A muravidéki Dr. Zágorec-Csuka Judit két újabb kötettel jelentkezett

Mindkét kötet a pilisvörösvári Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület gondozásában jelent meg. A kiadó már évek óta kapcsolatban áll a muravidéki szerzővel, ezért értelemszerűen ezúttal is velük vette fel első ízben a kapcsolatot.

- Húszéves szépirodalmi munkásságom során volt már néhány novellám, s két-három ilyen jellegű írásom jelent is meg évkönyvekben, folyóiratokban, ezek száma azonban elenyésző ahhoz képest, amit az utóbbi két-három évben írtam – hangsúlyozta dr. Zágorec-Csuka Judit. – Ennek oka, hogy nemrégiben egy biblioterápiás szakirányú képzésre jártam Kaposvárra, ahol nemcsak szépirodalommal, annak műfajaival kapcsolatos ismereteinket elevenítettük fel, de mellette kreatív írással is foglalkoztunk. Ennek során saját novellák írása is a feladatunk volt, aminek ízére annyira ráéreztem, hogy egy idő után már a magam örömére folytattam az írást.

A szerző ekkor már tudatosan készült első novelláskötetére. Ehhez nemcsak a kaposvári élményei, s a kreatív írást oktató dr. Domokos Áron biztatása adtak megerősítést, hanem azon muravidéki magyar szerzőtársak véleménye, akiknek megmutatta elkészült műveit.

- A novelláim mindegyike konkrét, valós alapú, egy-egy mai élethelyzettel foglalkozó történet – mutatott rá dr. Zágorec-Csuka Judit. – Van bennük önéletrajzi motívum, foglalkozom a helyi lokális közélet társadalomkritikájával, de akár egy találkozás is ihletett novella írására. A szív akkumulátora című kötet harminc novellát tartalmaz, ezek közös jellemzője, hogy a hétköznapi ember áll a középpontjukban, s rajtuk, a személyükön, vagy a velük történteken próbálom bemutatni, hogy mi az érték.

A novelláskötetnek két recenzense is volt, Z. Szekeres Ilona magyar szakos általános iskolai tanár, illetve Olga Pausic, az ismert lendvai szlovén író. A novellák kapcsán mind a ketten azt emelték ki, hogy dr. Zágorec-Csuka Judit szereti és megérti a hőseit, s felemeli őket a nehéz helyzetükből, legyenek akár munkanélküliek, elvált férfiak, a társadalom peremére sodródottak, vagy bármilyen más hétköznapi emberek.

- Minden főhősömet megéltem – mondta a szerző. – A novellaírás során ez jelentette számomra az igazi élményt. A versírásnál a szubjektivitásodon keresztül mutatsz egy képet az olvasónak, ha novellát írsz, akkor annak a szerepébe bújsz bele, akiről az a rövidke kis mű szól. Ezért aztán az elmúlt években lelkiekben voltam pincér, kukás fiú, de számos további olyan szereplője is a társadalmunknak, akikhez amúgy általában nem sok közöm van. Van egy másik fontos közös jellemzője is ezeknek a novelláknak, mindegyik feszültséget, drámai helyzetet mutat be, amelyek aztán valamilyen végkimenetelig jutnak el. Valamilyen módon megoldódnak, vagy éppen ellenkezőleg, az lesz a konklúziójuk, hogy nem találunk rájuk megoldást.

A szerző azt is megemlítette: egyik-másik történetet bővebben is ki szeretné fejteni, a novella műfaji keretei azonban erre nem biztosítanak lehetőséget. Ezért azt sem tartja elképzelhetetlenek, hogy lesz köztük olyan, amelyet regény formájában is feldolgoz. Most azonban a biblioterápia, mint egy új módszer szlovéniai bemutatására kívánja az energiát fordítani. Ebben a témában is jelent meg kötete, A szépirodalom önismereti és gyógyító ereje címmel jobbára azokat a tanulmányokat foglalta össze, amiket a már említett kaposvári képzése során írt. A kötetet azóta tudományos monográfiának minősítették, dr. Zágorec-Csuka Juditot pedig arra is felkérték, hogy a Magyar Könyvtárosok Országos Vándorgyűlésén tartson előadást a témában.

- A biblioterápia egy olyan új tudományág, ami Magyarországon már ismert, Szlovéniában azonban még kevésbé elterjedt – emelte ki dr. Zágorec-Csuka Judit. – Az a célja, hogy a szépirodalom erejével fejlessze az ember önismeretét. Gyógyítson, vagy még inkább legyen preventív, megelőző hatása. Mi nem orvosok, könyvtárosok vagyunk, mégis nagyon sokat tudunk tenni az egészséges szemléletmód kialakítása érdekében.

A szerző példákat is említ, mint mondotta, Andersen meséiben rengeteg megaláztatásról olvashatunk. A biblioterápia ezeket a történeteket nagyon jól tudja használni olyan esetekben, amikor lekezelnek embereket, esetleg a munkahelyüket elveszítik, vagy bármilyen egyéb társadalmi trauma éri őket.