosszabb meséket, regényeket írt- ahogy fogalmaz: ezek kihívásaival is megpróbált megküzdeni, így született meg a Helka-trilógia.

– Ha témát keres magának az író, nem könnyű olyat találni, amit még nem írtak meg. Én is úgy voltam – mint még most is sokan a Balaton körül, de az országban aztán meg végképp rengetegen – hogy nem ismerjük például a Bakony varázslójának a nevét, nem hallottunk még a Balaton tündéréről – szólt Nyulász Péter az ihlet forrásáról. S utóbbiról azt is elmesélte: sokak tudatában az van, hogy ő Helka, ám valójában Sió e legendás lény. Róla 180 éve Fáy András, majd később Lipták Gábor írt.

– Elgondolkoztam azon, hogy többen megírták, de nem tudok róla. Gandalf vagy Merlin nevét ismerem, de vajon ezek az import szerzetek mitől érdekesebben nekünk, mint a saját tündérlegendáink? Hogyan lehet a mostani közönség számára érdekessé tenni? – e kérdések is megfogalmazódtak a kalandos meseregény születésekor.

A trilógia első része, a Helka a régi legenda folytatása, a főszereplők az egykori legendahősök gyermekei, akik kutatják őseik múltját. Körbekalandozzák a mesébe illő, de valóságos helyszíneket: járnak a Balaton környékén és Bakonyban: többek között útba ejtik a hévízi tavat – itt jelentős fordulópont is történik – a Szent György-hegy bazaltorgonáit, a szentbékkállai Kőtengert, Hegyestűt, a Gaja-patak szurdokvölgyeit is. A második kötetben felbukkan a Fáy András által kitalált alföldi testvérűző herceg is , akivel elkalandoznak az Alföldre és a Bükk hegységbe.

A szerző szerint a történet és a helyszínek mellett a szöveg stílusával lehet vonzóvá tenni a gyerekek számára a könyvet, melynek célja az is, hogy minél többen megismerjék a régi legendákat és a minket körülvevő tájat.