Zalai népművészek a Kéz-Mű-Remek tárlaton és a Mesterségek Ünnepén

A Nemzeti Szalon keretében a Magyar Művészeti Akadémia jóvoltából létrejött országos tárlaton 30 zalai, az egyesülethez tartozó mester közel 300 alkotása látható , valamint az egyesület „Kárpát-medencei Fa Sírjelek” projektjéből egy protestáns fejfákat bemutató kollekciója.

– A magyar vizuális kultúra négy alkalommal kapott ehhez hasonló áttekintő tárlatot, az építészet, a fotó, a képzőművészet és az iparművészet után most a népművészet következett – mondta a Zalai Népművészeti Egyesület elnöke, Skrabut Éva, hozzátéve, jó évet mondhat magáénak a népi mesterségek, a tárgyalkotó hagyományok életben tartásáért munkálkodó szakma. – A kiállítás deklarálja a vizuális művészeti ágakhoz tartozó népművészet egyenrangúságát, hiszen afféle összegzése a továbbélő kortárs népművészetnek.

A mozgalom évtizedek óta épp ezen a továbbélésen dolgozik, hiszen tudjuk, a hagyományok nem maguktól maradnak fenn. De nem elég a mesterségek iránt vonzódók biztatása, a szakmai színvonal megtartása szakértelmet követel. A kiállításhoz épp ezért kérték a kurátorok egyebek közt a zalaiak segítségét, a konzultációk , a gyűjtések nyomán a legszínvonalasabb alkotások kerültek a közönség elé. A tárlat minden tekintetben párját ritkítja, csak a katalógus a jövőnek szánt 550 oldalas kiadvány, amely a 3000 tárgyból ad ízelítőt.

– Joggal érezzük, hogy ezzel jogosultságot nyert az elmúlt tíz év munkája, amellyel elértük, hogy mának készülő tárgyak kerüljenek ki a mesterek keze alól – folytatta Skrabut Éva. A gyűjtés során a zalaiak fogták össze Vas és Győr-Moson-Sopron megye alkotóit is, a nem egyesületi tagokat is felkutatva. (A régiós zsűrizés Zalaegerszegen zajlott.)

Ebben a munkában vett részt a zalai népművészeti alkotók tevékenységét is segítő Devecz Zsuzsa, a Nemzeti Művelődési Intézet (NMI) népművészeti referense, akivel az idei nyári alkotótáborok során találkozhattunk. Mint szövő, hathatós segítséget nyújtott a negyedik alkalommal megrendezett fonótábor tematikájának kialakításában. Amivel a közeli napokban is sok dolga lesz, hiszen idén a Mesterségek Ünnepének kiemelt témája a fonás-szövés.

– Az alapanyagtól a kész tárgyig kísérjük majd végig a munkafolyamatot – mondta Devecz Zsuzsa arról, hogy mire számíthat az érdeklődő a budai várban augusztus 20-án, ha felkeresi a zalaiakat a Hunyadi-udvarban. – A gyapjú útját követjük végig a farkasolástól, a kártolás-, a fonalkészítés-, a fonás a szövés munkafolyamatán át a kész textilig. Bemutatjuk a kézi orsókat, a rokkás fonást, a szövőszékeket. Látunk majd erdélyi festékes és bogozásos technikát. A vászonszövéssel kapcsolatban a hetési szőttesre helyezzük a hangsúlyt, amely az egyesület számára a következő évben ad majd feladatot. A hetési szőtteskultúrát mutatjuk be Hácskó Imréné lenti tagunk segítségével. Nem maradhat el a szövés modern felhasználása, mivel a mai fiatalok is kedvelik az effajta használati tárgyakat, ruhákat, eszközöket, mondhatni,reneszánszát éli a kézművesség eme válfaja.

Az egyesület tagjai más anyagokból, kéregből, fából, bőrből vesszőből is fonnak majd a Mesterségek Ünnepén. Ahol a 45 fős zalai delegációban többek között a bocföldei Horváth Éva és a bödei, rokkákat is javító Rózsa Péter (és tanítványai) képviseli a fonómesterséget.

Új hír az egyesület háza tájáról, hogy új jurta készül, de természetesen viszik Budapestre a régit is, már csak azért is, mert a seregszemle során az országos egyesület ebben szokta tartani szakmai tanácskozásait. Az új jurtát jövőre szeretnék befejezni, az építése egy esztendőt igényel.

Honnan az alapanyag?, merül fel a laikusban. A gyapjú beszerzése viszonylag könnyű, a hazai állattartók akár ingyen is odaadják, de sajnos a tisztítás, feldolgozás nehéz munkáját csak kevesen vállalják, így elég csekély számú a hazai kártolt gyapjút és gyapjúfonalat forgalmazók száma.

A Mesterségek Ünnepe hajdani vásárok hangulatát idéző fesztivál a budai várban. Családi rendezvény, ahol a résztvevők kipróbálhatják a népi mesterségeket, megcsodálhatják a kézművesek míves munkáit, írja az idei műsorfüzet, amely az augusztus 17–20. közötti nagyszabású eseményre invitál. A 800 magyar mester mellett a fesztivál vendégül lát külföldi kézműveseket. Idén Iránból, Üzbegisztánból, Kazahsztánból, Kirgizisztánból, Türkmenisztánból, Mongóliából és Kínából érkeznek.